Albert Claude

	Albert Claude
Született	1899. augusztus 24.; Longlier
Elhunyt	1983. május 22. (83 évesen); Brüsszel
Állampolgársága	belga; amerikai (1941–);
Házastársa	Julia Gilder
Foglalkozása	orvos, sejtbiológus
Tisztsége	professzor
Iskolái	Liège-i Egyetem
Kitüntetései	Victory Medal 1914–1918; British War Medal (1918); Louisa Gross Horwitz-díj (1970); fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (1974);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Claude témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Albert Claude (Longlier, 1899. augusztus 24. – Brüsszel, 1983. május 22.) belga-amerikai orvos, sejtbiológus. 1974-ben Christian de Duve-val és George Emil Palade-dal közösen elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat „a sejt szerkezeti és funkcionális szerveződését illető felfedezéseikért”.

Ifjúsága

Albert Claude 1899. augusztus 24-én született a belgiumi Neufchâteau-höz tartozó ardenneki tanyaközösségben, Longlierben, Florentin Joseph Claude és Marie-Glaudice Claude (leánykori nevén Watriquant) négy gyermeke közül a legfiatalabbként. Apja Párizsban tanult pék volt, akinek a helyi vasútállomás mellett volt kis péksége és vegyesboltja. Anyja mellkarcinóma miatt meghalt amikor Albert 7 éves volt. A helyi elemi iskolába járt, amely összesen egy tanítóval és egy tanteremmel rendelkezett; ő volt a templom harangozója is. A nehéz anyagi helyzet miatt a család 1907-ben az acélgyárai miatt prosperáló Athusba költözött, németül beszélő közösségbe. Két évvel később Albert-t visszaküldték Longlier-be, hogy gondoskodjék agyvérzése után fél oldalára lebénult nagybátyjáról. Az első világháború kitörésekor egy acélüzemben volt inas. A német megszállás idején Winston Churchill (aki akkor brit hadügyi államtitkár volt) beszédeinek hatására csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz és a brit felderítésnek dolgozott. A németek két alkalommal is elfogták és fogolytáborba zárták. A háború végén Szövetségi Győzelmi Éremmel és veteránstátusszal jutalmazták tevékenységét.

Claude szeretett volna orvosnak tanulni, de soha nem járt középiskolába és nem tudott latinul és görögül, ezért inkább a liège-i bányaipari iskolába felvételizett. Az új belga kormány azonban hozott egy rendelkezést, amely értelmében a háborús veteránok mentesültek a felvételi vizsgák és követelmények alól, így Claude 1922-től a Liège-i Egyetemen orvostudományt kezdett tanulni és 1928-ban megkapta orvosi diplomáját. Szakdolgozatát az egér rákos daganatainak patkányba való átültetéséról írta.

Tudományos munkássága

Claude 1928-29-ben állami ösztöndíjjal Berlinben végzett orvosi kutatásokat, előbb az Institut für Krebsforschung, majd a Kaiser-Wilhelm-Institute für Biologie vendégeként. Visszatért Belgiumba, majd még 1929-ben a Belga-Amerikai Oktatási Alap támogatásával a New York-i Rockefeller Intézetben folytatta kutatásait. Feladata a Rous-szarkómavírus izolálása volt. 1930-ban kidolgozta az akkor forradalmi újdonságnak számító sejtfrakcionálás technikáját. A sejteket összezúzta, hogy felszakítsa a sejtmembránt, majd a tartalmát centrifugával tömeg szerint elkülönítette és frakciókra bontotta. Így az egyes sejtfunkciókat és biokémiai reakciókat adott tömegű frakcióhoz tudta rendelni. 1938-ban elsőként sikerült izolálnia a Rous-szarkómavírust, amely csirkékben tumoros megbetegedést okoz. Claude volt az első, aki az elektronmikroszkópot sejtek megfigyelésére használta; korábban a műszernek csak fizikai alkalmazása létezett. 1945-ben az elektronmikroszkóppal feltárta a mitokondriumok belső szerkezetét, frakcionálásuk révén pedig megállapította, hogy ők a sejtek energiagenerátorai. A citoplazmákban gazdag RNS-tartalmú részecskéket fedezett fel, melyeket mikroszómáknak nevezett el, és amelyeket később átneveztek riboszómának. Munkatársával, Keith Porterrel közösen felfedezte a citoplazma "csipkehálózatát", az endoplazmatikus retikulumot.

