Angyal Pál (jogász)

Síkabonyi Angyal Pál (Pécs, 1873. július 12. – Budapest, 1949. január 18.) büntetőjogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Angyal Pál főszolgabíró unokája, Angyal Pál kúriai bíró fia.

Angyal Pál
1920-ban
Született	Angyal Pál József Ernő 1873. július 12. Pécs
Elhunyt	1949. január 18. (75 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	késmárki Késmárky Irén
Szülei	Angyal Pál Grabarits Tekla
Foglalkozása	jogász professzor
Iskolái	Ciszterci Főgimnázium (–1891) Budapesti Tudományegyetem (–1895)
A Wikimédia Commons tartalmaz Angyal Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete, családja

Családja az ősrégi magyar nemesi családok közé tartozik, amelynek nyomai 1327-ig vezetnek vissza.

Nagyapja, síkabonyi Angyal Pál Baranya vármegye főjegyzője, Pécs 1848-as, 1867-es országgyűlési képviselője. Azonos nevű apja jogi pályán működött Pécsett, kúriai bírói rangban ment nyugdíjba.

Pakson 1897. július 11-én esküdött hűséget Késmárky Iván ügyvéd és Németh Terézia leányának, Irénnek. Felesége késmárki Késmárky Irén, négy gyermeknek adott életet.Bátyja, Béla, pécsi királyi közjegyző, a közjegyzői kamara elnöke, felsőházi tag, kormányfőtanácsos.

Budapesten hunyt el 1949. január 18-án, a Farkasréti temetőben nyugszik.

Tanulmányai, munkássága

Középiskolai és főiskolai tanulmányait Pécsett végezte kitűnő eredménnyel. 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen jogi és államtudományi doktori fokozatot szerzett. Ez évtől Baranya vármegye tiszti ügyészségénél joggyakornok, majd 1897. január 1-jétől a pécsi felsőkereskedelmi iskolában nemzetgazdaságtant, valamint kereskedelmi- és váltójogot tanított.

Jogi oktatói tevékenységét 1898-ban kezdte meg egykori iskolájában, a pécsi püspöki joglíceumban, ahol 1912-ig büntetőjogot és jogbölcseletet oktatott. 1900-tól a Budapesti Tudományegyetemen a büntetőjog és a bűnvádi eljárás magántanára, 1912. március 7-től 1944-ig ugyanott a büntetőjog rendes, 1914-től a jogbölcsészet jogosított tanára.

1920 és 1925 között felkért előadóként a Műegyetemen általános jogismereteket tanított, magán- és büntetőjogi, valamint nemzetközi jogi tárgykörből tartott előadásokat. 1920-tól 1922-ig a jog- és államtudományi kar dékánja, 1933-34-ben az egyetem rektora volt. 1944. szeptember elsején professzorként vonult nyugállományba. Negyvenhat éven át oktatott, saját feljegyzései szerint összes megtartott előadásai száma 11 ezren felül volt, hallgatói száma pedig megközelítette a hatvanezret.

1902-től büntetőjogi törvényjavaslatokat készített elő, véleményezte a törvénytervezeteket, rendeleteket. Részt vett az 1913. évi XXI. törvénycikk (A közveszélyes munkakerülőkről) kidolgozásában. 1916-ban az igazságügy-miniszter megbízásából dr. Degré Miklóssal és dr. Finkey Ferenccel elkészítették a büntető törvénykönyv tervezetét.

Mint büntetőjogász, a klasszikus büntetőjogi iskola híve volt. Több országban tanulmányozta a börtönügyet és a fiatalkorúak bíróságait. Kezdeményezte a Patronage Egyesületek Országos Szövetségének megalakulását. 1908-ban Pécsett, majd országosan is megszervezte az ún. patronázsügyet. (A patronázs-egylet feladata a fogházlátogatáson túl a büntetést szenvedő családjának erkölcsi és anyagi támogatása, munkaalkalmak és munkaeszközök biztosítása.)

1909-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1930-ban rendes tagja lett. 1916-tól a Szent István Akadémia rendes tagja, 1944-ben alelnöke. 1920-tól a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának elnöke, 1939 és 1944 között a Magyar Jogászegylet elnöke.

