A rubídium izotópjai
A rubídiumnak (Rb) 32 izotópja ismert, ezek közül a természetben csak kettő fordul elő: a 85Rb (72,2%) és a radioaktív 87Rb (27,8%). A rubídium szokásos izotópkeveréke elég radioaktív ahhoz, hogy a fotofilmen 30–60 nap alatt fátyolosodást okozzon.
A 87Rb felezési ideje 4,92·1010 év. Az ásványokban könnyen helyettesíti a káliumot, így eléggé elterjedt. A 87Rb-et kiterjedten használják kőzetek kormeghatározására, a 87Rb béta-bomlással stabil stroncium-87 izotóppá alakul.
A 87Rb-et leszámítva a leghosszabb élettartamú radioizotópjai a 83Rb (felezési ideje 86,2 nap), a 84Rb (33,1 nap) és a 86Rb (18,642 nap). A többi izotóp felezési ideje egy napnál rövidebb.
A 82Rb-t felhasználják egyes szív PET-vizsgálatokhoz. Felezési ideje 1,273 perc. A természetben nem található meg, de előállítható a 82Sr bomlása révén (izotópgenerátorban).
Standard atomtömeg: 85,4678(3) u.
Rubídium-87
szerkesztésA rubídium-87 volt a legelső[1] és a legnépszerűbb[pontosabban?] atom, amelynek híg atomi gőzéből Bose–Einstein-kondenzátumot állítottak elő.
A rubídium-87 atomtömege 86,9091835 u, kötési energiája 757 853 keV. Előfordulási gyakorisága 27,835%, felezési ideje 4,92·1010 év.
Táblázat
szerkesztés| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő[m 1] | bomlási mód(ok)[2][m 2] |
leány- izotóp(ok)[m 3] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 71Rb | 37 | 34 | 70,96532(54)# | p | 70Kr | 5/2−# | |||
| 72Rb | 37 | 35 | 71,95908(54)# | <1,5 µs | p | 71Kr | 3+# | ||
| 72mRb | 100(100)# keV | 1# µs | p | 71Kr | 1−# | ||||
| 73Rb | 37 | 36 | 72,95056(16)# | <30 ns | p | 72Kr | 3/2−# | ||
| 74Rb | 37 | 37 | 73,944265(4) | 64,76(3) ms | β+ | 74Kr | (0+) | ||
| 75Rb | 37 | 38 | 74,938570(8) | 19,0(12) s | β+ | 75Kr | (3/2−) | ||
| 76Rb | 37 | 39 | 75,9350722(20) | 36,5(6) s | β+ | 76Kr | 1(−) | ||
| β+, α (3,8·10−7%) | 72Se | ||||||||
| 76mRb | 316,93(8) keV | 3,050(7) µs | (4+) | ||||||
| 77Rb | 37 | 40 | 76,930408(8) | 3,77(4) perc | β+ | 77Kr | 3/2− | ||
| 78Rb | 37 | 41 | 77,928141(8) | 17,66(8) perc | β+ | 78Kr | 0(+) | ||
| 78mRb | 111,20(10) keV | 5,74(5) perc | β+ (90%) | 78Kr | 4(−) | ||||
| IT (10%) | 78Rb | ||||||||
| 79Rb | 37 | 42 | 78,923989(6) | 22,9(5) perc | β+ | 79Kr | 5/2+ | ||
| 80Rb | 37 | 43 | 79,922519(7) | 33,4(7) s | β+ | 80Kr | 1+ | ||
| 80mRb | 494,4(5) keV | 1,6(2) µs | 6+ | ||||||
| 81Rb | 37 | 44 | 80,918996(6) | 4,570(4) óra | β+ | 81Kr | 3/2− | ||
| 81mRb | 86,31(7) keV | 30,5(3) perc | IT (97,6%) | 81Rb | 9/2+ | ||||
| β+ (2,4%) | 81Kr | ||||||||
| 82Rb | 37 | 45 | 81,9182086(30) | 1,273(2) perc | β+ | 82Kr | 1+ | ||
| 82mRb | 69,0(15) keV | 6,472(5) óra | β+ (99,67%) | 82Kr | 5− | ||||
| IT (0,33%) | 82Rb | ||||||||
| 83Rb | 37 | 46 | 82,915110(6) | 86,2(1) nap | EC | 83Kr | 5/2− | ||
| 83mRb | 42,11(4) keV | 7,8(7) ms | IT | 83Rb | 9/2+ | ||||
| 84Rb | 37 | 47 | 83,914385(3) | 33,1(1) nap | β+ (96,2%) | 84Kr | 2− | ||
| β− (3,8%) | 84Sr | ||||||||
