Alsódombró
falu Romániában, Arad megyében
Alsódombró (Dumbrăvița) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
| Alsódombró (Dumbrăvița) | |
.JPG) | |
| Szent Demeter vértanú templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Berzova |
| Rang | falu |
| Községközpont | Berzova |
| Irányítószám | 317033 |
| SIRUTA-kód | 10140 |
| Népesség | |
| Népesség | 264 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 05′ 43″, k. h. 22° 04′ 59″46.095396°N 22.083108°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 43″, k. h. 22° 04′ 59″46.095396°N 22.083108°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsódombró témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésLippától keletre, a Zarándi-hegység déli oldalán fekvő település.
Története
szerkesztésAlsódombró, Dombrovica nevét már 1471-ben Dobravicza néven említették az oklevelek. Dombrawycza a Váradja vár 5. tartozéka volt és a váradjai váruradalom része. A település az Ábrahámfiak birtoka volt egészen 1508-ig. 1515-ben Felsew Dobrawycza alakban írva említették. A 16. században a Harasztiak vették zálogba, majd 1607-ben a Kornis család birtoka lett.
1910-ben 1130 lakosából 12 magyar, 1114 román volt. Ebből 945 görögkeleti ortodox, 140 görögkatolikus, 12 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
szerkesztés- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}