Alsos
Alsos volt a fedőneve egy programnak, amelyben a második világháború végén a szövetségesek (főleg Nagy-Britannia és az Egyesült Államok) a német nukleáris energia programot térképezték fel, illetve meg kívánták szerezni a német nukleáris forrásokat, feljegyzéseket, anyagokat és kutatókat. Ezzel saját további kutatásukat kívánták segíteni valamint megelőzni, hogy mindezek a szovjetek kezébe kerüljenek és megtudni, meddig jutottak a németek a kutatásban. A program a Manhattan terv egy leágazása volt. Résztvevői szorosan követték a frontvonalakat, először Olaszországba, majd Franciaországba és Németországba.
A program
szerkesztésA projekt nevét gyakran még az amerikai hadsereg forrásai is ALSOS formában írják, mert tévesen azt gondolják, hogy betűszó. Valójában "alsos" görög szó, ami az angol "grove" (liget) szónak felel meg. A projekt neve szójáték volt Leslie M. Groves vezérőrnagy, a Manhattan Projekt katonai igazgatójának nevével. Az Alsos fő ösztönzője Groves volt, aki attól félt, hogy ha a német kutatások eredménye a szovjetekhez kerül, vége szakadhat az amerikai nukleáris monopóliumnak (ami röviddel később e nélkül is megtörtént).
Az Alsos technikai-tudományos vezetője Samuel Goudsmit volt, katonai vezetője Boris Pash alezredes, a Manhattan Projekt korábbi biztonsági tisztje. A baseball játékos, ügyész és nyelvész Moe Berg is több alkalommal bekapcsolódott a munkába.
A projektnek sikerült megtalálnia és elszállítania a német kutatókat és a megmaradt feljegyzések és felszerelés jó részét is. A fontosabb kutatókat – köztük Werner Heisenberg, Otto Hahn és Carl Friedrich von Weizsäcker – több hónapig Angliában, Farm Hallban tartották fogva (Epsilon hadművelet), ahol beszélgetéseiket lehallgatták.
Az Alsos konklúziója az volt, hogy a szövetségesek már 1942-re jócskán a német atomkutatás előtt jártak. A Manhattan tervhez képest a német program jelentősen alulfinanszírozott volt, elégtelen személyi háttérrel, és kérdéses, hogy Németországnak egyáltalán meglettek volna-e a forrásai és a lehetősége a szükséges elkülönítésre ahhoz, hogy a program az amerikai tervhez hasonlóan sikerhez vezessen. Egy monográfiában két évvel a háború után Goudsmit azt a véleményét is leírta, hogy a német program bukásának egyik alapvető oka volt az is, hogy a tudomány nem virágozhat totalitárius rendszerben. Ezt a tételét azonban megcáfolták a németek sikerei más területeken, például az első sugárhajtású repülőgép, a Me 262, az első lopakodó vadászbombázó, a Ho 229, az első ballisztikus rakéta, a V–2 kifejlesztésében; illetve a szovjetek tudományos sikerei.
A szovjetek végül nem a németektől szereztek meg atomtitkokat, hanem maguktól az amerikaiaktól kémeiken keresztül, akik közt legalább két jól informált Los Alamos-i tudós volt Klaus Fuchs és Theodore Hall – ők meg akarták előzni az amerikai nukleáris monopólium megerősödését.
Források
szerkesztés- Rhodes, Richard: Az atombomba története. Budapest. Park Könyvkiadó, 897. o. ISBN 978-963-530-959-7 (2013)
- Annotated bibliography of the Alsos missions from the Alsos Digital Library for Nuclear Issues
- Jeremy Bernstein and David Cassidy, Hitler's Uranium Club: The Secret Recordings at Farm Hall, 2001.
- Charles Frank, ed. Operation Epsilon: the Farm Hall transcripts, 1993.
- David Irving, Virus House, 1967. (see Irving link for discussion of Irving's reliability as an historian).
- Samuel Goudsmit, Alsos: the failure of German science, 1947.
- Mahoney, Leo J. A History of the War Department Scientific Intelligence Mission (ALSOS), 1943–1945. [Ph.D. Dissertation, Kent State University, 1981]
- Pash, Boris. The Alsos Mission. [New York: Charter Books, 1969]
- Thomas Powers, Heisenberg's War: The Secret History of the German Bomb, 2000.
- Paul Lawrence Rose, Heisenberg and the Nazi Atomic Bomb Project: A Study in German Culture (Berkeley: University of California Press, 1998), ISBN 0-529-21977-8.
- Mark Walker, German National Socialism and the quest for nuclear power, 1939–1949, 1990