| 84mRb | 463,62(9) keV | 20,26(4) perc | IT (>99,9%) | 84Rb | 6− | ||||
| β+ (<,1%) | 84Kr | ||||||||
| 85Rb[m 4] | 37 | 48 | 84,911789738(12) | Stabil | 5/2− | 0,7217(2) | |||
| 86Rb | 37 | 49 | 85,91116742(21) | 18,642(18) nap | β− (99,9948%) | 86Sr | 2− | ||
| EC (0,0052%) | 86Kr | ||||||||
| 86mRb | 556,05(18) keV | 1,017(3) perc | IT | 86Rb | 6− | ||||
| 87Rb[m 5][m 6][m 4] | 37 | 50 | 86,909180527(13) | 4,923(22)·1010 év | β− | 87Sr | 3/2− | 0,2783(2) | |
| 88Rb | 37 | 51 | 87,91131559(17) | 17,773(11) perc | β− | 88Sr | 2− | ||
| 89Rb | 37 | 52 | 88,912278(6) | 15,15(12) perc | β− | 89Sr | 3/2− | ||
| 90Rb | 37 | 53 | 89,914802(7) | 158(5) s | β− | 90Sr | 0− | ||
| 90mRb | 106,90(3) keV | 258(4) s | β− (97,4%) | 90Sr | 3− | ||||
| IT (2,6%) | 90 Rb | ||||||||
| 91Rb | 37 | 54 | 90,916537(9) | 58,4(4) s | β− | 91Sr | 3/2(−) | ||
| 92Rb | 37 | 55 | 91,919729(7) | 4,492(20) s | β− (99,98%) | 92Sr | 0− | ||
| β−, n (0,0107%) | 91Sr | ||||||||
| 93Rb | 37 | 56 | 92,922042(8) | 5,84(2) s | β− (98,65%) | 93Sr | 5/2− | ||
| β−, n (1,35%) | 92Sr | ||||||||
| 93mRb | 253,38(3) keV | 57(15) µs | (3/2−,5/2−) | ||||||
| 94Rb | 37 | 57 | 93,926405(9) | 2,702(5) s | β− (89,99%) | 94Sr | 3(−) | ||
| β−, n (10,01%) | 93Sr | ||||||||
| 95Rb | 37 | 58 | 94,929303(23) | 377,5(8) ms | β− (91,27%) | 95Sr | 5/2− | ||
| β−, n (8,73%) | 94Sr | ||||||||
| 96Rb | 37 | 59 | 95,93427(3) | 202,8(33) ms | β− (86,6%) | 96Sr | 2+ | ||
| β−, n (13,4%) | 95Sr | ||||||||
| 96mRb | 0(200)# keV | 200# ms [>1 ms] | β− | 96Sr | 1(−#) | ||||
| IT | 96Rb | ||||||||
| β−, n | 95Sr | ||||||||
| 97Rb | 37 | 60 | 96,93735(3) | 169,9(7) ms | β− (74,3%) | 97Sr | 3/2+ | ||
| β−, n (25,7%) | 96Sr | ||||||||
| 98Rb | 37 | 61 | 97,94179(5) | 114(5) ms | β−(86,14%) | 98Sr | (0,1)(−#) | ||
| β−, n (13,8%) | 97Sr | ||||||||
| β−, 2n (0,051%) | 96Sr | ||||||||
| 98mRb | 290(130) keV | 96(3) ms | β− | 97Sr | (3,4)(+#) | ||||
| 99Rb | 37 | 62 | 98,94538(13) | 50,3(7) ms | β− (84,1%) | 99Sr | (5/2+) | ||
| β−, n (15,9%) | 98Sr | ||||||||
| 100Rb | 37 | 63 | 99,94987(32)# | 51(8) ms | β− (94,25%) | 100Sr | (3+) | ||
| β−, n (5,6%) | 99Sr | ||||||||
| β−, 2n (0,15%) | 98Sr | ||||||||
| 101Rb | 37 | 64 | 100,95320(18) | 32(5) ms | β− (69%) | 101Sr | (3/2+)# | ||
| β−, n (31%) | 100Sr | ||||||||
| 102Rb | 37 | 65 | 101,95887(54)# | 37(5) ms | β− (82%) | 102Sr | |||
| β−, n (18%) | 101Sr | ||||||||
- ↑ A világegyetem koránál hosszabb felezési idejű (csaknem stabil) izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ a b Hasadási termék
- ↑ Primordiális radionuklid
- ↑ A rubídium–stroncium kormeghatározásban használják
Megjegyzések
szerkesztés- Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Jegyzetek
szerkesztésFordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of rubidium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
| A kripton izotópjai | A rubídium izotópjai | A stroncium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
