A menekültügyi rendszer újjáépítése
A menekültügyi rendszer újjáépítése (eredetileg angolul Rebuilding the Asylum System) egy Soros György által jegyzett cikk, amely 2015. szeptember 26-án jelent meg a Project Syndicate[1] nemzetközi médiaszervezet internetes portálján. Az írás hat pontban foglalja össze az európai migrációs válság megoldásának Soros által elképzelt „átfogó tervét”. A cikkben foglalt javaslatcsomag, különösen annak egyes pontjai a harmadik Orbán-kormány kommunikációjában Soros-terv néven váltak szélesebb körben ismertté.[2] Soros Györgynek az európai migráció problematikájával foglalkozó angol nyelvű cikkeit magyar nyelven, szó szerinti fordításban, a Magyar Időkben megjelent cikksorozat tette elérhetővé.[3]
A terv
szerkesztésA cikk bevezetőjében Soros kifejti, hogy az Európai Uniónak (EU) összehangolt menekültpolitikára, átfogó tervre van szüksége abból a célból, hogy a menedékkérők áramlása szabályozott módon menjen végbe. E tervnek túl kell mutatnia Európa határain, előnyben kell részesíteni a potenciális menedékkérők pillanatnyi helyükön vagy annak közelében való megtartását. Pillanatnyilag a legfontosabb Szíria népének sorsa, de egyéb menedékkérőkről, migránsokról sem szabad megfeledkezni. Fontosnak tekinti a menekültválság globális kihívásait, melyeknek az ENSZ fennhatósága alatt, tagországainak közreműködésével kell megfelelni. Ennek megfelelően Soros György egy átfogó terv hat elemét sorolja fel.
1. Legalább egymillió menedékkérő befogadása évente
szerkesztésA tervezet első pontja szerint az EU-nak az előrelátható jövőben évente legalább egymillió menedékkérőt kell befogadnia. Ennek költségeit méltányosan kell elosztani. A megfelelő finanszírozás érdekében minden egyes menedékkérő esetében 15 ezer eurót kell biztosítani az első két év mindegyikére azért, „hogy fedezni lehessen a lakhatás, egészségügyi ellátás és az oktatás költségeit – és azért, hogy a menekültek elfogadását vonzóbbá lehessen tenni a tagországoknak.” Fontos, hogy minél kevesebb kényszert alkalmazzanak, hogy minden menedékkérő lehetőleg abba az országba kerüljön, ahol élni szeretne, illetve ahol szükség van rá. A finanszírozás hosszú lejáratú kötvények segítségével történhetne.
2. Az EU-n kívüli teendők
szerkesztésA második pont arról szól, hogy az EU vezetésével globális erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy Libanon, Jordánia és Törökország gondoskodni tudjon a területén élő mintegy négymillió menekült ellátásáról. Az EU-nak segítenie kell különleges gazdasági övezetek létrehozását a térségben, beleértve Tunéziát és Marokkót is, hogy az ottani menekültek számára munkahelyek jöjjenek létre. Az elsődleges befogadó országoknak még legalább 8 – 10 milliárd eurót kell adni, a hiányzó összeg az Egyesült Államoktól és a világ többi országától származhatna.
3. Egységes intézményi háttér
szerkesztésA harmadik pont szükségesnek tartja egy egységes európai Menedékügyi és Migrációs Ügynökség, illetve egységes uniós határvédelem megvalósítását. Az új ügynökség hatékony irányelveket dolgozhatna ki a menedékre nem jogosultak humánus visszafordítására is.
4. Biztonságos migrációs csatornák kialakítása
szerkesztésA negyedik pont a pánikhelyzet elkerülése érdekében biztonságos csatornák létrehozását tartja szükségesnek, hogy a menedékkérők eljuthassanak Görögországból és Olaszországból a célországukba. Később logikus lépés Soros szerint ezeket a csatornákat egészen az elsődleges befogadó országokig meghosszabbítani, hogy a menedékkérők ne kényszerüljenek az életveszélyes Földközi-tengeri átkelésre.
5. pont
szerkesztésAz ötödik pont kissé talányos megfogalmazása szerint „Az EU által kifejlesztett műveleti és pénzügyi megállapodásokat kell használni arra, hogy globális normákat lehessen megszabni a menedékkérők és migránsok kezelésére.”
6. Társadalmi összefogás, mozgósítás
szerkesztésVégezetül a hatodik pont arról szól, hogy ahhoz, hogy az EU évente több mint egymillió menedékkérőt és migránst tudjon befogadni, mozgósítani kell a privát szektort – civil szervezeteket, egyházi csoportokat, az üzleti szférát – hogy szponzorként működjenek közre. Ehhez nem csak pénzügyi alapok kellenek, de emberi és információtechnikai kapacitás is a migránsok és a szponzorok egymásra találásához.
Az Orbán-terv hátrányai
szerkesztésA cikk befejező részében Soros György megemlíti, hogy a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor szintén alkotott egy hat pontból álló tervet[4] a válság kezelésére, de az a menedékkérők érdekei helyett a határok biztonságát helyezi előtérbe. Soros szerint ez megosztja és tönkreteszi az EU-t azáltal, hogy elveti az alapjául szolgáló értékeket, megsérti törvényeit.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Soros György: Rebuilding the Asylum System (angol nyelven). project-syndicate.org, 2015. szeptember 26. [2017. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
- ↑ Nemzeti konzultáció honlapja Archiválva 2017. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben – Nemzetikonzultacio.kormany.hu
- ↑ Soros: az EU migrációs rendszerét át kell alakítani, hogy hűbb legyen az európai értékekhez – Magyar Idők, 2017. október 5.
- ↑ Megmagyarázzuk Orbán 6 pontját – Index, 2015. szeptember 23.
Források
szerkesztés- Soros György: Rebuilding the Asylum System (angol nyelven). Project-Syndicate.org, 2015. szeptember 26. [2017. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 2.) A dokumentum Soros György honlapján is megtalálható.
- Soros György: Here’s my plan to solve the asylum chaos (angol nyelven). MarketWatch.com, 2015. szeptember 29. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.) (utánközlés más cím alatt)