Albert Claude 1941-ben amerikai állampolgárságot kapott.

1949-ben visszatért Belgiumba, ahol a Jules Bordet Intézet igazgatója és a Brüsszeli Szabadegyetem orvosi tanszékének professzora lett. A hatvanas években egy Pozsonyban tartott konferenciát követően segítette egy fiatal kutató, Emil Mrena nyugatra szökését és később öt közös publikációt is megjelentettek. 1971-ben visszavonult a mindennapi munkától és professor emeritusként folytatta tevékenységét.

Díjai

1974-ben Albert Claude, a román származású George Emil Palade (aki munkatársa volt a Rockefeller Intézetben) és a szintén belga Christian de Duve orvostudományi Nobel-díjat kapott "a sejt szerkezeti és funkcionális szerveződését illető felfedezéseikért". Claude számos egyéb kitüntetésben és díjazásban is részesült:

1965 Baron Holvoet-díj, Tudományos Kutatási Nemzeti Alap (Belgium)
1970 Louisa Gross Horwitz-díj, Columbia Egyetem
1971 Paul Ehrlich és Ludwig Darmstaedter-díj
A Belga Orvostudományi Akadémia érme
Ordre des Palmes Académiques, Franciaország
II. Lipót-rend

Családja

Albert Claude 1935-ben vette feleségül Julia Gildert, akitől egy lánya született, Philippa. Még azelőtt elváltak, hogy Claude visszatért volna Belgiumba. Claude-ot ismerősei kissé különcnek tartották és szoros barátságot tartott fent a festő Diego Riverával és Paul Delvaux-val, valamint a zenész Edgard Varèsével.

Albert Claude 1983. május 22-én halt meg Brüsszelben, 83 éves korában.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Albert Claude (brit angol nyelven). Encyclopædia Britannica Inc.. (Hozzáférés: 2019. február 12.)
↑ Geni.com (több nyelv nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
↑ Geni.com (több nyelv nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
↑ ^a ^b Claude, Albert (1899-1983), cell biologist, 2019. február 12.
↑ Horwitz Prize Awardees. Columbia Egyetem. (Hozzáférés: 2019. február 12.)
↑ The Nobel Prize in Physiology or Medicine 1974. Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2019. február 12.)
↑ The Nobel Prize amounts. Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2019. február 12.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Albert Claude című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Albert Claude – Biographical Nobelprize.org
Alber Claude Notable Names Database
Dr. Albert Claude Dead at 84; Won Nobel Prize in Medicine The New York Times
Albert Claude Biography (1898-1983) faqs.org
Albert Claude Encyclopedia.com

Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[6e78f725d0e5cd2e99d7693aac03e10cb72da44e-1] Albert Claude (brit angol nyelven). Encyclopædia Britannica Inc.. (Hozzáférés: 2019. február 12.)

[dcc3ce3440d90adc76e5b6387812edaad8e1b7c3-2] Geni.com (több nyelv nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)

[71356aadda94d87e4bd57339b65e8ae2ebff03af-3] Geni.com (több nyelv nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)

[834e331b047c3ae203ce22aae193d8afcb851bd9-4] Claude, Albert (1899-1983), cell biologist, 2019. február 12.

[30fe5d438e37795afe839f4c51d156c1b06ef401-5] Horwitz Prize Awardees. Columbia Egyetem. (Hozzáférés: 2019. február 12.)

[5967e2c19565e87b3a54dd032adb7f54a1277f97-6] The Nobel Prize in Physiology or Medicine 1974. Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2019. február 12.)

[0725c4dbcd90d2b6d4aba41213e86f70b2518973-7] The Nobel Prize amounts. Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2019. február 12.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Albert Claude

Született	1899. augusztus 24. Longlier
Elhunyt	1983. május 22. (83 évesen) Brüsszel
Állampolgársága	belga^[1] amerikai (1941–)^[1]
Házastársa	Julia Gilder^[2]^[3]
Foglalkozása	orvos, sejtbiológus
Tisztsége	professzor
Iskolái	Liège-i Egyetem
Kitüntetései	Victory Medal 1914–1918^[4] British War Medal (1918)^[4] Louisa Gross Horwitz-díj (1970)^[5] fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (1974)^[6]^[7]
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Claude témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség