Wikipédia

Allaga Géza

(1841-1913) magyar cimbalmos, csellista, zeneszerző
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 17.

Nemesmiliticsi Allaga Géza (Óbecse, ma: Szerbia, 1841. március 25. – Baja, 1913. augusztus 19.) gordonkaművész, cimbalomtanár, zeneszerző. Jelentős szerepet játszott a magyar cimbalomoktatás elindításában. Apja, Allaga Imre kormánybiztos, országgyűlési képviselő.

Allaga Géza
Életrajzi adatok
Született1841. március 25.
Óbecse
Elhunyt1913. augusztus 19. (72 évesen)
Baja
Házastársa1. ponori Thewrewk Róza (h. 1868 előtt, † 1891)
2. Szévits Lilla
Gyermekeinemes Allaga Vilma (1868–1942)
SzüleiAllaga Imre
nemes Fazekas Emma (1821–1908)
Pályafutás
Hangszergordonka, cimbalom
Tevékenységzenetanár, zeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Allaga Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés
 
A Magyar Zeneköltők Kiállítási Albuma borítóján, 1885

A gimnáziumot Baján végezte; 1855-ben kezdett gordonkázni, 1857-ben már a bécsi konzervatóriumon tanult, a zeneszerzéssel együtt, 1861-ig. Ekkor a Molnár György-féle Budai Népszínházhoz szerződött, s olykor hangversenyen is fellépett.

Csakhamar megírta Bényei István szövegére A szerelmes kántor (bem. 1862) című első magyar operettjét, melynek dalai országszerte elterjedtek. Kempelen Győző Szép Mara és A drótos tót, című népszínműveihez is írt zenét. A nemzeti színházhoz szerződve Tóth Kálmán Dobó Katica című népszínművének is ő szerezte a zenéjét. 1865-ben Pécsre ment színházi karnagynak, Szigeti Imre társulatához; s Bényei Szakállas farkas című operettszövegét zenésítette meg. Szabadkán az akkor új „zenede” tanára és dalegyesületi karmester volt, Bajára költözve pedig 1870-ben az állami tanítóképzőben lett a zene tanára.

1871-től ismét Pesten élt, mint a Nemzeti Színház, majd az 1884 őszén megnyílt magyar királyi operaház zenekari tagja. Zenét írt Szigligeti Ede Az amerikai, 1875-ben Tóth Kálmán Az ördög párnája és Rákosi Jenő Nyomorúság a korsóban című darabjaihoz.

A Rózsavölgyi és a Táborszky-cégnél jelentek meg, részben pedig kéziratban terjedtek magyar stílusú dalai 1, 3 és 4 szólamra (Vadászdal, Télidal stb.), zongoraművei;

1880-tól foglalkozott a cimbalommal, melynek javítását is igényesen előmozdította. Cimbalom-iskolát írt két részben, több zeneművet a haladók számára; főleg neki köszönhető a hangszer nagy elterjedése. 1890-től szerkesztette a Cimbalom családi körben című havi folyóiratot. A nemzeti zenedé-ben az ő számára alapított cimbalom-tanszékét 1891-ben foglalta el.

Blaha Lujza állandó cimbalomkísérője volt. Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.

Művei

szerkesztés
  • Zongoraművek, operettek, népszínművekhez zene, dalok (Befútta az utat a hó és Szeretlek én egyetlenegy virágom c. dalai közismertek lettek);
  • A szerelmes kántor (az első magyar operett kísérlete);
  • A drótostót; Dobó Katica (népszínművek).
  • Cimbalomiskola, első kötete Liszt Ferencnek ajánlva (Bp. 1874). Cimbalomművek, átiratok cimbalomra.
  • Cimbalomiskola, második kötete Liszt Ferencnek ajánlva (Bp. 1888). Cimbalomművek, átiratok cimbalomra.
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde -„melodráma” (1879.)

Források

szerkesztés

Irodalom

szerkesztés
  • Herencsár Viktória: Cimbalmos ősök nyomában I. Allaga Géza. Bp. szerzői kiadás, 2001
  • Koch Lajos: Allaga Géza születésének századik évfordulójára (A Zene, 1941. 12. sz.).

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Allaga_Géza&oldid=26347122”