Amiga Unix
Az Amiga Unix (röviden Amix) az AT&T UNIX System V Release 4 (SVR4) operációs rendszer egy megszűnt teljes portja, amit a Commodore-Amiga, Inc. fejlesztett ki az Amiga számítógépcsaládhoz 1990-ben, mint alternatívát az alapértelmezett AmigaOS mellett.[2]
| Amiga UNIX | |
 | |
| Amiga Unix telepítőlemezek és kazetta | |
| Fejlesztő | Commodore-Amiga, Inc. |
| Forráskód | elsősorban zárt forráskódú |
| OS-család | UNIX System V 4.0 (SVR4) |
| Legelső kiadás | 1990. (35 éve)[1] |
| Stabil verzió | 2.01[2] (1992) |
| Kernel | monolitikus |
| Licenc | zárt forráskódú szoftver |
| Státusz | megszűnt |
Áttekintés
szerkesztésAz Amix volt az első SVR4 port 68k architektúrára és az Amiga 2500UX, valamint az Amiga 3000UX modellekhez adták. Az A3000UX modell felkeltette a Sun Microsystems érdeklődését is, mint belépő szintű Unix munkaállomás, az üzletből azonban végül nem lett semmi.[3]
Az Apple Computer System 7 operációs rendszerétől (illetve az A/UX-tól) eltérően az Amiga Unix nem tartalmaz kompatibilitási réteget az AmigaOS alkalmazásaihoz. Kevés natív alkalmazás állt rendelkezésre, mely kihasználta volna az Amiga multimédiás képességeit, így nem tudott magának a szoftver piaci részesedést kihasítani a korai 1990-es években a Unix munkaállomások piacából.[4] Az A3000UX ára körülbelül 4.000 $ volt 1990-ben,[5] ami más Unix munkaállomásokhoz képest nem volt túl vonzó, mint például a NeXTstation (5000 dollár az alaprendszer teljes API-val és sokkal több elérhető alkalmazással). A Sun, a HP és az IBM hasonló árú rendszereket kínáltak. Az A3000UX 68030 processzora jelentősen alulteljesített a RISC-alapú versenytársak többségéhez képest.[6]
A kor tipikus Unix disztribúcióival ellentétben az Amix a platform- vagy gyártó-specifikus eszközmeghajtók (driverek), illetve bővítmények (tehát minden, ami nem AT&T tulajdonú) forráskódjait mellékelve tartalmazta, így a Commodore lehetővé tette a rendszer ezen részeinek továbbfejlesztését a felhasználók által. Azonban ezzel együtt sem minősült szabad szoftvernek. Az Amix ezen kívül magában foglalt több nyílt forráskódú komponenst is, például a GNU C Compilert vagy az X Window System-et, melyeknek mellékelték a forráskódját is.[7]
A többi hasonló, kis piaci részesedést kivívó Unix-variációhoz hasonlóan az Amiga Unix is eltűnt a süllyesztőben, amikor az addigi kiadója, a Commodore csődbe ment. Manapság a MINIX, a NetBSD, illetve a Linux unix-szerű operációs rendszerek érhetők el Amiga-platformra.[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Smith, Ben: Short Takes: A Unix graphics workstation for the rest of the world (angol nyelven). Byte Magazine, 1990. december 1. (Hozzáférés: 2023. március 26.)
- ↑ a b A3000UX (angol nyelven). bigbookofamigahardware.com . (Hozzáférés: 2023. március 26.)
- ↑ Commodore: A3500 (angol nyelven). [2012. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ That magical word: workstation (angol nyelven). OSNews, 2022. január 23. (Hozzáférés: 2022. március 26.)
- ↑ Smith, Ben (1990. december). „A Unix Graphics Workstation for the Rest of the World” (angol nyelven). Byte magazine, 136. o. (Hozzáférés: 2023. március 26.)
- ↑ Burgard, Mike. More than a Toy but No Bargain [archivált változat] (angol nyelven) (1991. december 1.). Hozzáférés ideje: 2007. december 18. [archiválás ideje: 2007. december 18.]
- ↑ Eric S. Raymond: The Art of Unix Programming (angol nyelven). Addison-Wesley Professional, 2003. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ McKellar, Dave. The Unix Operating System: A History and a Memoir (angol nyelven). Addison-Wesley Professional, 313–318. o. (2002). ISBN 978-0-201-74687-3
