Alosa sapidissima

Az Alosa sapidissima a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Alosa sapidissima
Kifogott Alosa sapidissima
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Clupeomorpha Rend: Heringalakúak (Clupeiformes) Család: Heringfélék (Clupeidae) Alcsalád: Alosinae Nem: Alóza (Alosa) H. F. Linck, 1790 Faj: A. sapidissima
Tudományos név
Alosa sapidissima (A. Wilson, 1811)
Szinonimák
Alosa praestabilis DeKay, 1842 Clupea indigena Mitchill, 1814 Clupea sapidissima A. Wilson, 1811
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Alosa sapidissima témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Alosa sapidissima témájú kategóriát.

Előfordulása

Az Alosa sapidissima elterjedési területe az Atlanti-óceán nyugati része és Észak-Amerika folyói és tavai. A hal megtalálható az Új-Fundland-i Szent Lőrinc-folyótól és Új-Skóciától Florida középső részéig. Mivel betelepítették a Sacramento- és Columbia folyókba, ez a halfaj, manapság fellelhető az alaszkai Cook Inlettől (a Csendes-óceánnak a Seward-félsziget és a szárazföld közötti keskeny öble) a mexikói Alsó-Kaliforniáig (Baja California). Ezenkívül még betelepítették, az Oroszországhoz tartozó Kamcsatka-félszigetre is.

Megjelenése

Rajz a halról

Ez a halfaj általában 50 centiméter hosszú. A legnagyobb nőstények elérhetik a 61,7 centiméteres hosszúságot, míg a hímek legfeljebb 76 centiméteresek is lehetnek. A testtömege legfeljebb 5500 gramm. 38-48,5 centiméteresen számít felnőttnek. A hal ezüstös színű; háta kék vagy fémezett kékeszöld színű. A vállán levő sötét foltot, több kisebb folt követi; egyes példánynak két sor foltja is lehet. Hasonlít az Alosa pseudoharengusra, és neki is nagy szemei vannak.

Életmódja

Az Alosa sapidissima egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. 250 méter mélybe is leúszik. Élete legnagyobb részét a tengerben tölti, az édesvízbe, csak ívni jön fel. A nem ívó felnőttek, tavasszal, nyáron és ősszel nagy rajokban úsznak a partok közelében és a brakkvízekben. Tápláléka plankton, evezőlábú rákok (Copepoda), Mysidacea-fajok és kisebb halak. A halban buzogányfejű férgek (Acanthocephala), fonálférgek (Nematoda), evezőlábú rákok és distomák élősködhetnek.

Legfeljebb 13 évig él.

Szaporodása

Ez az Alosa-faj anadrom vándorhal (a tengerből az édesvízbe vonul ívni). Az ivadék a nyár alatt, szülőhelyén marad, de ősszel lejön a tengerekbe.

Felhasználása

Az Alosa sapidissimát ipari mértékben halásszák. Az ember frissen, füstölve vagy sózva fogyasztja, az ikrát gőzöli. A sporthorgászok is kedvelik.

Források

• Alosa sapidissima (Wilson, 1811) FishBase
• Whitehead, P.J.P., 1985. FAO Species Catalogue. Vol. 7. Clupeoid fishes of the world (suborder Clupeioidei). An annotated and illustrated catalogue of the herrings, sardines, pilchards, sprats, shads, anchovies and wolf-herrings. FAO Fish. Synop. 125(7/1):1-303. Rome: FAO.