Abenójar
Abenójar egy község Spanyolországban, Ciudad Real tartományban. Lakosainak száma 1328 fő (2023).[1]
| Abenójar | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Tartomány | Ciudad Real | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Abenójar | ||
| Polgármester | Rosa María Pasamontes García | ||
| Irányítószám | 13180 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1328 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | 3,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 612 m | ||
| Terület | 423,43 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 38° 52′ 45″, ny. h. 4° 21′ 28″38.879167°N 4.357778°WKoordináták: é. sz. 38° 52′ 45″, ny. h. 4° 21′ 28″38.879167°N 4.357778°W | |||
| Abenójar weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Abenójar témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésA község Ciudad Real tartomány déli részén található, majdnem teljes egészében a Tirteafuera nevű folyócska völgyében. A völgyi részek felszíne enyhén hullámos, a többi terület változatosabb domborzatú. Növényzetére főleg a magyaltölgyek, a paratölgyek és az ibériai tölgyek jellemzők.[2]
Abenójar Almadén, Almadenejos, Almodóvar del Campo, Cabezarados, Luciana, Los Pozuelos de Calatrava és Saceruela községekkel határos.
Története
szerkesztésAbenójar az egész tartomány egyik legrégebbi települése. Bár mai utcahálózata teljesen szabálytalan, azért még felfedezhető benne az egykori fontos útvonal, a Camino de la Plata nyomvonala. Ez a település pihenőhelyül szolgált az itt húzódó utakon közlekedő utazók, kereskedők és hajcsárok számára. Még néhány római korból származó emlék is fellelhető a község területén.[2]
Később több évszázadig muzulmán uralom alatt állt, majd a keresztények népesítették be az akkor La Dehesa de Abenójarnak nevezett települést, amelyet a 12. vagy a 13. században adományozott VIII. Alfonz kasztíliai király a Calatrava-rendnek. Maga az Abenójar név egyébként már a 11. század elején is megjelent: névadója Aben Ocaxa volt, egy „hős bandita”, aki megtámadta Andalusz fővárosát, Córdobát.[2]
A későbbi évszázadok során a település fejlődését a bányászat, az állattartás és a növénytermesztés határozta meg.[2]
Látnivalók, nevezetességek
szerkesztésA község fő műemléke a 18. század végén épült Mária Mennybemenetele templom. A barokk stílusú, görögkereszt alaprajzú épületet később Károly Mária Izidor spanyol infáns újjáépíttette. Érdekes ipartörténeti emlék a 19. századi El Pallarés nevű olajütő, és szintén nevezetes a Szűz Mária Megtestesülése kápolna, ahol egy helyi legenda szerint Mária egyszer meg is jelent.[2]
A település szép természeti környezetben fekszik. A Boyal nevű legelőnek azonban kulturális jelentősége is van, ugyanis minden évben május 15-én itt szokták tartani a Szent Izidor-zarándoklatot. A közelben található, szabadon látogatható Babák Barlangja (Cueva de los muñecos) onnan kapta a nevét, hogy benne babákra hasonlító cseppkövek láthatók. Szintén érdekes természeti képződmény a Michos nevű tó: ez a kis kerek tavacska egy vulkanikus eredetű, 550 méter átmérőjű bemélyedésben összegyűlt vízből áll. A tó környezetének értékes az élővilága is: előfordul itt az ibériai hiúz, az ibériai sas, a fekete gólya és a barátkeselyű is. Egy másik, szintén vulkanikus eredetű tó is található a község külterületén, a két hektáros Navazói-tó, ahol télen megjelenik a kis vöcsök és a vízityúk, valamint szaporodási időszakban a bíbic, a tőkés réce és a fehér gólya is.[2]
A községben több eredetvédelemmel ellátott élelmiszert is előállítanak: az alcuida-völgyi olajat, a manchego sajtot és a pan de cruz nevű péksüteményt. A jellegzetes helyi ételek közé tartozik a cochifrito nevű malachúsos étel, az ajoblanco nevű hideg leves, a juhsajt és a sült tej nevű desszert.[2]
Népesség
szerkesztésA település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 1754 | 1706 | 1635 | 1615 | 1605 | 1547 | 1460 | 1395 | 1339 | 1328 |
| 2001 | 2003 | 2006 | 2008 | 2011 | 2013 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
