Apollóniai Diogenész
Apollóniai Diogenész (görögül: Διογένης Απολλωνιάτης, kb. Kr. e. 499 – 428 között élt görög természetfilozófus. Egyes elemzők szerint a krétai Apollóniából, mások szerint a Fekete-tenger partján álló milétoszi alapítású Apollóniából származott.[2]
| Apollóniai Diogenész | |
| Született | i. e. 499 körül Apollonia Pontica[1] |
| Elhunyt | i. e. 428 körül |
| Foglalkozása | filozófus |
| Filozófusi pályafutása | |
| Ókori Görögország – Ókor – | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Írásai
szerkesztésMűveinek számát tekintve eltérő feljegyzések maradtak fenn: egyesek szerint csak egy könyvet írt (Diogenész Laertiosz), mások szerint (Szimplikiosz) legalább négy könyvet is írt. Szimplikiosz szerint Diogenész a következő műveket írta: A szofisták ellen, Meteorológia, Az emberi természetről és a Természetről-t. Az utolsó művet állítolag maga Szimplikiosz is olvasta és majdnem minden töredék ebből a műből maradt fenn.
Modern kori elemzések szerint (pl. Diels), Szimplikiosz tévedett a művek számát illetőleg, a tévedés pedig a könyv fejezetekre való felosztásából eredhetett. Burnet szerint azonban valószínűtlen, hogy Szimplikiosz tévedett volna.[3]
Filozófiája
szerkesztésTheophrasztosz elmondása szerint[4] Diogenész eklektikus módon írt: némely dolgokban Anaxagorászt, másokban Leukipposzt követve nyilatkozott. Az örök anyagnak, amit minden más alapjának tekintett, a levegőt nevezte, aminek tulajdonságai a ritkulástól illetve a sűrűsödéstől függenek.
Diogenész szembeszáll Anaxagorasz és Empedoklész pluralizmusával, megkísérelvén visszaállítani jogaiba a monizmust. Diogenész az anaxagoraszi "Észt" saját monista koncepciójához igazította, evvel azt szerette volna bizonyítani, hogy az alapvető szubsztancia nem más, mint az értelem, és ez irányítja a természetben végbemenő dolgokat. A dolgok pedig mind abból az őselemből épülnek fel, abból differenciálódnak. Szerinte csak ez lehet a magyarázat arra, hogy a dolgok keveredni képesek egymással, ugyanis az ellentétes elemek nem keveredhetnek, "nem lehetnének egymás kárára, vagy hasznára".
Az alapvető szubsztancia, amit a levegővel azonosított, isteni értelemmel kell, hogy bírjon. Ez az értelem tereli a dolgokat a legjobb út felé. Az értelem révén oszlik szét minden, hogy mértékkel rendelkezzen (például tél, nyár, szél stb.).
Kozmogónia és kozmológia
szerkesztésDiogenész kozmogóniája részint Anaxagorasz kozmogóniáján (az örvényt indító értelmes szubsztancia gondolatát veszi át tőle), részint a milétoszi tanításon alapul (középütt összeálló sűrűből alakul a Föld).
Pszeudo-Plutarkhosz elmondása szerint[5] Diogenész számtalan kozmosz létezését feltételezte, amelyek állandó mozgásban vannak. A sűrűbb dolgok (az örvény) középpontjában tömörültek, létrehozván a Földet, a ritkább természetű dolgok a szélső részek fele sodródtak (felfelé), és létrehozták a Napot.
Aetiosz állítása szerint[6] Diogenész az égitesteket habkőhöz hasonlította, "a kozmosz légzőnyílásainak" nevezte.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology
- ↑ Alianosz a Varia historia II. 31 (DK 64 A 3) művében azt állította, hogy a Fekete-tenger parti Apollóniából származott, ő az ateisták felsorolásában említi a "phrüg Diogenészt". A bizánci Sztephanosz ellenben, "Diogenészt a természetkutatót" a krétai városhoz, a korábbi Eleuthernához kapcsolja (DK 64 A 3).
- ↑ Burnet: Early greek philosophy 353.
- ↑ Theophrasztosz: Physicorum optiones fr.2, idézi Szimplikiosz in. Aristotelis Physica commentaria p. 25,1 Diels (DK 64 A 5)
- ↑ Pszeudo-Plutarkhosz: Stromata 12.
- ↑ Aetiosz II. 13, 5–6
