Afrikai fekete réce

Afrikai fekete réce
	Afrikai fekete réce a Fokváros melletti madár rezervátumban
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Galloanserae;
Rend:	Lúdalakúak (Anseriformes);
Család:	Récefélék (Anatidae);
Alcsalád:	Réceformák (Anatinae);
Nemzetség:	Úszórécék (Anatini);
Nem:	Anas;
Faj:	A. sparsa;
Tudományos név
	Anas sparsa; Eyton, 1838
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Afrikai fekete réce témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai fekete réce témájú kategóriát.

Az afrikai fekete réce (Anas sparsa) a madarak (Aves) osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezés

A madár genetikailag a tőkés récékhez áll a legközelebb (Johnson & Sorenson, 1999), de különleges viselkedése (Johnson et al., 2000) és kissé különböző tollazata miatt külön alnembe, a Melanas, sorolják. További kutatások folynak a rendszertani besorolása érdekében.

Előfordulása

Afrika középső és déli részein honos.

Alfajai

Anas sparsa sparsa
Anas sparsa leucostigma

Megjelenése

Az afrikai fekete réce tollazata fekete, ahogyan a neve is mutatja, de hátán fehér mintázat található. A madár közepes méretű réce, és a nemek között nincs nagy különbség. Csak akkor lehet megkülönböztetni a két nemet, ha egymás mellett ülnek. Az átlagos hossza 48-57 centiméter.^[1]

Életmódja

Nagyon félénk madár. Általában párban vagy kisebb csapatban él. Habár nappal a folyókban és patakokban úszkál, éjjel a nyíltabb vizeket válassza pihenő helyül. Fő élőhelye az erdős dombok, fészkét a folyóvizek mellé készíti. Csésze alakú fészkét ágakból és fűből készíti. Habár a folyóvizek mellé építi fészkét, mindig gondoskodik arról, hogy az áradási szint fölött legyen.

Fő tápláléka a lárvák és bábok; ezeket a kövek alatt találja meg. Ezeken kívül még fogyaszt kisebb halakat, rákokat, csigákat és növényi eredetű táplálékot, köztük magokat is.

Szaporodása

Az elterjedési területtől függően az év különböző évszakában költ. A kotlás 30 napig tart. A kotlást és a fiatalok nevelését a tojó végzi. Egy fészekaljban 4-8 tojás van. A fiatal madarak 86 napig ülnek anyjuk mellett.

Jegyzetek

↑ Johnson, Kevin P. (2000). „The evolution of postcopulatory displays in dabbling ducks (Anatini): a phylogenetic perspective”. Animal Behaviour 59 (5), 953–963. o. [2006. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1006/anbe.1999.1399. PMID 10860522.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
Johnson, Kevin P. & Sorenson, Michael D. (1999): Phylogeny and biogeography of dabbling ducks (genus Anas): a comparison of molecular and morphological evidence. Auk (journal)|Auk 116(3): 792–805. PDF fulltext
Johnson, Kevin P. McKinney, Frank; Wilson, Robert & Sorenson, Michael D. (2000): The evolution of postcopulatory displays in dabbling ducks (Anatini): a phylogenetic perspective. Animal Behaviour 59(5): 953–963 PDF fulltext
Eyton, T.C. 1838. A monograph on the Anatidae or duck tribe. London: Longman, Orme, Brown, Green, & Longman. doi: 10.5962/bhl.title.49546 Reference page. [see page 142.]

További információk

Photos of the African black duck hosted by the Feather Site.
Videos of the African black duck hosted by the Internet Bird Collection.

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Johnson2000-1] Johnson, Kevin P. (2000). „The evolution of postcopulatory displays in dabbling ducks (Anatini): a phylogenetic perspective”. Animal Behaviour 59 (5), 953–963. o. [2006. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1006/anbe.1999.1399. PMID 10860522.

[1]