Wikipédia

Apple Newton

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 18.

A Newton egy Personal Digital Assistant (PDA) platform, amelyet az Apple Computer, Inc. fejlesztett ki és forgalmazott az 1990-es években. A Newton családba tartozó eszközök korai PDA-k voltak – a PDA kifejezés éppen a Newton-tól ered[3] –, és ezek voltak az első kézírásfelismeréssel rendelkező eszközök. Az Apple 1987-ben kezdte el fejleszteni a platformot és 1993 augusztusában szállította az első készülékeket. Gyártása hivatalosan 1998. február 27-én fejeződött be. A Newton platform eszközei saját fejlesztésű Newton OS operációs rendszerrel működtek, példaként említhető az Apple MessagePad sorozat és az eMate 300, és más cégek is kiadtak Newton OS-t futtató eszközöket. A legtöbb Newton készülék ARM 610 RISC processzoron alapult és mindegyik rendelkezett kézírás-alapú bevitellel.

Newton
Apple Newton MessagePad 2100, Newton OS-t futtató modell 1997-ből, és egy 2007-es eredeti iOS-t futtató iPhone
Apple Newton MessagePad 2100, Newton OS-t futtató modell 1997-ből, és egy 2007-es eredeti iOS-t futtató iPhone
TípusPDA
FejlesztőApple Computer, Inc.
Forgalomban
  • 1992. május 29. (bejelentés)[1]
  • 1993. augusztus 3. (kiadás)[2]
–1998. február 27.
ProcesszorARM (610), StrongArm (110)
Operációs rendszerNewton OS
BevitelÉrintőképernyő
A Wikimédia Commons tartalmaz Newton témájú médiaállományokat.

A Newton technológiai szempontból innovatívnak számított megjelenésekor, de több tényező, például magas ára és a kézírás-felismerő funkció kezdeti problémái, korlátozta az eladásokat. Ezek miatt az Apple végül 1998-ban, Steve Jobs irányítása alatt leállította a platformot, egy évvel a céghez való visszatérése után.

Három Newton MessagePad készülék billentyűzettel és LinearFlash PCMCIA memóriakártyákkal

Fejlesztés

szerkesztés
 
Egyedi ASIC csip az eredeti Apple Newton H1000 belsejében
 
Az Apple Newton Messagepad H1000 belseje, eltávolított hátsó borítóval
 
A Newton eredeti színes Apple-logója

A Newton projekt 1987-ben indult az Apple-nél, Steve Sakoman vezetésével. Célja egy hordozható személyi számítógépes platform kifejlesztése volt, amelyet később „Personal Digital Assistant”-nak (PDA) – azaz „személyi digitális asszisztensnek” neveztek el. Ez az eszközkategória nem létezett a Newton születésének idején, mivel a PDA kifejezést John Sculley,[4] az Apple vezérigazgatója alkotta, a fejlesztési ciklus késői fázisában.[3]

Sakoman 1984 óta dolgozott az Apple-nél, és elsősorban a Macintosh hordozható verziójának kifejlesztésével bízták meg. Kiindulásul John Sculley „Knowledge Navigator” ötlete szolgált, ami egy fél A4-es méretű tablet-szerű készülék lett volna, mesterséges intelligencia támogatással és kézírásos bevitellel. A kezdeti prototípusok az AT&T Hobbit processzorára épültek. A kézírás-felismerés igen sok erőforrást igényelt, így a készülékbe 3 ilyen processzor kellett volna. Az AT&T túl sokat kért a processzor továbbfejlesztésért, ami túlságosan megemelte volna a költségeket, ezért letettek a Hobbit használatáról.[3] A tervezés során Larry Tesler, aki a Lisa fejlesztésében is részt vett az Apple-nél, megállapította, hogy egy fejlett, kis fogyasztású processzor szükséges a kifinomult grafikai műveletekhez. Megtalálta Hermann Hausert, az Acorn Computers társalapítóját, amely kifejlesztette az Acorn RISC Machine-t, azaz az első ARM-architektúrájú processzort, és aki megalapította az Advanced RISC Machines-t, ami jelenleg az Arm Ltd.[5]

