Abonyi Lajos (állatorvos)
Abonyi Lajos (Földeák, Csanád vármegye, 1900. július 18. – Budapest, 1978. április 10.) állatorvos, kinológus. Az állatorvos-gyógyszerészet, a kisállatorvoslás és a kinológia területének kiemelkedő művelője, Abonyi Sándor zoológus testvére.
Abonyi Lajos | |
Született | 1900. július 18. Földeák |
Elhunyt | 1978. április 10. (77 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola (–1925) |
Sírhelye | Farkasréti temető (7/a parcella 2. sor 31. sírhely)[1] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Származása, családja
szerkesztésHódmezővásárhelyi református hitre áttért zsidó család leszármazottja. Felmenői között számos híres személyiség található. Így Altschul Márk (1799–1892) nagyapja révén, akinek Újházi Cecília volt a felesége, rokonságban állt Újházi Ede színművésszel.
Édesapja Abonyi Ede, korábban Altschul Eduárd[2](1841–1915), állatorvos, a Návay család birtokának gazdatisztje volt. Apja testvérei közül legnevesebb Altschul Adolf (1838–1921), aki cs. és kir. tengerészeti főtörzsorvosként Rudolf főherceg hajóorvosa volt.[3] Édesanyja Juhász Mária, Juhász Mihály, 1898–1918 között Hódmezővásárhely polgármesterének a leánya.
Testvérei:
- Abonyi Sándor (Földeák, 1881. május 6. – Budapest, 1930. október 21.) biológus, zoológus, főiskolai tanár
- Abonyi Ilona, Hajas Lajosné (Hódmezővásárhely, 1885. szeptember 13.) óvónő
- Abonyi Etelka, Meszlényi Antalné (Hódmezővásárhely, 1887. április 29.)
- Abonyi Erzsébet (Makó, 1889. júl. 17.) polgári leányiskolai tanárnő
- Abonyi Julianna, Biberauer Tivadarné tanítóképző-intézeti tanár (1891 – Budapest, 1973. szeptember 20.)[4]
- Abonyi Mária
- Ifjabb Abonyi Ede (Makó, 1894. szeptember 21. – Budapest, 1936. április 21.) gépészmérnök, MÁV-főmérnök
- Abonyi Dezső, dr. (1898 – Budapest, 1961. november 13.)[5][6] honvéd alezredes.
Pályafutása
szerkesztésA makói reálgimnáziumban 1918-ban tett érettségije után az Állatorvosi Főiskolára íratkozott be, ahol 1925 februárjában állatorvosi oklevelet szerzett. Húsz évvel idősebb bátyja, Abonyi Sándor ugyanitt – 1924-től már címzetes nyilvános rendkívüli tanárként – tanította az állattant és a szövettant.
Abonyi Lajos Marek József professzor Belorvostani Klinikáján gyakornokként állt munkába, majd az évek során tanársegéd, később adjunktus lett ugyanitt. Párhuzamosan Raitsits Emil közvetlen munkatársaként a Poliklinikán is dolgozott, s vele együtt a Fővárosi Állat- és Növénykertben is ellátott orvosi munkakört, majd 1934-ben átvette tőle a klinika vezetését és utódaként 1934–1964-ig az Állatkert főorvosi állását. Közben, 1929-ben megszerezte az állatorvos-doktori címet.
1938 és 1949 között a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára állatorvos-szakértője volt, az inzulintermelés irányításában is részt vett, majd munkaköre kiterjedt az organoterápiás termékek[7] gyártásán kívül az állatgyógyászati készítmények termelésének kérdéseire is. 1949-től miniszteri rendeletre megszervezte az országosan forgalomba kerülő állatgyógyászati termékeket ellenőrző Országos Állategészségügyi Intézet Kémiai Osztályát, mely 1950-től Toxikológiai és Gyógyszerellenőrző Osztály néven működött, s ennek 1961-ig vezetője volt. 1961. évi nyugdíjba vonulása után még 16 évig a Chinoin Mezőgazdasági és Állatgyógyászati Fôosztályának munkatársaként dolgozott.
1978. április 11-én hunyt el, április 21-én temették a Farkasréti temetőben, a 7/a parcella 2. sor 31. sírhelyére. Síremlékének felirata: "Dr. ABONYI LAJOS / ARANYDIPLOMÁS ÁLLATORVOS / 1900–1978 / ÉS / CSALÁDJA".[8]
Munkássága
szerkesztésRaitsits professzorral együttműködve a kisállattenyésztés mellett is elkötelezte magát, a kinológiai szakirodalom megteremtésében, a magyar kutyafajták népszerűsítésében is kiemelkedő volt tevékenysége. 1935-ben ő írta le elsőként a magyar kuvasz sztenderdjét.
