Surranó bülbül
A surranó bülbül (Andropadus importunus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bülbülfélék (Pycnonotidae) családja tartozó Andropadus nem egyetlen faja.[1][2]
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Andropadus importunus (Vieillot, 1818) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Surranó bülbül témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Surranó bülbül témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1818-ban, a Turdus nembe Turdus importunus néven.[3]
Alfajai
szerkesztés- Andropadus importunus insularis (Hartlaub, 1861) - dél-Etiópia, dél-Szomáliától közép-Tanzánia partvidékéig (Zanzibárt is beleértve);
- Andropadus importunus hypoxanthus (Sharpe, 1876) - délkelet-Tanzánia partvidékétől Mozambikig, délközép-Zambia, Malawi, Zimbabwe (Limpopo vidékét kivéve);
- Andropadus importunus oleaginus (W. K. H. Peters, 1868) - dél-Zimbabwe, dél-Mozambik, észak-Dél-afrikai Köztársaság alacsonyabban fekvő vidékei, kelet-Szváziföld;
- Andropadus importunus importunus (Vieillot, 1818) - észak-Dél-afrikai Köztársaság hegyvidéke, nyugat-Szváziföld, a Dél-afrikai Köztársaság partvidéke Fokvárosig.
A többi alfaj (A. i. errolius, A. i. fricki, A. i. hypoxanthus, A. i. loquax, A. i. mentor, A. i. noomei, A. i. somaliensis, A. i. subalaris) nincs hivatalosan elfogadva.
Előfordulása
szerkesztésA Dél-afrikai Köztársaság, Etiópia, Kenya, Malawi, Mozambik, Tanzánia, Szomália, Szváziföld, Zambia és Zimbabwe területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, száraz erdők, szavannák, cserjések, folyók és patakok környéke, valamint vidéki kertek és szántóföldek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 17 centiméter, testtömege 24-33 gramm.[5] Tollazata olajzöld színű.
 |
Életmódja
szerkesztésFőleg gyümölcsökkel táplálkozik, de eszik virágokat, nektárt, rovarokat és kisebb csigákat is.
Szaporodása
szerkesztésA fészket a tojó készíti fa, vagy bokor ágvillájába. Fészekalja 1-3 tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