Ezután Jonathan Ive egy kisebb kialakítást tervezett.[6][7]

Bár a PDA-k az eredeti 1984-es Psion Organiser óta fejlődtek,[8][9] a Newton különösen maradandó benyomást hagyott maga után: a személyi digitális asszisztens (PDA) kifejezést először a Newtonra vonatkoztatták.[9]

Az Apple korábbi vezérigazgatója, John Sculley szerint, a vállalat körülbelül 100 millió dollárt fektetett a Newton kifejlesztésébe.[10]

További történet és megszüntetés

szerkesztés

A Newton a megjelenésekor innovatívnak számított, de magas ára miatt és leginkább várt funkciója, a kézírás-felismerő részegység problémáitól szenvedett. A kézírás-felismerő szoftver alig készült el 1993-ra, és a beírt karakterek hibás felismerésére való hajlamát széles körben gúnyolták a médiában.

Ezt parodizálták például A Simpson család „Lisa a jégen” című epizódjában, ahol egy jelenetben a Newton kézírás-felismerője a beírt szöveget tréfásan megváltoztatja.[11] Garry Trudeau képregényrajzoló is kigúnyolta a Newtont Doonesbury című képregény-csíkjában, innen származik az „Egg Freckles (tojás-szeplők)” kifejezés, ami a Newton problémáinak jelképévé vált.[12][13] A szoftver ugyan jelentősen javult a Newton OS 2.0-ban, de ez nem volt elég ahhoz, hogy nagyobb eladásokat ösztönözzön.[14]

A Newton népszerű lett néhány iparágban, nevezetesen az orvosi területen. A konkurens Palm Pilot megjelenése azonban jelentősen csökkentette a piaci részesedését. Az Apple nehezen talált új irányt a Newton számára,[15] és mikor Steve Jobs 1997-ben visszatért a vállalathoz, felszámolta a termékvonalat.[16][17] Kritizálta a készülék gyenge teljesítményét, a fejlesztőcsapat vezetését, és a gép tollát (angolul: Stylus), amelyet nem kedvelt, mert az nem tette lehetővé, hogy az ujjait használja a kijelzőn. Ráadásul, mivel az Apple már így is súlyos veszteségeket szenvedett, ami veszélyeztette a túlélését, a veszteséges Newton kapóra jött a leépítéshez. Jobsot valószínűleg az is motiválta, hogy a Newton régi ellenfele, John Sculley kedvenc projektje volt.[14][18]

Jobs azonban látott lehetőséget a technológiában és a koncepcióban, ha a végrehajtásában nem is, és végül afelé vezette az Apple-t, hogy megalkossa a FingerWorks multi-touch beviteli módszerek által inspirált eszközöket, az iPhone-t és iPad-et.[14][18]

Jellemzők

szerkesztés

Alkalmazások

szerkesztés

A legtöbb Newton-eszköz változatos előre telepített, a személyes adatok szervezését és kezelését támogató szoftverrel rendelkezett. Ezek közé tartoztak a „Notes” (Jegyzetek), a „Names” (Nevek), és a „Dates” (Dátumok) alkalmazások, valamint számos termelékenységi eszköz, például egy számológép, átváltási számítások (mértékegység-átváltások, valutaváltás), időzónatérképek és egyebek.[19][20][21] A Newton OS későbbi 2.x verzióiban[22][23] ezek az alkalmazások finomodtak és újakkal egészültek ki, mint például a Works szövegszerkesztő és a Newton Internet Enabler, valamint a mellékelt, külső fejlesztőktől származó alkalmazások, mint például a QuickFigure Works táblázatkezelő (a Pelicanware QuickFigure Pro „lite” változata), Pocket Quicken (személyes pénzügyi alkalmazás), a NetHopper webböngésző, és a Netstrategy EnRoute email kliens. A különböző Newton-alkalmazások teljes importálási/exportálási képességgel rendelkeztek a népszerű asztali irodai programcsomagokhoz és PIM (Personal Information Manager) (Személyes információkezelő) alkalmazásfájl-formátumokkal, elsősorban az Apple által mellékelt Newton csatlakozási segédprogramok használatával, és az Apple Newton Connection Kit (csatlakozó készlet) segítségével – ez utóbbit külön árulták és csak a Newton OS 1.x verzióit használó Newton eszközökön működött.[24][25][26][27][28][29]

