Alosa kessleri

Az Alosa kessleri a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Alosa kessleri
Az Alosa kessleri egy azerbajdzsáni bélyegen
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Clupeomorpha Rend: Heringalakúak (Clupeiformes) Család: Heringfélék (Clupeidae) Alcsalád: Alosinae Nem: Alóza (Alosa) H. F. Linck, 1790 Faj: A. kessleri
Tudományos név
Alosa kessleri (Grimm, 1887)
Szinonimák
Szinonimák Alosa pontica kessleri (Grimm, 1887) Caspialosa caspia kessleri (Grimm, 1887) Caspialosa caspia volgensis (non Berg, 1913) Caspialosa kessleri (Grimm, 1887) Caspialosa kessleri bergi Tanassiychuk, 1940 Caspialosa kessleri kessleri (Grimm, 1887) Caspialosa kessleri volgensis imitans Berg, 1948 Caspialosa volgensis bergi Tanassiychuk, 1940 Caspialosa volgensis imitans Berg, 1948 Clupea alosa (non Linnaeus, 1758) Clupea kessleri Grimm, 1887 Clupea piltschardus (non Walbaum, 1814) Clupea pontica (non Eichwald, 1838) Clupeonella caspia volgensis (non Berg, 1913) Clupeonella kessleri (Grimm, 1887)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Alosa kessleri témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Alosa kessleri témájú kategóriát.

Előfordulása

Az Alosa kessleri elterjedési területe a Kaszpi-tenger és az őt környező öblök és folyótorkolatok.

Alfajai

• Alosa kessleri kessleri
• Alosa kessleri volgensis

Megjelenése

Ez a halfaj általában 40 centiméter hosszú, de akár 52 centiméteresre is megnőhet. Testtömege legfeljebb 1200 gramm. 32-44 centiméteresen számít felnőttnek. Mindkét állkapcsán jól fejlett fogak találhatók.

Életmódja

Egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. Az Alosa kessleri 0-85 méteres mélységben tartózkodik. Tápláléka főleg kisebb halakból áll, rovarokat kevésbé fogyaszt; a két alfaj közül, inkább az A. k. volgensis a rovarevő. Az A. k. kesslerit tartják a legízletesebb kaszpi-tengeri heringfélének; ívás előtt a zsírtartalma körülbelül 18,9 százalékos, ívás után 1,5 százalékra csökken. A telet, a Kaszpi-tenger déli részén tölti.

Legfeljebb 8 évig él.

Szaporodása

Az Alosa kessleri anadrom vándorhal (a tengerből az édesvízbe vonul ívni). A Volgában manapság már nem ívik, mivel a vízerőművek megakadályozzák. 4-5 évesen ívik először. Március-április között megjelenik a folyótorkolatok közelében, április–május között, amikor a vízhőmérséklet eléri a 9 Celsius-fokot felúszik a folyókba, aztán augusztusig, vagy amíg a vízhőmérséklet nem hűl 15 Celsius-fok alá, tart az ívási időszaka. Körülbelül 30-50 napon keresztül rakja az ikráit. Az ikrákat a partközelben rakja le. Ívás után sok példány elpusztul. Az ivadék az első évet a folyókban tölti.

Felhasználása

Az Alosa kessleri halfajt, ipari mértékben halásszák.

Források

• Alosa kessleri (Grimm, 1887) FishBase
• Whitehead, P.J.P., 1985. FAO Species Catalogue. Vol. 7. Clupeoid fishes of the world (suborder Clupeoidei). An annotated and illustrated catalogue of the herrings, sardines, pilchards, sprats, shads, anchovies and wolf-herrings. FAO Fish. Synop. 125(7/1):1-303. Rome: FAO.