Ajtay Viktor
Ajtay Viktor, Ajtay-Adler Viktor (eredeti neve Adler Viktor, külföldön Victor Aitay) (Budapest, 1921. április 14. – Highland Park, Illinois, 2012. július 24.) magyar származású amerikai hegedűművész, hangversenymester.
| Ajtay Viktor | |
| Született | Adler Viktor 1921. április 14.[1][2] Budapest[1] |
| Elhunyt | 2012. július 24. (91 évesen)[1][3] Highland Park[4] |
| Álneve | Victor Aitay |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Kellner Éva Vera/Eva Vera Kellner (h. 1945. november 17., † 2008. november) |
| Gyermekei | egy gyermek: Ava Aitay-Murray |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ( – nem ismert) |
| Sírhelye | Memorial Park Cemetery[5] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésElső hegedűjét apjától kapta ötéves korában. A következő évtől Studer Oszkár növendéke a Zeneakadémián, a kamarazenében mestere Weiner Leó volt.
Weiner Leó a legfontosabb tanárom, minden esti Edison-kávéházi sakk-partnerem és végül barátom volt. Nélküle nem valósíthattam volna meg a karrieremet.[6]
Pályakezdése egybeesett az első és második zsidótörvénnyel. Még debütálhatott Komor Vilmos egyik koncertjén Glazunov hegedűversenyével, ez alapján ajánlatot tett neki egy svájci művészügynökség, de a második világháború kitörése miatt ez nem realizálódott. Ilyen indulás után a hazai viszonyok közt már csak az OMIKE Művészakció keretében működhetett, mint az ottani zenekar egyik hangversenymestere, ill. kamaraesteken játszott. Trietsch Györggyel és Horváth Lászlóval vonósnégyest is alakított (a negyedik tag nem ismert).
Az OMIKE-ben töltött időszaknak a munkaszolgálat vetett véget. Több táborban megfordult, többször megszökött, az életét először az mentette meg, hogy az utolsó szökésénél egy zenekedvelő bíró elé került az ügye. Raoul Wallenberg segítségével bekerült egy svéd védelem alatt álló házba. Családját elvesztette a holokausztban.
A felszabadulás után megalakította első saját vonósnégyesét Starker Jánossal. 1945 novemberében feleségül vette az Auschwitzból visszatért Kellner Évát (1924–2008). 1946 júniusában Weiner Leó ajánlólevelével elindultak emigrációjukba. Július 5-én hajóztak ki Brémából és tíz napi utazás után érkeztek New Yorkba.[7]
Ajtaynak először az akkor épp a Pittsburghi Szimfonikus Zenekart vezető Reiner Frigyes adott munkát. 1948-ban, Reinerrel együtt elhagyták a zenekart, Ajtay a Metropolitan Opera Zenekarának lett tagja, 1952-től már „associate” hangversenymester. 1954-ben újra Reiner Frigyes hívta, aki ekkor már a Chicagói Szimfonikus Zenekar élén állt. Ezzel megkezdődött Ajtay példátlanul hosszú karrierje egyetlen zenekarnál.
Itt először „assistant” koncertmester volt, majd a vezetést 1965-ben átvevő Jean Martinon újra „associate”-nek, 1967-től viszont már első hangversenymesternek nevezte ki. Ezt a posztot megőrizte Solti György korszakában is, egészen 1986-ig, majd 2003-as végleges visszavonulásáig mint tiszteletbeli koncertmester szolgált.
Az 1950-es években kamarazenei felvételeket készített a Budapestről ismert muzsikustársakkal a Period Recordsnak. 1981-ben Bartók fiatalkori hegedűversenyét játszotta Solti György vezényletével.
Tanított a chicagói DePaul University zenei fakultásán. A vezetésével vált professzionális zenekarrá a Lake Forest Symphony.[8] Primáriusa volt a Chicago Symphony String Quartetnek.
Chicagóban a zenekar tulajdonában lévő, 1715-ben készült „Baron von der Leyen” Stradivarin játszott.
Pedagógiai munkája
szerkesztés- String clinic instruction. Individual practising system (Starker Jánossal, 1965 körül)
Irodalom
szerkesztés- "When they came to take my father". Voices of the Holocaust. New York, 1996. Arcade Pub. ISBN 1559703059 (számos további amerikai és brit kiadás)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c http://pronetoviolins.blogspot.com/2012/08/victor-aitay.html, 2019. július 15.
- ↑ Discogs (angol nyelven)
- ↑ https://csoarchives.wordpress.com/2012/07/24/remembering-victor-aitay/, 2019. július 15.
- ↑ https://www.discogs.com/artist/937390-Victor-Aitay, 2019. július 15.
- ↑ angol, https://csoarchives.wordpress.com/2012/07/24/remembering-victor-aitay/, 2019. július 17.
- ↑ Idézi Berlász Melinda, 18. l.
- ↑ Érkezésük bejegyzése az amerikai bevándorlási nyilvántartásban.
- ↑ Lake Forest Symphony Archiválva 2019. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben A zenekar története.
Források
szerkesztés- A 18 éves hangversenymester Archiválva 2019. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben = Képes Családi Lapok 1941. 40. sz. 17. l.
- Ajtay-Adler Viktor Archiválva 2019. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben az OMIKE Művészakció oldalán (Hozzáférés: 2019. júéius 15.)
- Bársony Péter: A Vészkorszak magyar muzsikus áldozatai DLA doktori értekezés. Budapest, 2010. [tévesen a holokauszt áldozatának írva]
- Berlász Melinda: Weiner Leó és tanítványai. Emlékeink Weiner Leóról. Ötven emlékezés. 2., bőv. kiad. Budapest, 2003. Rózsavölgyi és Társa. ISBN 9638623802
- Nelson, Jacob: Legendary CSO Leader Dies = patch.com 2012. július 30. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
- Our stories Archiválva 2019. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben = They Played for Their Lives (Hozzáférés: 2019. július 15.)
- Remembering Victor Aitay = Chicago Symphony Orchestra's Rosenthal Archives 2012. július 24. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
- Victor Aitay = Prone to Violins 2012. augusztus 1. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
- Victor Aitay = USC [= University of Southern California] Shoah Foundation (Hozzáférés: 2019. július 15.)