A 20. század egyik legkiemelkedőbb büntetőjogásza volt. Alapos, rendszerező kommentárjaival és tankönyveivel minden jogász számára letisztult elméleti alapokat nyújtott. Főként büntetőjogi és szociálpolitikai cikkeket írt. Büntetőjogi tankönyveit évtizedekig használták. Az 1937-ben Izsák Gyulával kiadott büntető törvénykönyv magyarázatos kiadásai a gyakorlatban nélkülözhetetlennek bizonyultak. Szerkesztője volt többféle kiadványnak: 1908–1911 között a Pécs-Baranyai Múzeum Egyesület Értesítőjének, 1913–1919 között a Bünügyi Szemlének, 1913–1915 között a Büntetőjog Tárának, 1916 és 1944 között az Angyal-szeminárium kiadványainak, 1920 és 1923 közt az Ecclesianak, 1920 és 1944 között a Magyar Jogi Szemlének és a Magyar Jogi Szemle Könyvtárának. Munkatársa volt a Révai Nagy Lexikon 11–21. kötetének, a Napkelet Lexikonnak, a Gutenberg Lexikonnak, a Katolikus Lexikonnak és az Új Idők Lexikonának.

1938-ban professzori működésének 40. évfordulójára munkatársai megszerkesztették az Angyal Pál breviárium című kötetet, mellyel céljuk az volt, hogy a szaktudomány körén kívül is megismertessék, közkinccsé tegyék Angyal Pál általános értékű gondolatait. A kötethez tartozó 48 oldalas bibliográfia is mutatja, hogy az oktatási munka mellett milyen hatalmas publikációs tevékenységet végzett a jogtudós.

1943. február 5-én a kormányzó kinevezte a felsőház élethossziglani tagjává. Beválasztották az Igazságügyi, a Közjogi, az Igazoló, és a Mentelmi bizottságba, és tagja lett az Országos Legfőbb Fegyelmi Bíróságnak is. Többször volt mentelmi ügynek előadója, valamint a később törvényre emelt 1944.évi VI. törvény (A nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorúbb büntetéséről) kidolgozója és előadója.

1944-ben kiadott emlékirata (Emlékeimből címmel) személyes érzéseit, gondolatait tartalmazza életének jelentős eseményeiről, és emellett hiteles képet rajzol a 20. század első felének értelmiségi, polgári világáról. Budapesten hunyt el 1949. január 18-án, a Farkasréti temetőben nyugszik.

Díjai, kitüntetései

• 1911 – Királyi tanácsosi cím
• 1917 – Udvari tanácsosi cím
• 1934 – Nagy Szent Gergely pápa lovagrendjének parancsnoka
• 1934 – Magyar Érdemrend középkeresztje
• 1941 – Corvin-koszorú
• 1944 – Finn Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja

