Almásmálom

Almásmálom, 1910-ig Málom (románul: Malin) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Almásmálom (Malin)
A református templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Beszterce-Naszód
Község	Apanagyfalu
Rang	falu
Községközpont	Apanagyfalu
Irányítószám	427204
Körzethívószám	0x63
SIRUTA-kód	34128
Népesség
Népesség	392 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	173 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	353 m
Terület	km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 24° 08′ 14″47.118951, 24.137234
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásmálom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nevének eredete

Neve a korábban valószínűleg helyben is elterjedt tudós magyarázat szerint a latin malum ('alma') szó nyílt ejtéséből, valójában a malom szó nyelvjárási változatából való. Első fennmaradt okiratos említései: Malom (1305), Malon (1368) és Maalom (1503). Évszázadok óta virágzó almatermesztése motiválta viszont nevének a helységnévrendezéskor kapott előtagját.

Fekvése

A Mezőség északi részén, Bethlentől tíz kilométerre délre fekszik.

Népesség

A népességszám változása

Népessége a 20. század folyamán még úgy is majdnem felére apadt, ha figyelembe vesszük az időközben kivált Nyírmezőtanya és Hegymegett adatait.

Etnikai és vallási megoszlás

Nemzetiségi/anyanyelvi megoszlás

Almásmálom lakosságának nemzetiségi/anyanyelvi összetétele (1850–2002)
Év	Román lakosság	Magyar lakosság
1850 (n)	401	404
1881 (n)	391	422
1890 (a)	388	480
1900 (a)	412	530
1910 (a)	440	527
1920 (n)	439	481
1930 (a)	514	501
1941 (a)	496	542
1966 (a)	349	345
1976 (n)	366	319
1992 (n)	277	257
2002 (n)	275	216

Vallási megoszlás

A modern népszámlálások időszakában magyar lakossága túlnyomó többségében református vallású volt. Román lakói 1948-ig a görögkatolikus egyházhoz tartoztak, akkor átkényszerítették őket az ortodox egyházba. Az 1930-as évekig jelentősebb zsidó közösség is lakta, amelynek tagjait előbb német, illetve magyar anyanyelvűként, majd zsidó nemzetiségűként írták össze.

• 1880-ban 838 lakosából 424 volt református, 384 görögkatolikus és 29 zsidó vallású.
• 2002-ben 492 lakosából 246 volt ortodox, 210 református, 19 pünkösdi, hat görögkatolikus és hat adventista vallású.

Története

A templom szószéke

Első említésétől a 16. századig a Bethlen család birtoka volt, akiket málomi földjük és jobbágyaik sűrűn kevertek konfliktusba a bálványosi várnagyokkal. 1407-ben határában egy bizonyos Endrevárat említettek. A 17. század elején birtokosai között feltűnnek a Haller, a Bánffy és a Wesselényi családok. A 19. század elején számos földesúr osztozott rajta, a legtöbben a Bethlen családból. Ezenkívül néhány köznemesi család is lakta.

A középkor óta gyümölcs-, különösen almatermesztő falu. 1603-ban Géczi András hajdúi, majd a kuruc háborúk idején a hadak járása pusztította népességét. Reformátussá lett magyar lakói mellé ortodox románok költöztek, akik később görögkatolikus hitre tértek. 1750-ben 26 jobbágy, 52 zsellér, tizenöt kóborló, öt egytelkes nemes és egy szabados lakták családjukkal, valamint hat özvegy. Református egyháza 1766-ban száz férfiból és 131 nőből állt. 1876-ig Belső-Szolnok, majd Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott. 1956 előtt kivált belőle Nyírmezőtanya.

Látnivalók

• Református temploma 1912–13-ban épült.

Kultúra

• Almavirág Hagyományőrző Csoport (2002 óta)

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.  
• Janitsek Jenő – Hints Miklós: Az erdélyi Melles-völgy helynevei. Bp., 1992

További információk

• Fehér galamb szállt a házra (Vajda Árpádné Gergely Anna előadásában, Kallós Zoltán felvétele 1969-ből)