Abonyi Lajos (állatorvos)

(1900–1978) magyar állatorvos
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Abonyi Lajos (Földeák, Csanád vármegye, 1900. július 18.Budapest, 1978. április 10.) állatorvos, kinológus. Az állatorvos-gyógyszerészet, a kisállatorvoslás és a kinológia területének kiemelkedő művelője, Abonyi Sándor zoológus testvére.

Abonyi Lajos
Született1900. július 18.
Földeák
Elhunyt1978. április 10. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Állatorvosi Főiskola (–1925)
SírhelyeFarkasréti temető (7/a parcella 2. sor 31. sírhely)[1]
SablonWikidataSegítség

Származása, családja

szerkesztés

Hódmezővásárhelyi református hitre áttért zsidó család leszármazottja. Felmenői között számos híres személyiség található. Így Altschul Márk (1799–1892) nagyapja révén, akinek Újházi Cecília volt a felesége, rokonságban állt Újházi Ede színművésszel.

Édesapja Abonyi Ede, korábban Altschul Eduárd[2](1841–1915), állatorvos, a Návay család birtokának gazdatisztje volt. Apja testvérei közül legnevesebb Altschul Adolf (1838–1921), aki cs. és kir. tengerészeti főtörzsorvosként Rudolf főherceg hajóorvosa volt.[3] Édesanyja Juhász Mária, Juhász Mihály, 1898–1918 között Hódmezővásárhely polgármesterének a leánya.

Testvérei:

  • Abonyi Sándor (Földeák, 1881. május 6. – Budapest, 1930. október 21.) biológus, zoológus, főiskolai tanár
  • Abonyi Ilona, Hajas Lajosné (Hódmezővásárhely, 1885. szeptember 13.) óvónő
  • Abonyi Etelka, Meszlényi Antalné (Hódmezővásárhely, 1887. április 29.)
  • Abonyi Erzsébet (Makó, 1889. júl. 17.) polgári leányiskolai tanárnő
  • Abonyi Julianna, Biberauer Tivadarné tanítóképző-intézeti tanár (1891 – Budapest, 1973. szeptember 20.)[4]
  • Abonyi Mária
  • Ifjabb Abonyi Ede (Makó, 1894. szeptember 21. – Budapest, 1936. április 21.) gépészmérnök, MÁV-főmérnök
  • Abonyi Dezső, dr. (1898 – Budapest, 1961. november 13.)[5][6] honvéd alezredes.

Pályafutása

szerkesztés

A makói reálgimnáziumban 1918-ban tett érettségije után az Állatorvosi Főiskolára íratkozott be, ahol 1925 februárjában állatorvosi oklevelet szerzett. Húsz évvel idősebb bátyja, Abonyi Sándor ugyanitt – 1924-től már címzetes nyilvános rendkívüli tanárként – tanította az állattant és a szövettant.

Abonyi Lajos Marek József professzor Belorvostani Klinikáján gyakornokként állt munkába, majd az évek során tanársegéd, később adjunktus lett ugyanitt. Párhuzamosan Raitsits Emil közvetlen munkatársaként a Poliklinikán is dolgozott, s vele együtt a Fővárosi Állat- és Növénykertben is ellátott orvosi munkakört, majd 1934-ben átvette tőle a klinika vezetését és utódaként 1934–1964-ig az Állatkert főorvosi állását. Közben, 1929-ben megszerezte az állatorvos-doktori címet.

1938 és 1949 között a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára állatorvos-szakértője volt, az inzulintermelés irányításában is részt vett, majd munkaköre kiterjedt az organoterápiás termékek[7] gyártásán kívül az állatgyógyászati készítmények termelésének kérdéseire is. 1949-től miniszteri rendeletre megszervezte az országosan forgalomba kerülő állatgyógyászati termékeket ellenőrző Országos Állategészségügyi Intézet Kémiai Osztályát, mely 1950-től Toxikológiai és Gyógyszerellenőrző Osztály néven működött, s ennek 1961-ig vezetője volt. 1961. évi nyugdíjba vonulása után még 16 évig a Chinoin Mezőgazdasági és Állatgyógyászati Fôosztályának munkatársaként dolgozott.

1978. április 11-én hunyt el, április 21-én temették a Farkasréti temetőben, a 7/a parcella 2. sor 31. sírhelyére. Síremlékének felirata: "Dr. ABONYI LAJOS / ARANYDIPLOMÁS ÁLLATORVOS / 1900–1978 / ÉS / CSALÁDJA".[8]

Munkássága

szerkesztés

Raitsits professzorral együttműködve a kisállattenyésztés mellett is elkötelezte magát, a kinológiai szakirodalom megteremtésében, a magyar kutyafajták népszerűsítésében is kiemelkedő volt tevékenysége. 1935-ben ő írta le elsőként a magyar kuvasz sztenderdjét.

A kutya című lap szerkesztőbizottsági tagja és munkatársa, az Állatorvosi Lapok, a Természet, a Búvár állandó szakírója volt.

Elismerései

szerkesztés
  • MEOE (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete) tagja, majd örökös díszelnöke.
  • MEOE babérkoszorús jelvénye.
  • Az Állatorvostudományi Egyetem aranyoklevelét 1974-ben vette át.

Művei (válogatás)

szerkesztés