Főbb művei

• A munkamegosztás. (Budapest, 1898)
• A személyi bűnpártolás : tanulmány. Budapest : Politzer, 1900. 232 p.
• Az istenkáromlás : tanulmány. Pécs : Püspöki Lyceumi Ny, 1902. 135, [1] p.
• A személyes tulajdonságok és körülmények tana. (Budapest, 1902)
• A biztosíték mellett való szabadlábra helyezés. Budapest: Singer és Wolfner, 1903. 138 p.
• A tömeg bűntettei (Bp., 1903)
• A véletlenség és a kísérlet. (Bp., 1903)
• A tömeg bűntettei. (Bp., 1905)
• Büntetőjog és büntető eljárás. (Bp., 1905)
• A letartóztatottak családtagjainak támogatása. (Bp., 1907)
• Vélemény a büntetőnovella tervezetéről. (Bp., 1907)
• A titok védelme anyagi és alaki büntetőjogunkban. Budapest : Athenaeum, 1908. 172 p.
• A magyar büntetőjog tankönyve. I–II. (Budapest: Athenaeum, 1909-1912.) 1. kötet 591 p. 2. kötet 272 p.
• Visszalépés a kísérlettől, eredményelháritás és jóvátétel Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1909. dec. 6.; megjelent: Értekezések a társadalomtudományok köréből. 14. köt. 4. Bp., 1910; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1910)
• Fiatalkorúak és büntetőnovella. (Pécs, 1911; 2. bőv. kiad. Bp., 1912)
• Fiatalkorúak és büntetőnovella. Budapest : Athenaeum, 1912. VIII, 160 p.
• Ünnepi dolgozatok Concha Győző egyetemi tanársága negyvenéves emlékére. Budapest: Franlkin, 1912. 345 p.
• A fiatalkorúakra vonatkozó büntető jogszabályok magyarázata. Budapest : Politzer, 1911-1912. 2 db 1. kötet 241 p. 2. kötet 216 p.
• Büntetőjogunk átalakulása. (Bp., 1913)
• A választói jog büntetőjogi védelméről szóló 1913. XXIII. törvénycikk és a király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról szóló 1913. XXXIV. törvénycikk. Pécs : Wessely és Horváth, 1914. 83 p.
• A hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények. (Pécs, 1915; 2. kiad. 1916)
• A magyar büntetőeljárásjog tankönyve. I–II. (Bp., 1915– 1917) 1. kötet 415 p. 2. kötet 400 p.
• A háború hatása büntetőjogunkra. (Bp., 1916)
• A visszaható erő az anyagi büntetőjogban (Bp., 1916)
• A visszaható erő az anyagi büntetőjogban. Budapest : Akadémia, 1916. 84 p.
• Anyagi és alaki büntetőjog I–II.: az érvényben lévő törvényekben foglalt büntetőjogi szabályok összeállítása a iudikatura feltüntetésével. Egyúttal mutató a Büntetőjog Tára 1–68. kötetéhez. Pécs: Bünügyi Szemle, 1917. 1469 p. Degré Miklóssal. (Pécs, 1917) 1. kötet. – VII, 954 p. 2. kötet. – VIII, 515 p.
• Jogbölcsészet. Pécs : Dunántúl, 1918. VI, 311 p.
• A szociológia vázlata. (Pécs, 1922; 2. kiad. Szociológia címen. 1924)
• A bölcseleti jog jegyzete, utóbb: A jogbölcsészet alaptételei. 5. kiadás. Budapest: Politzer, [1926]. 121 p.
• A magyar büntetőjog kézikönyve. I–XXI. (Bp., 1927–1944)
• Tanulmányok és beszédek a szociológia és a büntetőjog köréből. 1922–1927. Pallas, 1927. VIII, 189 p.
• Anyagi és alaki büntetőjog (I–II. Degré Miklóssal és Zehery Lajossal, Bp., 1927)
• A becsület védelméről szóló 1914:XLI. t.c. Budapest: Athenaeum, 1928. 120 p.
• Az ember élete elleni bűncselekmények és a párviadal. Budapest : Athenaeum, 1928. 120 p.
• A testi sértés és a közegészség elleni bűntettek és vétségek. Budapest : Athenaeum, 1928. XV, 100 p.
• Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:III. t.c.. Budapest : Athenaeum, [1929]. XIII, [3], 148 p.
• Okirathamisítás. Budapest : Athenaeum, 1929. XX, 186 p.
• Személyes szabadság megsértése. Budapest : Athenaeum, 1929. 152 p.
• A valóság-bizonyítás problémájának erkölcsi jelentősége. Budapest : Árpád Ny., 1929. 23 p.
• Felségsértés. Királysértés. Hűtlenség. Lázadás. Hatóságok büntetőjogi védelme. Budapest : Athenaeum, 1930. XX, 143 p.
• A közigazgatásellenesség büntetőjogi értékelése. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1931. 62 p. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1930. dec. 9.; Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 3. köt. 12. Bp., 1931)
• A közigazgatásellenesség büntetőjogi értékelése (Bp., 1931)
• Adócsalás. Budapest : Athenaeum, [1931]. XX, 137 p.
• Izgatás. Budapest : Athenaeum, 1931. XXVII, 164 p.
• Die Strafe der öffentlichen Meinung. Budapest : Pallas, 1933. 13 p.
• A közvélemény-büntetés. (Budapest: Magyar Tudományos akadémia, 1933. 123 p.
• Az egyetemi büntető jurisdictio : székfoglaló beszéd, melyet a K. M. Pázmány Péter Tudományegyetem 1933. október 2-i tanévmegynitó ünnepén tartott Sikabonyi Angyal Pál. Budapest : Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1933. 107 p.
• A lopás. Budapest: Athenaeum, 1933. 154 p.
• A büntetés kiszabása bírói gyakorlatunkban. Rácz Györggyel. (Bp., 1934)
• Az egyetemi bíróság előtt tárgyalt büntetőperek : ünnepi beszéd, melyet a K. M. Pázmány Péter Tudományegyetemen alapításának 299. és újjáalakításának 154. évfordulója alkalmából 1934. május 14-én tartott Angyal Pál. Budapest : Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1934. 50 p.
• Az egyetemi per katolikus vonatkozásai. Budapest : Szerző, 1934. 7, [1] p.
• A magyar anyagi büntetőjog hatályos jogszabályai. Budapest: Grill, 1934. 546 p. Rácz Györggyel.
• A magyar bűnvádi perrendtartás szabályai. Budapest : Grill, 1934. XVI, 463 p.
• A német nemzeti-szocialista büntetőjog. Kecskemét : Hírlap Ny., 1934. 37 p.
• A rablás és zsarolás. Budapest : Athenaeum, 1934. XIX, 134 p.
