Alekszej Alekszejevics Ignatyjev

Alekszej Alekszejevics Ignatyjev gróf (Алексей Алексеевич Игнатьев); orosz, majd szovjet diplomata; katonatiszt.

Alekszej Alekszejevics Ignatyjev
Született	1877. február 17. Szentpétervár
Elhunyt	1954. november 20. (77 évesen) Moszkva
Állampolgársága	orosz szovjet
Szülei	Sofiya Ignatyeva Aleksei Ignatiev
Foglalkozása	diplomata fegyveres erők tagja
Iskolái	General Staff Academy
Kitüntetései	a francia Becsületrend parancsnoka Order of Saint Anna, 4th class (1904) Order of Saint Stanislaus (House of Romanov) (1905) Order of Saint Vladimir 4th class with swords and bow (1906) Order of Saint Anna, 2nd class (1908) Order of Saint Stanislaus, 2nd class with swords (1908) Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata (1914) „Húszéves a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg” jubileumi érem (1938) Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban Németország Fölött Aratott Győzelemért érdemérem (1945)
Sírhelye	Novogyevicsi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszej Alekszejevics Ignatyjev témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpálya

Apja gróf Alekszej Ignatyjev tábornok, anyja Szofija Mescserszkaja nagyhercegnő volt. Mint katonatiszt részt vett az orosz–japán háborúban. Memoárját Ötven év alakzatban (Пятьдесят лет в строю) címmel publikálta, amit több ízben kiadtak.

1908-ban lett katonai attasé Dániában, Svédországban és Norvégiában. 1912-ben Franciaországba küldték, ugyancsak katonai attasénak. A forradalmat követően a bolsevik oldalra állt, de Franciaországban maradt. A párizsi orosz pénzeszközökhöz csak ő fért hozzá, amit nem adott át a fehér emigrációnak követelésük ellenére sem, hanem 1925-ben a szovjet kormány rendelkezésére bocsátotta (225 millió aranyfrank volt ez az összeg). Ennek köszönhetően kereskedelmi képviselőnek nevezték ki. Párizsból 1937-ben tért vissza Oroszországba (akkor már Szovjetunió).

A Vörös hadsereg különböző oktatási intézményeiben tanított. 1947-ben szerelt le.

Megírta memoárjait. Öreg korában többek között arisztokrata szokások ábrázolását, mozgást, gesztusokat, stb. tanított rajzfilmeseknek Moszkvában (a Szojuzmultfilmnél).

Egy gyatra és hamis keletnémet játékfilmben feldolgozták a forradalom idején tanúsított párizsi szerepét. Később egy orosz film is készült róla (Кромовъ; 2009).

„...velünk utazott Ignatyjev volt cári tábornok és gróf, a cári rendszer katonai attaséja, az egykori követség pénzének őrzője, aki a forradalom után nem volt hajlandó átadni ezt a pénzt az emigránsoknak, hanem visszaadta a szovjet kormány képviselőjének, mondván, hogy az mindenképpen Oroszországot illeti, bármilyen rendszer is legyen ott.”

– Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül