Orion csillagkép

Orion Nebula
(Alnilam szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 15.

Az Orion az egyik legismertebb és egyik leglátványosabb csillagkép a déli égbolton. Az égi egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható, Magyarországról nézve télen figyelhető meg legjobban. Ősszel késő este kel, kora tavaszi esténként a nyugati égbolton ragyognak csillagai. Régi csillagtérképeken Íjász, Kaszás, Nimród vagy Ozirisz néven is említik. Az Orion övének neve pedig Bírópálca. A csillagkép egyik látványossága az Orion köd, ami binokulárral elmosódott foltként jelenik meg .[1]

Orion csillagkép
Adatok
Latin névOrion
Latin birtokos esetOrionis
RövidítésOri
Rektaszcenzió4h 45m – 6h 25m
Deklináció-10° 58' – +22° 52'
Területe594 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés26
Teljesen láthatóészaki 85°-tól déli 75°-ig
Legfényesebb csillagβ Orionis (Rigel)
fényessége0,12m
Szomszédos csillagképek
Órión, a vadász
Az Orion asztrofotón, balra fent a vörös óriás Betelgeuze, jobbra lent a Rigel, az öv bal csillaga alatt a Lófej-köd, alatta a Nagy Orion-köd

Számos mélyégobjektumot tartalmaz; a Lófej-köd és az Orion-köd a laikusok körében is ismert.

Szorosan kapcsolódik a körülötte látható csillagképekhez; Orion, a vadász éppen a Bikával küzd, aminek vérben forgó jobb szemét a vörös színű Aldebaran jelképezi. Mellette vannak kutyái; a Nagy Kutya és a Kis Kutya, akik a Nyulat és az Egyszarvút üldözik, valamint lábánál ered az Eridanus-folyó.

Mitológiája

szerkesztés

Mivel az Orion feltűnő, jellegzetes csillagkép, az ősidőktől kezdve rengeteg mitológiai történet kapcsolódik hozzá. Mai nevét a görögöktől kapta, ami valószínűleg az akkád Uru-anna (mennyei fény) elnevezésből származik. Ősi eredete miatt bizonyára előbb nevezték el a csillagképet és csak később szőttek történeteket köré, szemben azzal a gyakorlattal, miszerint egy már meglévő hőshöz rendeltek csillagokat.

A görög mitológiában Órión Poszeidón fia, óriás termetű vadász, aki Atlasz hét leányát addig üldözte szerelmével, amíg azok csillagokká nem változtak: ők lettek a Plejádok hét csillaga. Később Artemisz, a vadászat szűz istennője iránt lobbant szerelemre, aki azonban íjával lelőtte. A történet egy másik változata szerint Artemisz egy skorpiót küldött, amely halálra marta Oriont, ezért az istenek úgy helyezték el őket az égen, hogy amikor az egyik felkel, a másik éppen lenyugodjék.

Az arabok is emberalakot, méghozzá ékszerkészítőt láttak benne, a Rigel kék és a Betelgeuse vörös színében ékköveket láttak. A csillagkép csillagainak mai nevei is az arab nyelvből származnak.

Elnevezései

szerkesztés

A magyar népnyelv az Oriont Kaszáscsillagnak nevezi. Az öv három csillaga a három kaszás. A Nagy Kutya csillagképbeli Szíriusz neve Sánta Kata. Ő viszi az ebédet az aratók után, de a kaszások mindig a lába elé kapnak a kaszával, ezért is sánta. A jellegzetes formájú csillagképben sokan pillangót is látnak. A kaszás kaszája Nimród íja.

Az Orion övét Ausztráliában Nyeles seprű-nek, Dél-Afrikában, afrikaans nyelven Drie Konings (Három Király)-nak vagy Drie Susters (Három Nővér)-nek hívták, Daudet, a francia író pedig les Trois Rois (a Három Király)-nak nevezte. A 17-18. századi Hollandiában az Orion öv neve Driekoningen (a Három Király), Latin-Amerikában pedig A Három Mária volt.

Fényes csillagok

szerkesztés
Jel Elnevezés Színképtípus Látszólagos
fényesség
Luminozitás
Nap-egységekben
Távolság
(fényév)
Megjegyzés
β Rigel B8 0,1 57000 775 szuperóriás, kettőscsillag
α Betelgeuze M2 0,4…1,3 700…1000 430-640 vörös óriás, kettőscsillag, változócsillag
γ Bellatrix B2 1,6 360 óriáscsillag
ζ Alnitak B 1,7 23000 1200 szuperóriás
δ Mintaka O 1,9…2,23 2350 fényes óriás, változócsillag, fedési kettőscsillag
κ Saiph B 2,0 720 szuperóriás
ε Alnilam O 2,1 1600 szuperóriás, kettőscsillag
π3 F 3,2
λ Heka O 3,4 kettőscsillag
π5 B 3,6…3,7 változócsillag
π4 B 3,7
σ Szigma Orionis B0.0 3,8 1149

A Mintakához (δ Orionis) egy harmadik csillag is tartozik. Érdekessége, hogy majdnem pontosan az égi egyenlítőn van.

Mélyégobjektumok

szerkesztés
 
Az Orion csillagkép

Minden év október 21-ének környékén a Föld áthalad az Orionidák meteorrajon, ekkor óránként mintegy 20 hullócsillag is megfigyelhető, melyek röppályája látszólag az Orion és a Gemini határról indul ki. A meteorrajukat radiánsukról szokás elnevezni. Egy meteorraj radiánsa az a pont az égen, ahonnan a meteorrajok kisugározni látszanak, ezen raj radiánsa az Orion csillagképben van. A meteorok azért látszanak egy pontból kiindulónak, mert egy raj meteorjai egymással párhuzamosan, a Földhöz képest ugyanolyan sebességgel haladnak. Az Orionidák a gyors meteorrajok közé tartoznak, másodpercenként 67 kilométeres sebességgel haladnak.

Az Orion csillagkép
  1. Toroczkai-Wigand Ede (1915): Öreg csillagok. In Farkas Zoltán (szerk.): Főnix könyvek 7. Zalkod.. [2016. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
  2. A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Orion (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Orion csillagkép témájú médiaállományokat.