Agathoklész (egyiptomi államférfi)
Agathokész (Ἀγαθοκλῆς, fl. i. e. 3. század; meghalt i. e. 203-202-ben) miniszter IV. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó (i. e. 221–205) udvarában, akihez ő és testvére, Agathoklea nagyon közel álltak.[1]
| Agathoklész | |
| Született | i. e. 3. század |
| Elhunyt | i. e. 203 Alexandria |
| Gyermekei | egy gyermek |
| Szülei | Agathoklész Oenanthé |
| Foglalkozása | politikus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Agathoklész apja révén távoli rokona volt a Ptolemaida-háznak. Oenanthé egyiptomi nemes hölgy fia volt első férjétől, Agathoklésztől; Agathokleán kívül még két lánytestvére volt, akiknek neve nem ismert.[2] Apai nagyanyja, Theoxéna szürakúzai görög hercegnő volt, az ő anyja, szintén Theoxéna pedig makedón nemes asszony, anyai ágon az i. e. 283 és 246 között uralkodó II. Ptolemaiosz féltestvére.[3] Polübiosz szerint Agathoklésznek több rokona is a Ptolemaida-dinasztiát szolgálta, köztük Nikón, aki IV. Ptolemaiosz admirálisa volt,[4] Philón[5] és Philammón, Küréné kormányzója.[6]
Agathoklészt és testvérét nagyratörő anyjuk mutatta be IV. Ptolemaiosznak, akinek Agathoklea maradt a kedvence, annak ellenére, hogy i. e. 220-ban feleségül vette saját húgát, III. Arszinoét. I. e. 216-215-ből fennmaradt feliratok tanúsága alapján Agathoklész Nagy Sándor ptolemaida kultuszának papja volt.[7] Mikor Ptolemaiosz i. e. 205-ben meghalt, Agathoklész és szövetségesei titokban tartották halálát, hogy alkalmuk nyíljon kifosztani a királyi kincstárat; emellett összeesküvést szőttek Szoszibiosszal, melynek célja az volt, hogy trónra juttassák Agathoklészt vagy legalább régenssé tegyék az új, gyermek uralkodó, V. Ptolemaiosz mellett. Szoszibiosz segítségével meggyilkolták Arszinoét, majd Agathoklész lett a fiatal király gyámja.
Valószínű, hogy Agathoklész nem sokkal ezután megölette Szoszibiuszt, bár a részletek nem ismertek. I. e. 203-202 körül Alexandria egyiptomi és görög lakossága, akiket felháborítottak Agathoklész cselekedetei, Tlépolemosz katonai kormányzó vezetésével felkeltek ellene. Egy éjjel körbevették a palotát, és betörtek. Agathoklész és testvére kegyelemért könyörögtek, de hiába; Agathoklészt végül barátai ölték meg, hogy megkíméljék egy borzalmasabb haláltól, Agathoklea pedig anyjával és húgaival egy templomba menekült, de a felkelők kivonszolták őket, levetkőztették, majd átadták a népharagnak; az emberek puszta kézzel tépték őket darabokra. Rokonaik, akiknek közük volt Arszinoé meggyilkolásához, hasonló sorsra jutottak.[8][9][10][11] Agathoklész feleségével és fiával együtt halt meg.[7]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Mason, Charles Peter (1867), "Agathoclea", in Smith, William, Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology, vol. 1, Boston: Little, Brown and Company, p. 63
- ↑ Ptolemaic Genealogy: Agathoclea Archiválva 2011. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Ptolemaic Genealogy: Berenice I Archiválva 2011. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Polübiosz 15.25.37, 15.33.7
- ↑ Polübiosz 15.30.5
- ↑ Polübiosz 15.33.11
- ↑ a b Ptolemaic Genealogy: Agathoclea, Footnote 2 Archiválva 2011. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Polübiosz v. 63, xiv. 11, xv. 25—34
- ↑ Marcus Iunianus Iustinus, xxx. 1, 2
- ↑ Athenaeus, vi. p. 251, xiii. p. 576
- ↑ Plutarkhosz, Cleom. 33
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Agathocles of Egypt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
