Apa (bán)
Apa (vagy Appa) a 12. században, 1158 és 1162 között, II. Géza király idejében volt Horvátország bánja,[1] de korábban Bodrog vármegye főispáni címét, és az országbírói címet is viselte.
Egy Apa nevű főúr már 1108-ban szerepel abban az oklevélben, melyben Kálmán király megerősíti a trauiak kiváltságait.[2] Valószínűleg az ő fia tűnik fel ismét 1148-ban II. Géza kiváltságlevelében Apa néven a főurak között. 1150-ben comesként az „apud regem gratiosissimus" megjelöléssel, mint a király kedves emberét találjuk.[2] 1152-ben „comes”, 1156-ban pedig Borog vármegye főispánja.[2] Apa 1157 után került előtérbe, miután Belos bán István herceg pártjára állt, aki merényletet kísérelt meg II. Géza ellen, így Belosnak menekülnie kellett.[3] 1158-ben II. Géza oklevele, melyben a nyitrai egyházat bizonyos jogokkal és birtokokkal ajándékozta meg Apa „curialis comes maior” ranggal, vagyis országbíróként szerepelt.[2] Még abban az évben átvette a horvát báni címet is, mely méltóságot valószínűleg Géza haláláig, 1162-ig viselte.[4] Nem tudni, hogy ezt meddig töltötte be és halálozási ideje sem ismert.[2]
Apa bán Magyarország északkeleti részén birtokolt földeket, főként Ung és Zemplén megyékben. Ő birtokolta Káva községet (ma régészeti lelőhely Budapest területén), ahol bencés apátságot is épített.[5][2]
Családja
szerkesztésÁltalában Apa testvérének tartják Lukács esztergomi érseket, ugyanis amikor 1161-ben III. Sándor pápa Magyarországra küldi Pietro di Miso bíborost, hogy Lukácsot felszentelje, a pápai dekrétum megemlíti az érsek Alban nevű testvérét, akit többen Apával azonosítanak.[6]
A korabeli forrásokban szerepel Apa unokája Szobeszló fia Péter comes, aki 1244-ben az Ung vármegyei Reviscse falut lányának, Katalinnak, a Kaplon nembeli Nagymihályi Jákó feleségének adja örökségül.[2] Péter comes másik lánya Petronella volt, aki Fülöpnek, Pilis vármegye főispánjának volt a felesége. Őt 1258 december 10-én kelt végrendeletéből ismerjük, amikor az apai örökségből rá szállt kávai monostor kegyúri jogát nővére fiaira hagyta. Péter comesnek egy Gotthard nevű fivére is volt.[2]
Jegyzetek
szerkesztésFordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben az Apa of Slavonia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- ↑ Heka: Heka László: A horvát bán Magyarország alkotmánytörténetében. Acta Universitatis Szegediensis 1. kötet, 1–20. sz. (2001) Hozzáférés: 2021. december 7.
- ↑ Markó: Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig, Életrajzi Lexikon. (hely nélkül): Helikon Kiadó. 2006. ISBN 963-547-085-1
- ↑ Romhányi: F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon: Katalógus. (hely nélkül): Pytheas. 2000. ISBN 963-7483-07-1
- ↑ Thoroczkay: Thoroczkay Gábor: Írott források az 1116–1205 közötti magyar történelemről. (hely nélkül): Szegedi Középkorász Műhely. 2018. ISBN 978-615-80398-3-3
- ↑ Wertner: Wertner Mór: Az árpádkori ország és udvarbírák genealogiája I. Királyi országbírák. Turul, 1. sz. (1901) Hozzáférés: 2021. december 8.
- ↑ Zsoldos: Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája, 1000–1301. (hely nélkül): MTA Történettudományi Intézete. 2011. ISBN 978-963-9627-38-3
További információk
szerkesztés- Vjekoslav Klaić: Povijest Hrvata, Knjiga Prva. Zagreb: Nakladni zavod Matice hrvatske. 1985. ISBN 9788640100519
- Kristó Gyula: Különkormányzat az Árpád-kori Dráván-túlon és Erdélyben. Történelmi Szemle, XX. évf. 1. sz. (1977)
- Ferdo Šišić: Povijest Hrvata, Pregled povijesti hrvatskog naroda 600.-1526, prvi dio. Split: (kiadó nélkül). 2004. ISBN 953-214-197-9
| Előző uralkodó: Belos |
 |
Következő uralkodó: Belos |
