Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ
Az egykori Bajai zsinagóga épületében működő Ady Endre Városi Könyvtár egy közművelődési intézmény Baján. Elődje 1948-ban alakult, 1954-ben vette fel Ady Endre nevét és 1985 óta a célnak átalakított egykori bajai zsinagóga épületében üzemel. A folyamatos név- és feladatkör-változtatások után 2018. február 16. óta üzemel jelenlegi nevén és formájában.
| Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ (korábban Bajai zsinagóga) | |
.jpg) | |
| Település | Baja |
| Ország |  Magyarország |
| Vallás | zsidó |
| Névadó | Ady Endre |
| Építési adatok | |
| Stílus | klasszicizmus |
| Építés kezdete | 1842 |
| Építés befejezése | 1845 |
| Rekonstrukciók évei | 1982–1985 (könyvtárrá alakítás) |
| Tervező | Frey Lajos |
| Mai rendeltetése | könyvtár és művelődési központ |
| Alapadatok | |
| Torony | nincs |
| Elhelyezkedése | |
 Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ
(korábban Bajai zsinagóga) Pozíció Baja térképén
| |
 é. sz. 46° 11′ 01″, k. h. 18° 57′ 03″46.183589°N 18.950772°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 01″, k. h. 18° 57′ 03″46.183589°N 18.950772°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ (korábban Bajai zsinagóga) témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésAz épület
szerkesztésA mezőváros első zsinagógája 1762–1765 között épült Lázár Simon óbudai zsidó támogatásából. Ez a zsinagóga az 1806-os tűzvészben leégett. A második zsinagóga az 1840-es nagy bajai tűzvészben égett le. A ma látható épületet 1842–1845 között építette Frey Lajos tervei alapján Novák József bajai ácsmester. 1845. szeptember 26-án avatta fel a zsinagógát az aradi főrabbi Steinhardt Jakab magyar nyelvű avató beszéddel, melyet később ki is nyomtatott Aradon.
Az épületben az 1840-es tűzvész emlékét a mai napig őrzi a szegények perselyeinek vörös mészkőtáblája. Az építés idejéből való még a szintén vörös mészkő kézmosó is.
Baja városa 1974-ben vásárolta meg a Bajai Izraelita Hitközségtől. A zsinagóga átalakítását könyvtárrá 1982-ben Tornai Endre tervezte, aki ezért Ybl-díjat kapott. Az átalakított épület ünnepélyes átadása 1985. október 22-én volt.[1]
A könyvtár
szerkesztésAz Ady Endre Városi Könyvtár 1948-ban még a bajai múzeum keretében kezdte működését, mint a város első nyilvános könyvtári szolgáltatója. Korábban több olvasókör, kaszinó is működött a városban. Az egyik legnagyobb előd, melynek könyveit örökölte a könyvtár a Bajai Polgári Olvasó Egylet (későbbi nevén Tóth Kálmán Polgári Kaszinó). 1950-ben költözött a könyvtár a Tóth Kálmán tér 1-be, és ekkor vált el a múzeumtól. 1951-ben Dél-dunai Tudományos Könyvtár lett a neve. a következő évben összevonták a Körzeti Könyvtárral, ekkor az új intézmény neve: Járási Könyvtár lett. 1954. május 2-án vette fel Ady Endre nevét. 1972-ben a Járási Tanács megszűnte után visszakerült a városhoz, és lett a neve Ady Endre Városi Könyvtár. 2008. március 1-jével megszűnt, helyette létrehozták az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központot.[2]
A két nagy múltú intézmény azóta közösen szervezi Baja város kulturális életét. A bajai városi könyvtár kiemelt közkönyvtárként van számon tartva az országban. Az 1948-ban megalakított közkönyvtárat, 1950-ben választották le a múzeumról. Az évtizedek során több helyet is kinőtt, ezért a város folyamatosan igyekezett megfelelő elhelyezési lehetőséget találni. Jó megoldásnak kínálkozott a bajai zsinagóga helyreállítása és könyvtárrá alakítása. Az 1982-ben kezdődött felújítási - és átalakítási - munkálatok után 1985. október 22-én került sor a Könyvtár megnyitására. A könyvtárban végzett munkálatokért a tervező Tornai Endre, Ybl-díjat kapott. 1993. december 1-jén a Zsinagóga mellett - a volt zsidó Hitközségi székházban, az egykori iskolában - a Gyermekkönyvtár hivatalos átadása volt.
Az AEVK feladatának tekinti, hogy gyűjteménye és szolgáltatásai révén minél kedvezőbb feltételeket biztosítson a közügyek intézéséhez, a közhasznú ismeretek megszerzéséhez, a folyamatos önművelődéshez, az élethosszig tartó tanuláshoz, a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének növeléséhez, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló rendezvényeknek, civil szervezeteknek, a város történetének, kulturális, néprajzi hagyományainak, természeti értékeinek, gazdasági és társadalmi folyamatainak kutatásához és bemutatásához.
Képtár
szerkesztés
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az épület története Archiválva 2015. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben a Bajai Könyvtár honlapján
- ↑ A bajai könyvtár kincsei, Baja, 2009.
Források
szerkesztés- A bajai zsinagóga Archiválva 2016. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bajai zsinagóga (ma Ady Endre Könyvtár)