• Angyal Pál kiegészítő jogi véleménye Dréhr Imre bűnügyében a m. kir. Kúria által hozott, a Tábla ítéletét megsemmisítő végzés és a lefolytatott új bizonyítás alapján / Angyal Pál. Budapest : Athenaeum, 1935. 14 p.
• Vagyonrongálás és gyújtogatás. Budapest : Athenaeum, 1935. XXIV, 178 p.
• A bérbeadó törvényes zálogjogának büntetőjogi védelme. Pécs: Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó, 1936. 9 p.
• A negatív eugenikai irány büntetőjogi vonatkozásai. Budapest : Kisfaludy L. Ny., 1936. 8 p.
• Sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság és bűnpártolás. Budapest : Attila Ny., 1936. 224 p.
• Szent Mór korabeli jogállapotok. Pécs : Szerző, 1936. 17 p.
• Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. Isaák Gyulával. (Bp., 1937)
• A büntetés kiszabása bírói gyakorlatunkban. Az enyhítő és súlyosbító körülmények rendszeres feldolgozásban. Budapest: Attila Ny., 1937. 396 p.
• A criminál-biológiai személyiség kutatása és az igazságszolgáltatás. Budapest: Attila Ny., 1937. 11 p.
• Jus disputandi et jus defendendi : bv. 17. §.. Szeged : Városi Ny., 1937. 19 p.
• Régi tanárok, régi hallgatók. Pécs : Dunántúl Ny., 1937. 12 p.
• A szemérem elleni bűntettek és vétségek. Budapest : Attila Ny, 1937. XXXII, 190 p.
• A tragikum és a büntetőjog. Budapest : Franklin, 1937. 281-312. p.
• A hűtlen kezelés bűncselekményével kapcsolatos magánjogi kérdések. Győr: Hírlap Ny. 1938. 7 p.
• Breviárium. Budapest : Attila Ny., 1938. 239, [1] p.
• A dolog-fogalom a büntetőjogban. Budapest: Grill K., 1939. 11 p.
• A csalás. Budapest: Attila Ny., 1939. 166 p.
• Elnöki székfoglaló : elmondotta a Magyar Jogászegylet 1939. évi április hó 22. napján tartott elnökválasztó rendkívüli közgyűlésén. Budapest : Attila Ny., 1939. 16 p.
• Fajvédelem és büntetőjog. Budapest : Attila Ny., 1939. 14 p.
• Bevezetés a jog- és államtudományokba. Budapest : Arany János Rt., 1940. 54 p.
• Pénzhamisítás. Hamis tanuzás és hamis eskü. Hamis vád. Budapest : Attila Ny, 1940. 269 p.
• A sértett érdekeinek szolgálata az anyagi büntetőjogban. Budapest : Attila Ny., 1940. 12 p.
• Truffa processuale. Citta di Castello : Tip. "Leonardo da Vinci, 1940. 58 p.
• I. Endre és Szent László büntetőtörvényei. (Bp., 1941)
• A beszámíthatóság, felelősség és bűnösség. Budapest: Stephaneum, 1941. 7. p.
• A biztonsági intézkedések reformkérdései. Budapest: Attila Ny., 1941. 19 p.
• A büntetőjog fejlődése Kálmán uralkodása idejében. Budapest: Stephaneum Ny., 1941. 14 p.
• A kihágási büntető törvénykönyv (1879 : XL. törvénycikk), a büntető törvénykönyveket életbeléptető rendelkezések (1880 : XXXVII. törvénycikk), a sajtótörvény (1914 : XIV. törvénycikk), és a bűntettet, vétséget vagy kihágást megállapító külön törvények. 4. kiadás. Budapest: Grill, 1941. 1020 p.
• A magyar anyagi büntetőjog hatályos jogszabályai. Budapest, Grill, 1941. 762 p.
• Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az újabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal. 9. kiadás. Budapest: Grill, 1941. 830 p.
• Gépkocsi balesetek és az alkohol. Budapest : Hungária Ny., 1941. 9, [1] p.
• A hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények. Budapest: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Rt., [1941] 228 p.
• Jogtörténeti adalékok a veszély büntetőjogi értéktanához. Budapest : Attila Ny., 1941. 32 p.
• Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. évi V. törvénycikk jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal. 4. kiadás. Budapest: Grill, 1941. 725 p.
• A bűnös szándék és bűnös gondatlanság értékviszonya. Budapest: Attila Ny., 1942. 12 p.
• A honvédelmi törvényben és novellájában meghatározott bűncselekmények. Budapest: Attila Ny., 1942. 180 p.
• A kézügyességgel elkövetett lopások. Budapest: Hungária, 1942. 11 p.
• A magyar büntető eljárásjog. 8. kiadás. Budapest: Stachora K. Ny., 1942. 115 p.
• A veszélyes hírkeltés. Budapest : Attila-Ny. Rt., 1942. 86 p.
• A veszélyfogalom a büntetőjogban (Bp., 1942)
• A család büntetőjogi védelme. Budapest: Dunántúli Pécsi Egyet. K., 1943. 10 p.
• A hadviselés elleni bűntettek. (Bp., 1943)
• A joghézag problematikája a büntetőjogban. Budapest: MTA, 1942. 27 p.
• A joghézag problematikája a büntetőjogban (Bp., 1942)
• A magyar bűnvádi perrendtartás hatályos jogszabályai. Budapest: Grill, 1942. 462 p.
• A magyar bűnvádi eljárásjog. (Bp., 1942)
• Az uzsora és a hitelsértés. Budapest : Attila Ny, 1942. XXIII, 169 p.
• A magyar büntetőjog tankönyve. 9. kiadás. Budapest: Stachora K. Ny., 1943. 1. kötet 156 p. 2. kötet 169 p.
• A magyar büntető eljárásjog. 9. kiadás. Budapest: [s.n.] 1943. 115 p.
• A nő büntetőjogi értékelése : előadás 1943. febr. 18-án. Budapest : Hungária Ny., 1943. 26 p.
• Hivatali és ügyvédi bűntettek és vétségek. Budapest : Attila Ny, 1943. XVI, 149 p.
• A XVI–XVII. századi erdélyi büntetőjog vázlata. Degré Alajossal. (Bp., 1943)
• Szabadság és tekintély. Budapest : Hungária Ny., [1944]. 14 p.
• A csalás néhány különleges alakja. Budapest: Hungária,[1946] 14 p.
• Mancsurka emlékére : volt-van-lesz. Budapest : Kulcsár A. Kny., 1946. 55 p.
• Egyetmást a névtelen levelekről. Budapest : Hungária Ny., 1947. 11 p.
• Emlékbeszéd Serédi Jusztinián bíbornok-hercegprímás, akadémiánk fővédnöke és elnöke fölött : a Szent István Akadémia 1946. május 29-én tartott XXIX. ünnepi ülésén felolvasta Angyal Pál. Budapest : Stephaneum Ny., 1947. 8 p.

