Hagyma (növénynemzetség)

növénynemzetség
(Allium szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 5.

A hagyma (Allium) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe és az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába, azon belül a hagymaformák (Allioideae) alcsaládjába tartozó nemzetség. 1250 fajával a növények egyik legnagyobb fajszámú nemzetsége is egyben. Évelő, hagymás növények, amik sajátos ízt, illatot adó vegyületeket termelnek. Számos faját termesztik fogyasztásra.

Hagyma
Bajuszos hagyma (Allium vineale) virága
Bajuszos hagyma (Allium vineale) virága
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Amarilliszfélék (Amaryllidaceae)
Alcsalád: Hagymaformák (Allioideae)
Nemzetség-
csoport
:
Allieae
Dumort. (1827)
Nemzetség: Allium
L.
Diverzitás
Kb. 1250 faj, Hagymafajok listája
Fajok

Néhány fontosabb faj:

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hagyma témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hagyma témájú médiaállományokat és Hagyma témájú kategóriát.

A metélőhagyma (Allium schoenoprasum) virágainak íze a legkevésbé markáns. A rózsaszín vagy fehér virágú fokhagyma (Allium sativum) virágának zamata enyhébb a hagymáénál.

Termesztett fajok

szerkesztés

Vöröshagyma

szerkesztés
 
Vöröshagyma

Nagyon sok fajtája van, de Magyarországon és az egész világon is híres a Makón és környékén termesztett makói vöröshagyma, kellemes aromája és kevésbé csípős íze miatt kedvelt.

Illóolajat, B-vitamint, C-vitaminból 30 mg/100 g-ot (a zöldhagyma még ennél is többet), emellett pektint és guvertint is tartalmaz.

Jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az allilszulfid adja. Ennek a hatóanyagnak baktériumölő hatása van, ezért meghűléses időben a fertőzések megelőzésére is használták.

Gyógyhatású szerként bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, illetve vércukor csökkentésére, sőt a levét köhögés ellen is használják.

Szoptatós anyák számára ellenjavallt az erősen hagymás ételek fogyasztása, mert az illóolajok aromaanyagai átmennek a tejbe is.

Tavasszal zöldhagymaként fogyasztják, ilyenkor hajtatni kell, hogy a növény minél nagyobb része legyen fehér. Hosszú ideig tárolható, így egész évben használható, szeletelt szárítmányként pedig akár évekig is eltartható.

Póréhagyma

szerkesztés

A Földközi-tenger vidékén vadon is előforduló kétéves növényt nálunk főleg a bolgárkertészek termesztik.

Élelmezési szempontból jelentős – A-, B1-, B2-vitamint, nikotinsavat, még főzött állapotban is 15 mg C-vitamint[forrás?] és jelentős mennyiségű ásványi sót tartalmaz.

Levesek, főzelékek, saláták készítésére használjuk.

Gyöngyhagyma

szerkesztés

Téli sarjadékhagyma (Allium fistolosum)

szerkesztés

Évelő hagyma, a vöröshagyma beltartalmi értékeivel megegyező, de csak zöldhagymaként fogyasztjuk.

Küllemre hasonlít a póréhagymához, de a tenyészidő során folyamatosan új sarjakat hoz. A fagyok beálltával fejlődése leáll, de lombja zöld, hagymája friss fehér marad.

Kora tavasszal a legkorábban szedhető, ízletes, vitamindús hagyma.

Metélőhagyma

szerkesztés

Ezt a snidling, snitling, pázsithagyma néven is ismert, Magyarországon nagyon elterjedt és szívesen használt növényt csak frissen, nyers állapotban, finomra szelve használjuk. Főzni nem szabad, kizárólag tálalásakor adjuk az ételhez.

A metélőhagyma ízesítő hatása mellett nagyon jó étvágygerjesztő és gyomorerősítő.

Felhasználhatjuk burgonya, bab, borsó és húslevesek, saláták, sültek, szendvicsek, túró, lágy sajtok, halételek, mártások ízesítésére.

Magyarországon őshonos fajok

szerkesztés

További fajok

szerkesztés

További információk

szerkesztés