Alpujarras
Az Alpujarras egy hegyvidék Andalúziában, Spanyolországban.
| Alpujarras | |
 | |
| Magasság | 942 m |
| Ország | Spanyolország |
| Elhelyezkedése | |
 Alpujarras
Pozíció Spanyolország térképén
| |
 é. sz. 36° 56′, ny. h. 3° 20′36.933333°N 3.333333°WKoordináták: é. sz. 36° 56′, ny. h. 3° 20′36.933333°N 3.333333°W | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| Pozíció Andalúzia térképén | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alpujarras témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésA K–Ny csapású, mintegy 40 km széles és Motriltól Almeríáig 94 km hosszú hegység a Sierra Nevada déli részén, a tengerparttal párhuzamosan húzódik. Neve (arabul: al Busarat, magyarul legelőhely) a mór eredetű.
Földtani felépítése, természeti földrajza
szerkesztésFöldtanilag az Atlasz-hegység folytatásának tekinthető, és ennek megfelelően zömmel üledékes kőzetek építik fel (főleg mészkő). Legmagasabb csúcsa 2325 m. Meredek falú, mélyen bevágódó völgyei közül a legjelentősebb az Adra folyóé, amely a hegységet egy magasabb nyugati (Sierra de Gádor) és egy alacsonyabb keleti részre osztja.
Éghajlata mediterrán.
Spanyolország legszebb tájai közé sorolják.
Történelme
szerkesztésA környékről már az újkőkorszakból is kerültek elő leletek. Egy közismert elmélet szerint ezen a vidéken volt a neandervölgyi ember utolsó élőhelye. Granada eleste (1492) után itt maradt fenn a félsziget utolsó nagyobb mór közössége. A granadai szerződés vallásszabadságot ígért az itt élő muszlimoknak, de ezt a spanyolok nem sokáig tartották be. 1502-ben választás elé állították a mórokat: áttérnek vagy elmennek. A többség formálisan áttért, de megtartotta szokásait — ők lettek a moriszkók. Francisco Jiménez de Cisneros bíboros erőszakos módszerekkel próbálta őket teljes áttérésre bírni, ami 1500-ban és 1502-ben felkeléseket robbantott ki. Ezeket leverték, a korlátozó szabályokat pedig fokozatosan tovább szigorították. Utolsó felkelésük 1568-ban robban ki és 1571-ig tartott. Ezután a granadai moriszkókat kitelepítették, főleg Valenciába.
A moriszkók helyére betelepült keresztények kevésbé ismerték a helyi viszonyokat, ezért a termésátlagok csökkentek, és a környék csak lassan nyerte vissza régi szerepét.
Gazdasága
szerkesztésKiváló termőterület a szőlő, az alma, a citrusfélék, a mandula, a szelídgesztenye és a füge számára, de a datolya és a kaki is megterem.
Az eperfákat (Morus spp.) még a mórok telepítették be, hogy selyemhernyókat tenyésszenek rajtuk.
Az állattenyésztés fő ága a juhászat, emellett világhírű az alpujarrasi érlelt (nem füstölt) sonka.
A Sierra de Gádorban van néhány kisebb polimetallikus érclelőhely (ólom, antimon, ezüst).
A kedvező természeti adottságokból következően a gazdaság húzóágazata az idegenforgalom.
Települések
szerkesztésA főbb települések nyugaton Órgiva, keleten Ugíjar. Különösen Salobreña és az ásványvizéről híres Lanjarón környéke ismert kirándulóhely.
További jelentősebb falvak: