A Acanthis a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe a pintyfélék (Fringillidae) családjába és a kúpcsőrűek (Carduelinae) alcsaládjába tartozó nem.[1][2]

Acanthis
Barna zsezse (Acanthis cabaret)
Barna zsezse
(Acanthis cabaret)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Alcsalád: Kúpcsőrűek (Carduelinae)
Nem: Acanthis
Borkhausen, 1797
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Acanthis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Acanthis témájú kategóriát.

Az ide sorolt fajokat korábban a Carduelis nembe sorolták, de a 2012-ben lezajlott filogenetikai és molekuláris biológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy az a nem súlyosan polifetikus.[3] Ezt követően a nemet több kisebb, monofiletikus nemre bontották szét és a zsezsék a korábban már használt Acanthis nembe kerültek át.[4]

Rendszerezésük

szerkesztés

A nemet Moritz Balthasar Borkhausen német természettudós írta le 1797-ben,[5] az alábbi 3 faj tartozik ide:

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  3. (2012) „The phylogenetic relationships and generic limits of finches (Fringillidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 62 (2), 581–596. o. [2018. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.ympev.2011.10.002. PMID 22023825. (Hozzáférés: 2020. október 25.) 
  4. Finches, euphonias. World Bird List Version 5.2. International Ornithologists' Union. (Hozzáférés: 2015. június 5.)
  5. Bechstein, Johann Matthäus. Ornithologisches Taschenbuch von und für Deutschland, oder, Kurze Beschreibung aller Vögel Deutschlands für Liebhaber dieses Theils der Naturgeschichte (german nyelven). Carl Friedrich Enoch Richter, 121. o. (1803)