Fordításai

• Az olasz büntetőtörvénykönyv. Ford., bev. Rácz Györggyel. (Bp., 1937).
• A dán büntetőtörvénykönyv. Budapest: Attila Ny., 1939. 112 p.
• A lengyel büntetőtörvénykönyv. Budapest: Attila Ny., 1940. 86 p.
• Az új dán sajtótörvény. Budapest: Attila Nyomda, 1940. 14 p.

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai (1825–2002). I. kötet, Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 48–49. p.
• Általános kislexikon I–II. Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2005. 81. o. ISBN 963-9257-23-0
• Angyal Pál életrajza. Országgyűlési Könyvtár – Magyar Jogi Portál.
• Angyal Pál: Emlékeimből. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2010. 143 p.
• Degré Miklós: Angyal Pál breviárium. Professzori működésének 40-ik évfordulója alkalmából. = Jogállam, 1938. XXXVII. évf. 9–10. szám, 380–381. p.
• dr. Angyal Pál gyászlevele (OSZK gyászjelentései)
• (szerk.) Bangha Béla: Katolikus lexikon I–IV., Budapest, A Magyar Kultúra Kiadása, 1931–1933
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 37. o.  
• Névpont
• Szalai Géza: Angyal Pál. [1873–1949.] = Collega, 2000. IV. évf. 4. szám, 27–30. p.

További információk

• Angyal Pál munkái az MTA Könyvtár és Információs Központ repozitóriumában
• Angyal Pál életrajza. Országgyűlési Könyvtár – Magyar Jogi Portál.
• Angyal Pál digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban.
• Angyal Pál. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 27.)