Alapító atyák
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az amerikai történelem alapító atyák (Founding Fathers) néven tartja számon az Amerikai Egyesült Államok azon politikai vezetőit, akik aláírták a függetlenségi nyilatkozatot vagy az USA alkotmányát. Richard B. Morris történész 1973-ban a következő hét személyt nevezte meg alapító atyákként: John Adams, Benjamin Franklin, Alexander Hamilton, John Jay, Thomas Jefferson, James Madison és George Washington.[1][2]
Történet
szerkesztésAz Amerikai Egyesült Államok első öt elnöke közül mindannyian részt vettek a függetlenség kivívásának katonai vagy politikai küzdelmeiben. John Adams kivételével mind virginiai ültetvényesek voltak. Közös vonásuk, hogy republikánus nézeteket vallottak, tagadták a születés arisztokráciájának elvét, azt vallották, hogy az igazságos kormányzat a kormányzottak beleegyezésével nyeri hatalmát és úgy vélték, a kormányzás csak azon kevesek feladata lehet, akiket a műveltség és a nagyobb tulajdon erre képessé tesz. További közös vonásuk, hogy a felvilágosodás neveltjei voltak, abban hittek, hogy a társadalom tagjait az ész és nem az érdek mozgatja. Ezért feleslegesnek tartották a politikai pártokat, ezért az alkotmány sem említi ezeket.
Mégis létrejött a függetlenekből a Federalista Párt, ugyanis az első választásokkor még nem volt egyértelműen szabályozva az elektori szavazatok intézménye, így fordulhatott elő, hogy az elnök és az alelnök nem egy párthoz tartozott. A Federalista Pártnak nagy érdeme volt az új kormányzat megszilárdításában, valamint lehetővé tette a kereskedelem és az ipar fejlődését. Mivel azonban az elit pártjaként nem vette figyelembe a társadalom demokratikus igényeit, 1801-től át kellett adniuk a hatalmat ellenfeleiknek.
Amikor 1789-ben George Washingtont beiktatták hivatalába, az Amerikai Egyesült Államok agrárország volt, mely önellátásra és a nyersanyagok exportálására rendezkedett be. Lakosainak száma a 4 millió főt sem érte el, s csupán nyolc városnak volt 8000-nél több lakosa. Az új ország nemzetközi tekintélye csekély volt, ugyanis a függetlenség kivívása után feloszlatta hadseregét és hadiflottáját. Fővárosa sem volt, először New York-ban, majd Philadelphiában székelt a kormány, végül George Washington kijelölt egy területet a szövetségi főváros számára. Mire James Monroe elnöksége letelt, az Egyesült Államok területe a kétszeresére, a népesség a két és félszeresére nőtt, míg a tagállamok száma 13-ról 24-re emelkedett. Az angolokkal vívott 1812–1815-ös háború után megnőtt az ország nemzetközi tekintélye. Északkeleten megindult az iparosodás, a déli államok a világ legnagyobb gyapotexportáló területévé váltak, kiterjed az ország területe a Mississippin túlra, elkészült a Nagy-tavak és az Atlanti-óceán közötti csatorna.
A definíció változása
szerkesztésAláírók
szerkesztés
Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Archívuma három dokumentumot jelölt meg, mint a legfontosabbak az ország megalakulásakor: a függetlenségi nyilatkozat, az Egyesült Államok alkotmánya és a Bill of Rights.[3] Ezek mellett később ezek közé helyezték a konföderációs cikkelyek dokumentumot is.[4][5] Azokat, akik aláírták az alkotmány, a konföderációs cikkelyek vagy a függetlenségi nyilatkozat dokumentumhármas legalább egyikét, általában alapító atyának tekintik.
Egyéb delegáltak
szerkesztésAz alkotmánygyűlésen ötvenöt delegált vett részt. Ezek közül tizenhatan nem írták alá a dokumentumot. Hárman nem voltak hajlandóak, míg a többiek idő előtt távoztak, tüntető jelleggel vagy személyes okokból. Ettől függetlenül egyes történészek mindannyiukat alapító atyának tekintik.
|
|
Nők
szerkesztésNők, akiket történészek elfogadtak, mint alapító anyák:[6]
- Abigail Adams, John Adams amerikai elnök felesége és legfontosabb tanácsadója
- Mercy Otis Warren, szerző
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Richard B. Morris, Seven Who Shaped Our Destiny: The Founding Fathers as Revolutionaries (New York: Harper & Row, 1973).
- ↑ Kettler, Sarah: The Founding Fathers: Who Were They Really?. Biography. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ America's Founding Documents (angol nyelven). National Archives, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
- ↑ Altman, John A. The Articles and the Constitution: Similar in Nature, Different in Design. Pennsylvania Legacies. University of Pennsylvania Press, 20–21. o. (2003. május)
- ↑ The International Law Origins of American Federalism. Columbia Law Review. Columbia Law Review Association, 835–940. o. (2020. május)
- ↑ Mark E. Kann: The gendering of American politics : founding mothers, founding fathers, and political patriarchy. 1999. ISBN 978-0-313-38877-4 Hozzáférés: 2023. március 13.