Adyliget

Adyliget (németül: Hotterbergl) Budapest városrésze a II. kerületben. Területe 1950-ig, Budapesthez való csatolásáig Nagykovácsihoz tartozott.

Adyliget
Ady Endre szobra Adyligeten
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	II. kerület
Alapítás ideje	1920-as évek
Városhoz csatolás	1950. január 1.
Korábbi rangja	Nagykovácsi városrésze
Népesség
Teljes népesség	799 fő (2011) +/-
Elhelyezkedése
Adyliget Pozíció Budapest II. kerülete térképén
é. sz. 47° 32′ 45″, k. h. 18° 56′ 11″47.545902777778, 18.936486111111
A Wikimédia Commons tartalmaz Adyliget témájú médiaállományokat.

Fekvése

A Hosszú-Erdő-hegy délkeleti lankás lejtőjén és a Fekete-fejen helyezkedik el, a Hűvösvölgytől északnyugatra. Határa a Rézsű utca 82. szám alatti telek északnyugati oldalától a Rézsű utca, Nagykovácsi út, Feketefej utca Budapest közigazgatási határa a Rézsű utca 82-es számú telkéig.

Az Ady-ligeti-medence

Az Ady-ligeti-medence az Ördög-árok Remete-szurdokától délre lévő, lösszel feltöltött, kb. 1 km széles és 2 km hosszú, lapos mélyedés, ami a Fekete-fej, a Hosszú-Erdő-hegy és a Vöröspocsolyás-hát keleti nyúlványa között helyezkedik el. Mielőtt kialakult volna a Remete-szurdok, az Ördög-árok ezen keresztül folyt le a Hűvösvölgy felé. Ma az ellenkező irányba, északnyugat felé lejt.

Története

A Szent István-kápolna a fa harangtoronnyal

Területe 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka volt (Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja), tőlük örökölte a benősült Teleki, majd Tisza család. Az 1920-as években kialakított, eredetileg Tisza Istvánról elnevezett családi házas telepet később Tisza István-kertvárosnak nevezték, majd 1939-től Tisza István-liget volt a neve, végül 1949-ben kapta mai nevét. Területét egykor tölgyerdő borította, ezekből a fákból sok megmaradt a kertekben, illetve az utcák mentén. A legenda szerint a területet azért nevezték el Ady Endréről, mert a költő szeretett a közeli, hűvösvölgyi Balázs-vendéglőben étkezni. Bronz portrészobra Kiss István alkotása, 1982-ben állították fel a városrész központjában.

Adyliget másik, mészkőből készült köztéri szobra Borbás Tibor Tisza című műve, kis szójátékkal utalva a kertváros előző nevére.

Évtizedekig e két szobor helyén állt egy-egy női és férfi akt ülőszobor. Ezek a Klebelsberg Kuno-emlékmű mellékalakjai voltak, és a szoboregyüttes újbóli felállításakor visszaszállították eredeti helyükre.

Oktatási intézményei

• Adyligeti Rendészeti Szakgimnázium

Források

• Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7
• Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 20. o. ISBN 963-05-6410-6  
• Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Bp. Sport, 1982. 217. oldal