A szelén izotópjai
A szelénnek (Se) hat természetes izotópja van, közülük öt stabil: a 74Se, a 76Se, a 77Se, a 78Se és a 80Se. Az utolsó három hasadási termékként is előfordul, a 79Se-nel – melynek felezési ideje 327 000 év[1][2] – és a 82Se-nel – melynek felezési ideje nagyon hosszú (~1020 év, kettős béta-bomlással 82Kr-vé bomlik), és gyakorlatilag stabilnak tekinthető – együtt. 23 további instabil izotópját írták le, a leghosszabb életű a 79Se (felezési ideje 327 000 év), a 75Se (120 nap) és a 72Se (8,40 nap). A többi izotóp közül a 73Se felezési ideje a leghosszabb: 7,15 óra, míg a többi izotópé jobbára 38 másodpercnél is kevesebb.
Táblázat
szerkesztésnuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő[m 1] | bomlási mód(ok)[3][m 2] |
leány- izotóp(ok)[m 3] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
gerjesztési energia | |||||||||
65Se | 34 | 31 | 64,96466(64)# | <50 ms | β+ (>99,9%) | 65As | 3/2−# | ||
β+, p (<0,1%) | 64Ge | ||||||||
66Se | 34 | 32 | 65,95521(32)# | 33(12) ms | β+ | 66As | 0+ | ||
67Se | 34 | 33 | 66,95009(21)# | 133(11) ms | β+ (99,5%) | 67As | 5/2−# | ||
β+, p (0,5%) | 66Ge | ||||||||
68Se | 34 | 34 | 67,94180(4) | 35,5(7) s | β+ | 68As | 0+ | ||
69Se | 34 | 35 | 68,93956(4) | 27,4(2) s | β+ (99,955%) | 69As | (1/2−) | ||
β+, p (0,045%) | 68Ge | ||||||||
69m1Se | 39,4(1) keV | 2,0(2) µs | 5/2− | ||||||
69m2Se | 573,9(10) keV | 955(16) ns | 9/2+ | ||||||
70Se | 34 | 36 | 69,93339(7) | 41,1(3) perc | β+ | 70As | 0+ | ||
71Se | 34 | 37 | 70,93224(3) | 4,74(5) perc | β+ | 71As | 5/2− | ||
71m1Se | 48,79(5) keV | 5,6(7) µs | 1/2− to 9/2− | ||||||
71m2Se | 260,48(10) keV | 19,0(5) µs | (9/2)+ | ||||||
72Se | 34 | 38 | 71,927112(13) | 8,40(8) nap | EC | 72As | 0+ | ||
73Se | 34 | 39 | 72,926765(11) | 7,15(8) óra | β+ | 73As | 9/2+ | ||
73mSe | 25,71(4) keV | 39,8(13) perc | IT | 73Se | 3/2− | ||||
β+ | 73As | ||||||||
74Se | 34 | 40 | 73,9224764(18) | Látszólag stabil [m 4] | 0+ | 0,0089(4) | |||
75Se | 34 | 41 | 74,9225234(18) | 119,779(4) nap | EC | 75As | 5/2+ | ||
76Se | 34 | 42 | 75,9192136(18) | Stabil | 0+ | 0,0937(29) | |||
77Se | 34 | 43 | 76,9199140(18) | Stabil | 1/2− | 0,0763(16) | |||
77mSe | 161,9223(7) keV | 17,36(5) s | IT | 77Se | 7/2+ | ||||
78Se | 34 | 44 | 77,9173091(18) | Stabil | 0+ | 0,2377(28) | |||
79Se[m 5] | 34 | 45 | 78,9184991(18) | 3,27(8)·105 év | β− | 79Br | 7/2+ | ||
79mSe | 95,77(3) keV | 3,92(1) perc | IT (99,944%) | 79Se | 1/2− | ||||
β− (0,056%) | 79Br | ||||||||
80Se | 34 | 46 | 79,9165213(21) | Látszólag stabil[m 6] | 0+ | 0,4961(41) | |||
81Se | 34 | 47 | 80,9179925(22) | 18,45(12) perc | β− | 81Br | 1/2− | ||
81mSe | 102,99(6) keV | 57,28(2) perc | IT (99,948%) | 81Se | 7/2+ | ||||
β− (0,052%) | 81Br | ||||||||
82Se[m 7] | 34 | 48 | 81,9166994(22) | 9,7(5)·1019 év | β−β− | 82Kr | 0+ | 0,0873(22) | |
83Se | 34 | 49 | 82,919118(4) | 22,3(3) perc | β− | 83Br | 9/2+ | ||
83mSe | 228,50(20) keV | 70,1(4) s | β− | 83Br | 1/2− | ||||
84Se | 34 | 50 | 83,918462(16) | 3,1(1) perc | β− | 84Br | 0+ | ||
85Se | 34 | 51 | 84,92225(3) | 31,7(9) s | β− | 85Br | (5/2+)# | ||
86Se | 34 | 52 | 85,924272(17) | 15,3(9) s | β− | 86Br | 0+ | ||
87Se | 34 | 53 | 86,92852(4) | 5,50(12) s | β− (99,64%) | 87Br | (5/2+)# | ||
β−, n (0,36%) | 86Br | ||||||||
88Se | 34 | 54 | 87,93142(5) | 1,53(6) s | β− (99,01%) | 88Br | 0+ | ||
β−, n (0,99%) | 88Br | ||||||||
89Se | 34 | 55 | 88,93645(32)# | 0,41(4) s | β− (92,2%) | 89Br | (5/2+)# | ||
β−, n (7,8%) | 88Br | ||||||||
90Se | 34 | 56 | 89,93996(43)# | 300# ms [>300 ns] | β−, n | 89Br | 0+ | ||
β− | 90Br | ||||||||
91Se | 34 | 57 | 90,94596(54)# | 270(50) ms | β− (79%) | 91Br | 1/2+# | ||
β−, n | 90Br | ||||||||
92Se | 34 | 58 | 91,94992(64)# | 100# ms [>300 ns] | β− | 92Br | 0+ | ||
93Se | 34 | 59 | 92,95629(86)# | 50# ms [>300 ns] | 1/2+# | ||||
94Se | 34 | 60 | 93,96049(86)# | 20# ms [>300 ns] | 0+ |
- ↑ A világegyetem koránál hosszabb felezési idejű izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ A várakozások szerint β+β+ bomlással 74Ge-né alakul
- ↑ Hosszú felezési idejű hasadási termék
- ↑ A várakozások szerint β−β− bomlással 80Kr-ná alakul
- ↑ Primordiális radionuklid
Megjegyzések
szerkesztés- Az izotópok gyakoriságát, valamint az atomtömeg pontosságát az egyes előfordulások közötti eltérések korlátozzák. A megadott tartomány lefedi a Földön előforduló összes szokványos anyagot.
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ The half-life of 79Se
- ↑ (2010) „Preparation of radiochemically pure 79Se and highly precise determination of its half-life”. Applied Radiation and Isotopes 68 (12), 2339–51. o. DOI:10.1016/j.apradiso.2010.05.006. PMID 20627600.
- ↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotópösszetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of selenium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Az arzén izotópjai | A szelén izotópjai | A bróm izotópjai |
Izotópok listája |