Admiral Gorskov
Az Admiral Gorskov a szovjet, majd az orosz haditengerészet Kijev osztályú (1143.4 típusú) repülőgép-hordozója. A szovjet, illetve orosz katonai terminológia szerint a hajó a nehéz repülőgéphordozó-cirkáló kategóriába tartozik. A hajó neve kezdetben 1990. október 4-ig Baku volt, majd 2004-ben Oroszország eladta Indiának, ahol INS Vikramaditya néven áll hadrendbe, óriási idő- és pénzkeret túllépést követően. Honi kikötője aktív szolgálata alatt a Murmanszk–35 haditengerészeti bázis volt.
| Admiral Gorskov | |
 | |
| A Baku repülőgép-hordozó 1988 júniusában a Földközi-tengeren | |
| Hajótípus | repülőgép-hordozó |
| Névadó | Szergej Gorskov |
| Hajóosztály | Kijev osztály |
| Pályafutása | |
| Építő | Szevmas |
| Építés kezdete | 1978. december 26. |
| Vízre bocsátás | 1982. március 31. |
| Szolgálatba állítás | 1987. december 20. |
| Szolgálat vége | 2004. március 4. |
| Honi kikötő | Murmanszk–35 |
| Sorsa | 2004. január 20-án eladták Indiának |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 45 390 t (legnagyobb) |
| Hossz | 273,08 m (felépítménynél) |
| Szélesség | 52,9 m (felépítménynél) |
| Merülés | 9,42 m (teljes), 11,52 m (megengedhető legnagyobb) |
| Hajtómű | 8 db KVN 98/64 olajtüzelésű kazán, 4 db TV–12–3 gőzturbina, 4 db hajócsavar |
| Teljesítmény | 4×45 000 LE |
| Sebesség | 32 csomó (maximális) |
| Hatótávolság | 13 500 tengeri mérföld (25 000 km) 18 csomós sebességnél |
| Fegyverzet | 6×2 db P–500 Bazalt hajók elleni rakéta, 4×6 db 3K95 Kinzsal légvédelmirakéta-indító (192 db rakétával), 2 db AK–100 tüzérségi rendszer, 8×6 db AK–630 légvédelmi löveg (48 000 da-os lőszerjavadalmazással), 2 db 12 csövű RB–12000 mélységibomba-vető |
| Repülőgépek | 12 db Jak–38M haditengerészeti vadászrepülőgép, 20 db Ka–25 vagy Ka–27 helikopter |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Admiral Gorskov témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
szerkesztésA hajót építését 1978-ban kezdték el a nyikolajevi (ma: Mikolajiv, Ukrajnában) 444. sz. hajógyárban, eredetileg Harkov néven, később átnevezték Bakura. A Kijev osztály negyedik egységeként 1982-ben bocsátották vízre. 1986-ban átvezényelték Szevasztopolba, ott fejeződtek be a hajóval a tesztek. A Szovjet Haditengerészet állományába 1987. december 30-án került.
1990. október 4-én a hajót Szergej Gorskov tengernagy után Admiral Gorskov névre keresztelték.
1991-ben egy repülőgép-baleset miatt megsérült, ezért 1992 februárjában Murmanszkba hajózott javításra. A hajón 1994. február 7-én újabb baleset történt. Egy gőzvezeték meghibásodása miatt akkor hat ember vesztette életét.
1994-ben kezdődtek tárgyalások India és Oroszország között a hajó eladásáról. A két fél 2000 októberében írt alá szerződést, de a vételár 2002-ig vita tárgyát képezte. A jelenleg érvényes megállapodás szerint a hajót 2,5 milliárd USD-ért vásárolja meg India.
1996-ban vonták ki az aktív szolgálatból. Az Admiral Gorskovot 1999 júliusában Szeverodvinszkbe, a Szevmas hajógyárba vontatták az eladás előtti felújítás céljából. A hajó javítása azonban a szakemberek hiánya miatt lassan halad.[1] A hajót 2004. március 4-én törölték hivatalosan az Orosz Flotta állományából, amikor levonták az András-keresztes orosz hadilobogót. Az eredeti tervek szerint 2012-ben adták volna át az Indiai Haditengerészetnek az India által vásárolt MiG–29K vadászrepülőgépekkel együtt.[2] Az utóbbi időben azonban Oroszországban olyan vélemények is felmerültek, hogy a hajót mégis inkább az Orosz Haditengerészetnél kellene ismét szolgálatba állítani.[3]
Felépítése
szerkesztésAz Admiral Gorskov felépítésében és elrendezésében a Kijev osztály többi hajóját követi, de több elemében azonban különbözik az osztály többi egységétől. A hajóra számos olyan új rendszert és fegyverrendszert telepítettek kipróbálási céllal, amelyeket később az Admiral Kuznyecov repülőgép-hordozón is alkalmaztak.
A legjelentősebb, külsőre leginkább szembetűnő különbség a hajó új, 3D-s, fázisvezérelt rádiólokátorának nagyméretű, a híd fölé épített antennája. A Marsz-Passzat radarrendszer fejlesztése számos nehézséggel küszködött, a hajóra telepítette berendezés valószínűleg soha sem működött.
További különbség az osztály többi tagjához képest, hogy a repülő fedélzet méretét megnövelték 6200 m²-re. A hangár mérete azonban változatlan maradt. Ugyancsak növelték a repülőgép-üzemanyag tárolási kapacitását, a hajón 1500 t kerozint lehet tárolni.
Fegyverzete
szerkesztésA hajó fegyverzete némileg különbözik az osztály többi tagjáétól. Az első három hajón telepített M–11 Storm (NATO-kódja: SA–N–3 Goblet) és Osza-M (SA–N–4 Gecko) légvédelmirakéta-rendszerek helyett a hajóba a 3K95 Kinzsal (SA–N–9 Gauntlet) légvédelmi rendszert építették be négy darab indítóberendezéssel. A kisebb méretű rendszer révén felszabadult hely lehetővé tette, hogy a fő rakétafegyverzetet alkotó P–500 Bazalt (SS–N–12 Sandbox) rendszerhez további négy indítócsövet építsenek. Így a Bakun a Kijev osztály többi egységén lévő nyolc indítóval ellentétben 12 db indítócsövet helyezhettek el.
A hajó repülő egysége megegyezett a Kijev osztály többi tagjáéval. A repülő egységet 12 db Jak–38 helyből felszálló haditengerészeti vadászrepülőgép alkotta (a gépek 1992-es kivonásáig), valamint tartozott hozzá 12 db Ka–27 tengeralattjáró-elhárító helikopter és két Ka–31 légtérellenőrző helikopter. A hajón később a Jak–141 prototípusaival is folytattak próbarepüléseket.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Csemezov objasznyil zagyerzsku remonta krejszera „Admiral Gorskov” – Gazeta.ru, 2007. december 22. (oroszul)
- ↑ Russian aircraft carrier ready in 2012 if India pays $2 bln more – RIA Novosti, 2008. november 13. (angolul)
- ↑ Ingyija mozset i nye uvigyety mogyernyizirovannogo „Admirala Gorskova” – az Izvesztija cikke (oroszul)