A kutya című lap szerkesztőbizottsági tagja és munkatársa, az Állatorvosi Lapok, a Természet, a Búvár állandó szakírója volt.
Elismerései
szerkesztés- MEOE (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete) tagja, majd örökös díszelnöke.
- MEOE babérkoszorús jelvénye.
- Az Állatorvostudományi Egyetem aranyoklevelét 1974-ben vette át.
Művei (válogatás)
szerkesztés- Urobilin lovak, szarvasmarhák és kutyák vizeletében. Állatorvos-doktori értekezések, Bp., 1929.
- Thallium okozta mérgezés kutyákban és macskákban. Állatorvosi Lapok, 1932. 14.
- Újabb gyógyító eljárások. 1. Kutyák bélcsatornájának átöblítése. Vinkó Istvánnal. 2. Kutyák bélélősködőinek eltávolítása a kutya átöblítése útján. Állatorvosi Lapok, 1934. 9.
- A kutyák galandférgességéről és annak gyógyításáról 100 eset kapcsán. Vajda Tódorral. Állatorvosi Lapok, 1934. 21.
- Amit a kutyáról mindenkinek tudnia kell… Többekkel. Illusztrálta Vezényi Elemér. 8 táblával. (Egészség Könyvtár 31.) Az Országos Közegészségügyi Egyesület kiadványa. Bp., 1937.
- Van-e fehér magyar puli? 1 képpel. A Természet, 1938. 10.
- Gyógyítási kísérletek a magyar szapornyica elleni szérummal. Állatorvosi Lapok, 1939. 9.
- Glyceria aquatica okozta ciánmérgezés szarvasmarhában. Balázs Tiborral és Geörch Ferenccel. Magyar Állatorvosok Lapja, 1951. 8. szám, 238–240. oldal
- Dinitro-orto-krezol okozta mérgezés háziállatokban. Miklovich Miklóssal. Magyar Állatorvosok Lapja, 1956. 8-9. szám, 334–336. oldal
- Az állategészségügy szervezete, intézményei és feladatai. Gyógyszerészet, 1957.
- Szarvasmarhák karbamid-mérgezése. Kovács Jenővel és Miklovich Miklóssal. Magyar Állatorvosok Lapja, 1958. 5. szám, 132–134. oldal
- Kutyakiállítás Budapesten. Élővilág, 1963. 4.
- A mai tacskó. Búvár, 1966. 2. 89–91. oldal
- Emlékeim negyvenéves állatkerti praxisomból. Búvár, 1967. 1. szám, 56–57. oldal
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://library.univet.hu/portre/sirok.pdf
- ↑ „Névmagyarosítás. Altschul Ede földeáki lakos, valamint Sándor, Mária, Ilona, Etel, Erzsébet, Julia, Ede és Dezső Abonyi-ra.” Budapesti Hírlap, 1900. február 21. 51. szám, 15. oldal
- ↑ Horváth Mihály: Habsburg Rudolf hajóorvosának sírja a földeáki temetőben. SzegediLap weblap, 2016/6.
- ↑ Abonyi Julianna gyászjelentése – OSZK, PANDEA
- ↑ Abonyi Dezső gyászjelentése – OSZK, PANDEA
- ↑ Farkasréti temető, sírjának képe
- ↑ Állati eredetű szerveken vagy kivonataikon alapuló, nem szintetikus alapanyagok
- ↑ Mészáros M. János: Az Állatorvos-tudományi Egyetem tanárainak és előadóinak sírja a Farkasréti temetőben. Magyar Állatorvosok Lapja, 1995 (50. évfolyam), 11. szám, 849. oldal
Források
szerkesztés- Kozák Péter: Névpont.hu online életrajzi adattár
- Horváth Mihály: Altschul Adolf és az Abonyi fivérek nyomában. Földeák, 2015. novemberi szám, 9. oldal
- Horváth Mihály: Újabb adalékok az Abonyi (Altschul) család történetéhez. Földeák, 2016. májusi szám
- Magyar Állatorvosi Panteon. Arcképével.
- Fehér György: Abonyi Lajos (1900–1978), 2007.
- Szent-Iványi Miklós: Abonyi Lajos dr. (1900-1978). Magyar Állatorvosok Lapja, 1978 (33. évfolyam), 8–9. szám, 633. oldal