A martfűi rém
A martfűi rém 2016-ban bemutatott színes magyar pszicho-thriller, Sopsits Árpád alkotása. A film, melynek alapötletét egy 1957-ben, majd az 1960-as évek elején az akkor még község Martfűn és környékén kéjvágyból elkövetett gyilkosságsorozat adta, felkavaró képekben idézi fel az eseményeket, s a bűntett háttérben feszülő politikai és emberi ellentéteket. Bár a cselekmény az eredeti történésektől eltér – emiatt a szereplők nevét is megváltoztatták; például a gyilkos Kovács Péter neve Bognár Pál lett –, a film lényege és magva valódi: egy rosszul működő, az igazság keresése helyett az erőszakos igazságszolgáltatásra kihegyezett rendszert bemutatva, kíméletlenül rántja le a leplet Magyarország bűnügyi történetének egyik legemlékezetesebb nyomozásáról.
| A martfűi rém | |
| 2016-os magyar film | |
| Rendező | Sopsits Árpád |
| Producer | Ferenczy Gábor Tőzsér Attila Takó Sándor[2] |
| Műfaj | |
| Forgatókönyvíró | Sopsits Árpád |
| Főszerepben | |
| Zene | Moldvai Márk |
| Operatőr | Szabó Gábor |
| Vágó | Kovács Zoltán |
| Hangmérnök | Császár Gábor |
| Jelmeztervező | Szakács Györgyi |
| Díszlettervező | Dévényi Rita Sopsits Árpád |
| Gyártás | |
| Gyártó | Focus-Fox Stúdió |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 118 perc |
| Képarány | 2,35:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |
|
| Bemutató |
|
| Díj(ak) | Magyar Filmdíj: legjobb játékfilm (2017) |
| Korhatár | .svg){kind=icon} V. kategória (NFT/23926/2016) |
| Kronológia | |
| Kapcsolódó film | Ha az igazságra esküdtél |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cselekménye
szerkesztés1957-ben halálra ítéltek egy férfit a martfűi cipőgyár egyik fiatal munkásnőjének brutális meggyilkolásáért. A forradalom utáni politikai légkörben a megtorlás lázában égő rendőrség és ügyészség minden áron eredményt akartak produkálni, s bár hamar bebizonyosodott, hogy nem politikai ügyről van szó, a hatóságok (beleértve a bíróságokat is) ezt az ügyet is a bizonyítékok figyelembe vétele nélkül, erőből akarták megoldani. A rendőrségtől gyors eredményt vártak, és ők nem is okoztak csalódást: gyors beismerő vallomást csikartak ki, melyet gyors halálos ítélet követett, bár azt másodfokon életfogytiglanra változtatták. Az ítéletet akkor senki sem kérdőjelezte meg.
Hét évvel később azonban újra kezdődtek a gyilkosságok, amelyek mind a körülményeket illetően, mind módszereiben kísértetiesen hasonlítottak a korábbiakhoz. A „rém” hol kalapáccsal, hol fojtással végzett áldozataival, megcsonkította őket, és volt, akiket meg is erőszakolt. Egyre több lett az áldozat egy olyan országban, ahol a hivatalos politika szerint ez a bűncselekménytípus nem létezik, hiszen a nemi erőszaktevők, pszichopaták, sorozatgyilkosok, szadisták és egyéb deviánsok kizárólag az „imperializmus betegei” lehetnek; pedig az esetek közötti összefüggés csak azok számára nem egyértelmű, akik azt nem akarják észrevenni.
Bóta, a helyi megkeseredett, enyhén alkoholista nyomozó, aki évekkel korábban lezárta az ügyet, valamint a kirendelt, lelkiismeretes és eltökélt ifjú ügyész együtt próbálják kideríteni a szexuálisan aberrált gyilkos kilétét. Csakhogy a hivatalos politika ellenében nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát; főként úgy, hogy kettejük között is ellentét feszül. A növekvő nyomás alatt az egyik önmaga ellen, a másik az igazságszolgáltatás egész rendszere ellen nyomoz, miközben rejtőzik az igazság és egyre több a halott. A nyomozás hosszú ideig tartott és csak nehezen sikerült kideríteni, hogy ki a valódi gyilkos. A tizenegy évet ártatlanul börtönben töltő, tönkre tett életű Réti semmiféle elégtételt nem kap, még csak elnézést sem kérnek tőle.
