André Tchaikowsky

Zeneszerző, zongorista
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. január 5.

André Tchaikowsky (korábban: Andrzej Czajkowski, születési nevén Robert Andrzej Krauthammer) (Varsó, 1935. november 1.Oxford, 1982. június 26.) lengyel zeneszerző és zongoraművész volt..

André Tchaikowsky
Életrajzi adatok
Születési névRobert Andrzej Krauthammer
Született1935. november 1.
Varsó, Lengyelország
Származáslengyel
Állampolgárságalengyel
Elhunyt1982. június 26.
(46 évesen)
Oxford, Anglia
Családja
ÉdesapjaKarl Krauthammer
ÉdesanyjaFelicja Rappaport
Pályafutás
Tevékenységzeneszerző, zongoraművész
Műfajokzongoraművek, kamaraművek
Hangszerzongora
Híres műveivonósnégyesek
2. zongoraverseny
IPI névazonosító00065403000

Élete és pályája

szerkesztés

Robert Andrzej Krauthammer néven született Varsóban, 1935. november 1-én. Édesapja Karl Krauthammer, édesanyja Felicja Rappaport volt. A kisfiú zenei tehetsége igen korán megmutatkozott. Édesanyja ügyesen zongorázott, és már négyéves korában elkezdte gyermekét zongorára tanítani. A család zsidó származású volt, emiatt a II. világháború kitörésekor a varsói gettóba telepítették át őket. A gyermek 1942-ig élt itt, akkor sikerült kicsempészni onnan, és hamis papírokkal, Andrzej Czajkowski néven a nagymamájánál, Celinánál rejtőzött el. 1944-ben azonban, a varsói felkelés idején elfogták, és a pruszkowi koncentrációs táborba vitték őket – mint egyszerű lengyel állampolgárokat. Innen 1945-ben szabadultak ki. A kisfiú édesanyját a varsói gettóban elfogták, a treblinkai haláltáborba hurcolták, és megölték.[1] Az apa túlélte a háborút, újranősült és lánya is született, Katherine Krauthammer-Vogt.

A most már Andrzej Czajkowski névre hallgató fiú (aki később felvette az André Tchaikowsky művésznevet), kilencévesen folytatta a tanulmányait a Łódźi Állami Iskolában, Emma Altberg irányítása alatt (aki valamikor Wanda Landowska tanítványa volt). Ezután Párizsba utazott, ahol Lazare Lévy vette át a tanítását. 1948-ban találkozott édesapjával, anyagi támogatását kérte a tanulmányaihoz. Ő azonban elzárkózott ettől, minthogy nem zenei pályán, hanem jogászként vagy üzletemberként képzelte el fia jövőjét. Kapcsolatukban hosszú szünet következett, amely csak 1980-ban tört meg.[1]

Lengyelországba való 1950-es visszatérése után előbb a sopoti Állami Zeneakadémián tanult Olga Iliwicka-Dąbrowska professzorasszonynál, majd a varsói Zeneakadémián, Stanisław Szpinalskinál. Már a tanulmányai alatt megkezdte előadóművészi karrierjét: koncertjein olyan nagyszerű művek szerepeltek, mint Bach Goldberg-variációi, vagy Szergej Rahmanyinov 2. zongoraversenye. Hallgatóságát ámulatba ejtette azzal, hogy bármely feladott témára tudott improvizálni. 1951-től zeneszerzést is tanult, Kazimierz Sikorski professzornál.

Az V. Nemzetközi Chopin Zongoraversenyen nyolcadik helyezést ért el, 1955-ben. Ezt követően Brüsszelbe utazott, hogy Stefan Askenazenél tanuljon.[2] A kiváló lengyel zongoristával való közös munka eredményeként részt vett a Queen Elisabeth Music Competition versenyen, ahol harmadik díjat nyert (1956). A zsűri tagja volt Arthur Rubinstein is, aki így összegezte véleményét: „Úgy gondolom, André Tchaikowsky generációnk egyik legnagyszerűbb zongoraművésze, de több is annál: egy csodálatos muzsikus.”[1]

1957-ben hangversenysorozatot adott Párizsban, amelyen Ravel zongoraműveket játszott a francia komponista halálának 20. évfordulójának tiszteletére. Ebben az időszakban Nadia Boulanger segítette zeneszerzési tanácsaival Fontainebleau-ban, és közelebbi kapcsolatba került Arthur Rubinsteinnel is. Fontainebleau-ban írta meg első zongoraversenyét, melyet az amerikai zongoraművésznek, John Browningnak ajánlott.[1]

Zongoraművészi sikerei ellenére André Tchaikowsky igazi szenvedélye a zeneszerzés volt. Írt zongoraversenyt, vonósnégyest, zongoratriót, számos szóló zongoradarabot és megzenésítette Shakespeare hét szonettjét énekhangra és zongorára. Operát is komponált, Shakespeare A velencei kalmár (The Merchant of Venice) című drámájára. A mű utolsó 24 ütemének hangszerelésével nem tudott végezni, az operát végül Alan Boustead fejezte be.[1] Több saját kompozícióját vette lemezre az EMI cégnél.

