Andernach

	Andernach
; Andernach címere	; Andernach zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Rajna-vidék-Pfalz
Járás	Mayen-Koblenz
Polgármester	Achim Hütten (SPD)
Irányítószám	56626
Körzethívószám	02632, 02636 (Kell)
Rendszám	MYK, MY
Testvérvárosok	Lista Dimona; Ekeren (1979–); Zella-Mehlis;
	Népesség
Teljes népesség	30 408 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	545 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	60 m
Terület	53,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 26′ 23″, k. h. 7° 24′ 06″50.439722°N 7.401667°EKoordináták: é. sz. 50° 26′ 23″, k. h. 7° 24′ 06″50.439722°N 7.401667°E
	Andernach Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
	Elhelyezkedése Mayen-Koblenz térképén
	Andernach weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Andernach témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Andernach város Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban, Mayen-Koblenz járásban, a Rajna mellett. Németország egyik legrégebbi városa, mely 1988-ban ünnepelte fennállásának 2000 éves évfordulóját. A városnak 30.000 körüli lakosa van; uralkodó iparágai a fém, gyógyszer- és kémiai ipar.

Fekvése

Bonntól délkeletre, a Rajna mellett fekvő település.

Nevének eredete

Eredeti latin neve valószínűleg a kelta Antunnacum (Antunnacos) szóból származik, mely Antunnacum falut jelent. Nevét először a Belgiumban, Tongerenben fekvő 3. századi római mérföldkő jelezte.

Története

Andernach egy 1646-os metszeten

A város látképe légifelvételről

A római korban Antunnacum erődként, a 6. században frank királyi udvarként említették. Nagyrészt jó állapotban fennmaradt városfala a 14.-15. századból való. A városfal részei: Koblenzi-kapu (Koblenzer Tor), a román és a gótikus Rajnai kapu (Rheintor), a Kikötőhely (Landebrüche) és a nyugati városszélen található 55 méter magas 1452-ben épült Kerek-torony (Runder Turm), amelynek tetejéről igen távolra ellátni. A koblenzi kapu mellett pedig az egykori kurkölni kastély romjai láthatók parkolókkal övezve. A piac téren áll a késő gótikus Városháza (Rathaus), mely 1572-ben épült. Udvarában a 14. századból való zsidó rituális fürdő található. A piactértől keletre áll a 14-15. századi evangélikus templom (Evangelische Kirche). Nyugatra áll a Miasszonyunk-temploma (Liebfrauenkirche, vagy Mariendom), mely figyelmet érdemlő belső kiképzéssel épült kiemelkedően szép 13. századi román kori építmény. A Rajna menti parkok végén pedig az 1554 és 1559 között létesített városi daru (Stadthkrahn) látható, amely egészen 1911-ig használatban volt. Az 1620-ban épült Leyenscher Hof-ban tájmúzeum látható.