Alkanol-aminok

Az alkanol-aminok vagy amino-alkoholok olyan szerves vegyületek, amelyekben egy alkánláncon hidroxil (−OH) és amino (−NH₂, −NHR, −NR₂) funkciós csoport is található.

2-amino-alkoholok

Az etanol-amin, egy egyszerű amino-alkohol kémiai szerkezete

A 2-amino-alkoholok a szerves vegyületek egyik fontos osztálya, amelyek mind amin, mind alkohol funkciós csoportot tartalmaznak. Előállításuk gyakorta aminok epoxidokkal történő reakciójával történik, számos ipari alkalmazásuk ismert. Az egyszerű alkanol-aminokat oldószerként, szintetikus intermedierként és magas forráspontú bázisokként használják.

Gyakori amino-alkoholok

• Etanol-aminok
• Aminometil-propanol
• Heptaminol
• Izoetarin
• Propanol-aminok
• Sphingosine
• Metanol-amin (a legegyszerűbb amino-alkohol)
• Dimetil-etanol-amin
• N-metil-etanol-amin

Béta-blokkolók

A béta-blokkolók egyik alosztályát gyakran alkanol-amin béta-blokkolóknak nevezik. Jellemző példák:

• propranolol
• pindolol

Természetes vegyületek

A legtöbb fehérje és peptid mind alkohol-, mind aminocsoportot tartalmaz. Formálisan két aminosav is alkanol-amin: a szerin és a hidroxiprolin.

• veratridin és veratrin
• tropánalkaloidok, például az atropin
• hormonok és neurotranszmitterek, mint az epinefrin (adrenalin) és norepinefrin (noradrenalin)

Aminosavakból származó 2-amino-alkoholok

Hidrogénezéssel elméletileg minden aminosav a megfelelő 2-amino-alkohollá redukálható. Erre példa a (prolinból nyert) prolinol és a (valinból származtatható) valinol.

Kapcsolódó szócikkek

• alkoholok
• aminok

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Alkanolamine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.