Ansfelden

Ansfelden osztrák város Felső-Ausztria ában. Lakossága 2020-ban 17 092 fő volt.

Ansfelden
A Szt. Bálint-plébániatemplom
Ansfelden címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Felső-Ausztria
Járás	Linzvidéki járás
Irányítószám	4052, 4053
Körzethívószám	07229, 07227, 0732
Forgalmi rendszám	LL
Népesség
Teljes népesség	16 194 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	239 m
Terület	31,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 14° 17′ 20″48.208333333333, 14.288888888889
Ansfelden weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ansfelden témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Ansfelden a Linzvidéki járásban

Anton Bruckner szülőháza

A kremsdorfi Szt. Vitus-templom

Ansfelden a tartomány Traunviertel régiójában fekszik közvetlenül Linz mellett, a Krems folyó mentén. Északnyugati határát a Traun folyó alkotja. Legmagasabb pontja a 373 méteres Zirnberg. Az önkormányzat 14 településrészt és falut egyesít: Ansfelden (2041 lakos 2020-ban), Audorf (1112), Berg (149), Fleckendorf (143), Freindorf (2277), Fürhappen (389), Grabwinkel (50), Haid (8091), Kremsdorf (1410), Moos (171), Nettingsdorf (320), Rapperswinkel (825), Vordermayrberg (49) és Weißenberg (65).

A környező önkormányzatok: északkeleten Linz, keleten Sankt Florian, délen Sankt Marien, délnyugaton Neuhofen an der Krems, nyugaton Pucking, északnyugaton Traun.

Története

Ansfeldent először 788/91-ben a Salzburgi egyházmegye birtokait felsoroló Notitia Arnonis'-ban említik először Albinsvelt néven. Az Ansfelden az Albinsvelt és Alpunesfeld nevek összevonásából származik.

A Bajor Hercegség keleti határán fekvő település 1156-tól az akkor létrejövő Osztrák Hercegséghez került. 1490-től a főhercegségben a Felső-Ennsi Ausztriához (Österreich ob der Enns) csatolták. A napóleoni háborúkban többször is ellenséges megszállás alá került.

1918 után Felső-Ausztria tartomány része. Az 1938-as Anschluss után a Gau Oberdonauhoz tartozott, a második világháború után pedig az amerikai megszállási zónába került. Az amerikaiak a Haid körzetben a meglévő fogolytábort menekülttáborrá alakították át, ahol a keletről menekülőket, mintegy 10 ezer embert helyezték el. Sokan hosszabb időre itt maradtak és miután megfelelő infrastruktúrával látták el, Haid Ansfelden városrészévé vált.

Ansfelden 1986-ban címert, 1988-ban pedig városi státuszt kapott.

2002-ben a Duna áradása során egy gátszakadás miatt Kremsdorf másfél méteres víz alá került.

Lakosság

Az ansfeldeni önkormányzat területén 2020 januárjában 17 092 fő élt. A lakosságszám 1961 óta a Linzből kiköltözők miatt dinamikusan növekszik, azóta több mint kétszeresére duzzadt. 2018-ban a helybeliek 76,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 8,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 8,7% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 4,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 66,5%-a római katolikusnak, 5,4% evangélikusnak, 2% ortodoxnak, 10% mohamedánnak, 14% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a nagyobb nemzetiségi csoportokat a német (83,5%) mellett a törökök (4,9%), a horvátok (3,2%), a szerbek (2,3%), a bosnyákok (1,2%) és a magyarok (1%, 148 fő) alkották.

A népesség változása:

2016	16 043
2018	16 194

Látnivalók

• Anton Bruckner zeneszerző szülőháza
• Anton Bruckner Centrum (ABC). A zeneszerző halálának századik évfordulóján megnyitott kultúrház és múzeum
• a Szt. Bálint-plébániatemplom
• a kremsdorfi Szt. Vitus-plébániatemplom
• az 1964-ben épült haidi ún. "autópályatemplom"

Híres ansfeldeniek

• Anton Bruckner (1824–1896), zeneszerző, orgonista

Testvérvárosok

• Condega, Nicaragua

Források

• R. M. Mayr: Ansfelden 1986 bis 2006 – Chronik der Stadtgemeinde Ansfelden. Stadtamt Ansfelden, 2006
• Josef Fuchshuber: Ansfelden einst und jetzt. Stadtgemeinde Ansfelden, 1988
• Maria Weiss: D.P. Siedlung 121 Haid 1941 bis 1961. Historisch-biographische Fotodokumentation. Stadtamt Ansfelden, 2004
• Ines Höllinger: Das Feuerwehrwesen in Ansfelden. Stadtgemeinde Ansfelden, 2009
• Joseph Fuchshuber: Ansfelden einst und jetzt Band 1. Stadtgemeinde Ansfelden, S. 15–234, 329–346.
• Joseph Fuchshuber: Ansfelden einst und jetzt Band 2. Stadtgemeinde Ansfelden, S. 228–230.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Ansfelden című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.