Szereplők
szerkesztés| Szereplő | Színész |
|---|---|
| Bognár Pál | Hajduk Károly |
| Bóta nyomozó | Anger Zsolt |
| Szigeti Nóra (Pál felesége) | Balsai Móni |
| Szirmai Zoltán | Bárnai Péter |
| Réti Ákos | Jászberényi Gábor |
| Katona Gábor ügyész | Trill Zsolt |
| Sóskuti Ibolya | Csépai Eszter |
| Rita (Réti nővére) | Szamosi Zsófia |
| Patai Erzsébet | Mészöly Anna |
| bíró | Barbinek Péter |
| Juhász | Réthelyi András |
| Ági | Sztarenki Dóra |
| Marika | Móga Piroska |
| Rostás | Venczel Valentin |
| Kovács Olga | |
| Dér Zsolt | |
| Szőke Abigél | |
| Katona ügyész lánya | Rea Izabella |
| Katona ügyész lánya | Rea Rebeka |
| Pál fia | Varga Zétény |
| orvos | Kaszás Gergő |
| orvosszakértő | Molnár Csaba |
| cellatárs | Törköly Levente |
Közreműködők
szerkesztés- rendező: Sopsits Árpád
- producer: Ferenczy Gábor, Tőzsér Attila, Takó Sándor[2]
- forgatókönyvíró: Sopsits Árpád
- operatőr: Szabó Gábor
- dramaturg: Szeredás András
- írói konzultáns: Cziglényi Boglárka, Benkő Orsolya
- zeneszerző: Moldvai Márk
- látványtervező: Dévényi Rita, Sopsits Árpád
- jelmeztervező: Szakács Györgyi
- gyártásvezető: Valkony Zsolt
- vágó: Kovács Zoltán
Így készült a film
szerkesztésSopsits Árpád, aki először az 1970-es években, főiskolásként hallott az esetről, hosszan érlelte a filmötletet. A rendszerváltás előtt egyáltalán nem kapott volna engedélyt megvalósítására. Az 1990-es években a hitelesség érdekében mintegy 3500-4000 oldal bírósági iratot olvasott át, fotókat készített a tetthelyekről, szemtanúkkal beszélt, s végül elkezdte keresni a forgatási helyszíneket. A 2000-es években filmsorozatot szeretett volna készíteni, de elutasították, mivel valóságábrázolását túlságosan erőszakosnak, brutálisnak találták. 2013-ban vette elő ismét a filmtervet, s két év forgatókönyv-fejlesztés után kezdhette meg a forgatást.[4]
A thriller a Magyar Nemzeti Filmalap 531 321 902 Ft[6] támogatásával készült, mely összeg teljesen fedezte a költségvetést, ezért nem kellett partnert keresni a produkcióhoz. A film a gyilkosságsorozat mind a hat esetét feldolgozta, három szál összefűzésével: a gyilkos, Kovács Péter (a filmben Bognár Pál) életét és sorsát, az ártatlanul bebörtönzött Kirják János (Réti Ákos) életét kiszabadulásáig, valamint a gyilkosságokat és a nyomozók munkáját az adott társadalmi-politikai miliőben.
A leforgatott anyagot fokozatosan húzták meg, 3 óra 10 perc helyett végül mintegy kétórás (118 perces) lett – ez a forgalmazás szempontjából volt fontos.
A fokozatosan megőrülő gyilkos egyre brutálisabb rémtetteit bemutató jelenetek miatt az alkotók 21-es korhatár-besorolást szerettek volna elérni, de ez jogilag nem volt lehetséges, így került a filmre a 18-as karika.[4]
A filmet alapvetően öt helyszínen forgatták: Martfűn, Szolnokon (egyes rövidebb jeleneteket), Mezőtúron (a cipőgyári belső felvételeket), Vácott (a börtön jeleneteket) és Pécelen (a tavas jeleneteket). A filmben az eredeti helyszínek és a hiteles dokumentáció mellett több igen különleges jelenet is látható, gázolás, sok éjszakai felvétel és víz alatti epizód is; ez utóbbit a hitelesség kedvéért igazi tóban és nem medencében forgatták.
A filmet nem digitális hordozókra, hanem filmre forgatták, emiatt több lámpára és fénymérőre is szükség volt.
