Alosa tanaica

Az Alosa tanaica a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Alosa tanaica
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Clupeomorpha Rend: Heringalakúak (Clupeiformes) Család: Heringfélék (Clupeidae) Alcsalád: Alosinae Nem: Alóza (Alosa) H. F. Linck, 1790 Faj: A. tanaica
Tudományos név
Alosa tanaica (Grimm, 1901)
Szinonimák
Szinonimák Alosa bulgarica Drensky, 1934 Alosa caspia nordmanni Antipa, 1904 Alosa caspia tanaica (Grimm, 1901) Alosa caspia tanaica asovi Pavlov, 1959 Alosa nordmanni Antipa, 1904 Caspialosa caspia palaeostomi Sadowsky, 1934 Caspialosa caspia tanaica (Grimm, 1901) Caspialosa palaeostomica Sadowsky, 1934 Caspialosa tanaica etemi Battalgil, 1941 Caspialosa tanaica palaeostomi Sadowsky, 1934 Caspiolosa tanaica etemi Battalgil, 1941 Clupea tanaica Grimm, 1901
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Alosa tanaica témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Alosa tanaica témájú kategóriát.

Előfordulása

Az Alosa tanaica elterjedési területe a Fekete-, az Azovi- és Márvány-tengerek.

Megjelenése

Ez a halfaj legfeljebb 20 centiméteresre nőhet meg. Testtömege 59 gramm. A szájpadláson és az ekecsonton (vomer), a fogak alig fejlettek.

Életmódja

Egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. Általában 50-70 méteres mélységben tartózkodik. Tápláléka állati plankton, rákok, rovarlárvák és kis halak.

Szaporodása

Ez az Alosa-faj anadrom vándorhal (a tengerből az édesvízbe vonul ívni). Egy-kétévesen válik ivaréretté. A folyók állóvizes részét keresi, vagy beúszik a tavakba, vagy az elöntött területekre. Sok példány, kétszer-négyszer ívik életében. Január-március között, az Alosa tanaica rajok megjelennek a partok közelében; amikor a hőmérséklet 10 Celsius-fokos lesz, április–május között, a halak felúsznak a folyókba. Május-június között, amikor már 15 Celsius-fok van, elkezdődik az ikrák lerakása. Az ikrák vagy úsznak, vagy a fenékre ereszkednek. Az ivadék ősszel a folyótorkolatokba és lagúnákba úszik, aztán az első tél elteltével kiúszik a tengerbe.

Állományai

A vízszennyezés miatt, a 20. század első évtizedeiben, az Az Alosa tanaica állományok erősen lecsökkentek. A Fekete-tenger északi részén, még mindig alacsony a számuk, kivételt képezve az azovi-tengeri állomány, amely manapság is, bővelkedik a példányokban.

Felhasználása

Az Alosa tanaica halfajt, az ember tenyészti.

Források

• Alosa tanaica (Grimm, 1901) FishBase
• Berg, L.S., 1962. Freshwater fishes of the U.S.S.R. and adjacent countries. volume 1, 4th edition. Israel Program for Scientific Translations Ltd, Jerusalem. (Russian version published 1948).