Az RCA Red Seal és a Columbia EMI lemezcégekkel felvette Bach Goldberg-variációit, Haydn két szonátáját és f-moll variációit, Mozart C-dúr zongoraversenyét, két szonátáját és több más művét,[3] Schuberttől keringőket, ländlereket, német táncokat, Chopin 15 mazurkáját[4] és Fauré c-moll zongoranégyesét.

Stephen Kovacevich zongoraművész ezt mondta róla: „Ismertem a generációm csaknem minden kiváló és nagyszerű muzsikusát. Ő volt mindannyiuk között a legnagyszerűbb.” Judy Arnold, Tchaikowsky korábbi személyi titkára pedig így fogalmazott: „André a csoda birtokában volt, azzal a ritka képességgel, hogy ebből a csodából mindenkinek juttasson.”

Koponyája

szerkesztés
 
A sírásó jelenet Delacroix festményén

André Tchaikowsky rákban halt meg, 46 évesen, Oxfordban.[1][5] Végakaratában testét tudományos kutatásokra ajánlotta fel, koponyáját pedig a Royal Shakespeare Companynak ajándékozta, azt kérve, hogy színpadi kellékként használják fel.[6][7] Azt remélte, hogy koponyája a Hamlet-előadásokban Yorick koponyájaként fog szolgálni.[8] Hosszú évekig azonban egyetlen színész és rendező sem vállalkozott arra, hogy egy hajdanvolt ember valódi koponyáját használja erre a célra, bár ez olykor próbákon megesett. Végül, 2008-ban David Tennant játszotta el a híres jelenetet, kezében Tchaikowsky koponyájával, a Courtyard Theatre (Stratford-upon-Avon) előadásain.[9] Miután a sajtó felfedte a koponya titkát, a Hamlet előadásai a West End színházba kerültek át, a Royal Shakespeare Company pedig bejelentette, hogy nem fogja felhasználni a koponyát (a szóvivőjük azt mondta, hogy „túlságosan zavaró lenne a közönség számára”).[10] Ez azonban csak cselfogás volt a részükről: a koponyát valójában végig használták a West End előadásain, majd az azt követő televíziós adaptációban, amelyet a BBC2 sugárzott.[11] Gregory Doran igazgató ezt mondta: André Tchaikowsky koponyája igen fontos része volt az előadásunknak, és minden felhajtás ellenére, nagy szolgálatot tett a társaságunknak".[11]

Híres művei

szerkesztés

Műveinek teljes listáját lásd: itt.

Opus-számmal ellátott művei:

  • Szonáta klarinétra és zongorára, Op. 1 (1959)
  • Invenciók zongorára, Op. 2 (1961–1962)
  • 1. vonósnégyes, A-dúr, Op.3 (1969–1970)
  • 2. zongoraverseny, Op. 4 (1966–1971)
  • 2. vonósnégyes, C-dúr, Op. 5 (1973–1975)
  • Trio Notturno, zongorára, hegedűre és csellóra, Op. 6[12]
  • A velencei kalmár, opera Op. 7
  1. a b c d e f Ferré, David A.: Summary Biography. André Tchaikowsky website. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  2. Weinberger Music Biography of Tchaikowsky. JW Music Publishers. [2007. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 10.)
  3. André Tchaikowsky plays Mozart Fantasia in C minor K 475. YouTube
  4. André Tchaikowsky plays Chopin Mazurka in C sharp minor Op. 50 No. 3. YouTube
  5. Kosinska, Malgorzata: Andrzej Czajkowski. at culture.pl, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  6. Lappin, Elena. „'The Woman From Hamburg': The One Who Survived”, The New York Times , 2005. június 26. (Hozzáférés: 2008. január 10.) 
  7. A végakarat erre vonatkozó részlete itt olvasható. Hozzáférés: 2014-04-07.
  8. Ferré, David A.: Story of the Skull. André Tchaikowsky website, 1991. november 25. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  9. Bequeathed skull stars in Hamlet. BBC News, 2008. november 26. (Hozzáférés: 2008. november 26.)
  10. 'Hamlet' trades real skull for fake”, 2008. december 4. (Hozzáférés: 2009. december 2.) 
  11. a b David Tennant to revive partnership with real skull for BBC's Hamlet”, The Daily Telegraph , 2009. november 24.. [2010. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. december 2.) 
  12. Trio Notturno by André Tchaikowsky. YouTube (Frankl Péter, zongora – Pauk György, hegedű – Ralph Kirshbaum, cselló)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az André Tchaikowsky című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A Wikimédia Commons tartalmaz André Tchaikowsky témájú médiaállományokat.

További információk

szerkesztés