Fogadtatás
szerkesztésŐsbemutatója 2016. október 9-én volt a 32. Varsói Filmfesztiválon, Magyarországon egy hónappal később, 2016. november 10-én mutatták be, de a hazai ősbemutatóra egy héttel korábban 2016. november 3-án került sor Martfűn.[7] Hazai vetítésének első hetében 13 976 néző vett rá jegyet;[8] ezzel a 2016-ban bemutatott nagyjátékfilmek közül az első helyen végzett.[9]
A több szálon futó, feszült, sokkoló és megrázó alkotás mind a szakma, mind a közönség részéről többnyire pozitív kritikákat kapott; kegyetlen, nyomasztó, torokszorító, de jó filmnek tartják. Majdnem minden kritika kiemeli a remek történetvezetést, valamint az operatőri munkát, a történeti hátteret adó ötvenes-hatvanas évek lehangoló Magyarországa hiteles képi világának megteremtését.
A filmet 2016 novemberében bemutatták a 38. Kairói Nemzetközi Filmfesztivál versenyen kívüli Nemzetközi Panoráma szekciójában.
Sorozat
szerkesztésA filmből 2020-ban új főcímmel, s további 30-35 percnyi – a nagyjátékfilmből kimaradt – jelenettel megtoldva négyrészes minisorozat készült a Focus-Fox Stúdió, a FilmHungary és a Romis Film gyártásában. A sorozat író-rendezője Sopsits Árpád, producerei Ferenczy Gábor, Takó Sándor és Tőzsér Attila. A sorozat a Netflix platformján debütált 2020. augusztus 1-jén.[1] A produkció 2021-ben elnyerte a legjobb tévésorozat díját a Magyar Mozgókép Fesztiválon.[10]
Díjak, jelölések
szerkesztés- Magyar Filmkritikusok Díja (2017)
- díj: Szamosi Zsófia (legjobb női epizódalakítás)
- díj: Szabó Gábor (legjobb operatőr)
- díj: legjobb játékfilm
- díj: Sopsits Árpád (legjobb rendező)
- díj: Szamosi Zsófia (legjobb női főszereplő)
- díj: Kovács Zoltán (legjobb vágó)
- díj: Szabó Gábor (legjobb operatőr)
- díj: Szakács Györgyi (legjobb jelmeztervező)
- díj: Dévényi Rita, Sopsits Árpád (legjobb látványtervező)
- díj: Moldvai Márk (legjobb zeneszerző)
- díj: Kriskó Ancsa (legjobb maszkmester – vezető sminkes)
- jelölés: Sopsits Árpád (legjobb forgatókönyvíró)
- jelölés: Balsai Móni (legjobb női főszereplő)
- jelölés: Hajduk Károly (legjobb férfi főszereplő)
- jelölés: Sztarenki Dóra (legjobb női mellékszereplő)
- jelölés: Trill Zsolt (legjobb férfi mellékszereplő)
- 32. Varsói Nemzetközi Filmfesztivál (2016)
- jelölés: Warsaw Grand Prix
- 11. Liège-i Krimifilmfesztivál (2017)
- díj: közönségdíj
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Minisorozat 2020.
- ↑ a b A minisorozat egyik producere.[1]
- ↑ http://nmhh.hu/dokumentum/198182/terjesztett_filmalkotasok_art_filmek_nyilvantartasa.xlsx
- ↑ a b A SzegedMa.hu információi.
- ↑ MNF-pályázatok 2013-2015.
- ↑ Forgatókönyv fejlesztés: 1 500 000 + 2 500 000 Ft, gyártás előkészítés: 17 500 000 Ft, filmgyártás: 509 821 902 Ft. Lásd: MNF-pályázatok 2013-2015[5]
- ↑ A martfűiek láthatták először a Martfűi rémet.
- ↑ Lemercier 2016.
- ↑ Varga 2016.
- ↑ Átadták a Magyar Mozgókép Fesztivál díjait (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. október 26.)
Források
szerkesztés- A martfűi rém. Magyar Nemzeti Filmalap, 2016. 11. [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- Fabien Lemercier: Strangled: "It’s a dangerous place" (angol nyelven). Films. Cineuropa, 2016. november 18. [2016. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- Tóth Marcel: Szegedre látogatott A martfűi rém. SzegedMa.hu, 2016. november 9. [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- Varga Dénes: Tódultak a magyarok A martfűi rémre. Filmklub. Origo.hu, 2016. november 14. [2016. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- Nyertes pályázatok: A martfűi rém. Magyar Nemzeti Filmalap, 2015. június 18. [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- Strangled (A martfüi rém). a Box Office Mojón (angolul)
- Klág, Dávid: Kihagyott jelenetekkel, sorozatként kerül a Netflixre A martfűi rém (magyar nyelven). index.hu, 2020. július 24. [2020. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
További információk
szerkesztés- A martfűi rém a PORT.hu-n (magyarul)
- A martfűi rém az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A martfűi rém a Box Office Mojón (angolul)
