Annafalva

	Annafalva (Hanková)
	; Annafalva zászlaja
	; Annafalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Rozsnyói
Rang	község
Polgármester	Matilda Jakubíková
Irányítószám	049 34
Körzethívószám	+421-58
Forgalmi rendszám	RV
	Népesség
Teljes népesség	83 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	6 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	490 m
Terület	10,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 45′ 00″, k. h. 20° 19′ 00″48.750000°N 20.316667°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 00″, k. h. 20° 19′ 00″48.750000°N 20.316667°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Annafalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Annafalva (1899-ig Hankova, szlovákul: Hanková, németül: Hankendorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

Rozsnyótól 31 km-re északnyugatra, a Gömör-Szepesi-érchegységben található.

Története

A falu a 15. század második felében a vlach jog alapján keletkezett, 1556-ban „Hanckowa” néven említik először. 1569-ben „Hankosz” néven szerepel. Lakói pásztorok voltak. A csetneki Bebek, majd a 17. századtól az Andrássy család birtoka. Lakói a vlach jog elveszítése után mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „HANKOVA. Tót falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai kevés katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Bubocza, és Racsín hegyek között, Dobsinához 3/4 mértföldnyire, Csetneknek filiája, határja meg lehetős, fája elég, legelője jó, és tágas, juhokat, és számos ökröket is tartanak lakosai.”^[2]

A 19. századtól a csetneki és dobsinai kohókban dolgoztak a falu lakosai, továbbá állattartással, fuvarozással, idénymunkákkal foglalkoztak. 1828-ban 32 házában 299 lakos élt.

Fényes Elek szerint: „Hankova, tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vgyékben, Dopschinához délre 2 órányira, a Dubravahegy oldalában: 12 kath., 287 evang. lak., kik lent, kendert termesztenek, vásznat szőnek, szenet égetnek, szép almás- és gyümölcsös-kertjeik lévén gyümölcscsel nevezetes kereskedést űznek. Hegyen fekvő földek soványak; rétjei elégségesek, azért szarvasmarhát, juhot felesen tart; erdeje szép. A csetneki uradalomhoz tartozik. Ut. p. Rozsnyó.”^[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Hankova, a csetneki völgy végpontján fekvő tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 49 házzal és 240 ág. ev. h. vallású lakossal. A csetneki uradalomhoz tartozott és ezzel került az Andrássyak birtokába. 1716-ban a Petneházy és a Buday család is birtokosa volt, 1730-ban a Sulyok család, a mult század első felében pedig a Kirinyi család. Most csupán gróf Andrássy Dénesnek van itt nagyobb birtoka. Lakosai a mult század elején nevezetes gyümölcskereskedést folytattak. Szkalka nevű dűlőjéhez az a hagyomány fűződik, hogy hajdan itt aranyat bányásztak, de a bánya beszakadt és a benne foglalatoskodó bányászokat eltemette. Azóta nem merik a bányát ismét megnyitni. 1878-ban a falu legnagyobb része tűz által pusztult el. Ág. h. ev. temploma 1840-ben épült. Postája, távírója és vasúti állomása Csetnek.”^[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

1944–1945-ben határában partizáncsoportok működtek. Lakói közül többen részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.

Népessége

1910-ben 244, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 66 szlovák lakosa volt.

2011-ben 64 lakosából 50 szlovák volt.

2021-ben 83 lakosából 3 magyar, 73 (+1) szlovák, (+1) cigány, 1 egyéb és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

Evangélikus temploma a korábbi, 1726-ban épített templom felhasználásával 1811-ben épült, a régi templomból csak a torony maradt meg.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 12.)
↑ ma7.sk

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 12.)

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]