Jegyzetek

szerkesztés

A „Notes” (Jegyzetek) alkalmazás lehetővé tette a felhasználóknak kis dokumentumok létrehozását, amelyek tartalmazhattak beírt/begépelt szöveget, vagy kézírásból felismert, valamint szabadkézi vázlatokat, alakzatokat, mind a Newton felhasználói felülete részeként.[20][30][31][32]

A Newton OS 2.0-s verziójában, a „Notes” (Jegyzetek) alkalmazás (valamint a „Names” (Nevek)) képes volt elfogadni az Apple által „irodaszerek”-nek nevezett, harmadik fél által készített plug-in modulokat, amelyek kibővíthették az alapalkalmazások funkcióit.[30]

A Newton OS 2.0-hoz hozzáadott „Notes” irodaszerek egyik új típusa egy hierarchikus, felsorolásjelekkel ellátott összecsukható többsoros „Ellenőrző lista” volt, ami a vázlat szoftver megvalósítása.[33][34] Ez feladatok szervezésére használható, teendőlista kezelésére, alfeladatokkal és egyéb járulékokkal. Mindegyik bejegyzés annyi szöveget tartalmazhat, amennyi a felhasználónak kell. A felsoroláspontok mozgathatók, egy másik felsoroláspont alá lehet húzni és ott letenni azokat, így kialakítható egy hierarchikus listaformátum/fa. Egy felsoroláspont áthúzásakor a teljes rész-fa és az alatta lévő gyermek felsoroláspontok is átkerülnek. Ha egy felsoroláspontnak alpontjai vannak, akkor a szülő felsorolásjelének egyszeri megérintése felgöngyölíti a gyermek csomópontokat („ablakredőny” hatás). Újra megérintve a felsorolásjelet az alpontok újra megjelennek.[29] Mivel ez a funkció a Newton OS 2.0-ban jelent meg, több külső fejlesztő is készített hasonló szoftvert a korábbi Newton OS 1.x-es gépekhez, amelyek közül a legjelentősebb az 1993-ban kibocsátott Dyno Notepad volt.[33]

Nevek

szerkesztés

A „Names” (Nevek) alkalmazás névjegyek (kapcsolatok) tárolására szolgál. A Newton eszközön vagy egy Windows vagy Macintosh asztali gép PIM szoftverében létrehozott névjegyek szinkronizálhatók egymással.[35][36][37] A „Names” alkalmazásban egy dátum beírása születésnap vagy évforduló típusú mezőbe automatikusan létrehozza a megfelelő ismétlődő eseményeket a Dátumok alkalmazásban.[25][28][38] Minden névjegyhez elérhető egy csatolt szabad formátumú jegyzetmező, amely átlapolt szöveg, szabadkézi szöveg, alakzatok vagy vázlatok bármilyen keverékét tartalmazhatja.[30] A „Notes”-hoz hasonlóan, a „Names” alkalmazást is bővíthetik a fejlesztők, hogy speciális új névjegykategóriákat hozzanak létre egyedi, előre meghatározott mezőkkel. A Names alapesetben háromféle kapcsolattípust tartalmaz, „emberek”, „cégek”, és „csoportok”, de a fejlesztő új típusokat is definiálhat, például „ügyfél”, „páciens”, stb.[29] A Stand Alone Software szintén létrehozott egy Newton szoftvercsomagot, a Stationery Construction Kit-et, amely lehetővé tette a felhasználók számára hogy saját maguk készítsenek „irodaszereket” (kiegészítőket) más eszközök segítsége nélkül.[39]

Dátumok

szerkesztés

A „Dates” (Dátumok) alkalmazás naptár, események, találkozók és riasztások funkciókat biztosított, és ezzel együtt egy integrált tennivalólista-szervező programot. Ez számos különböző megjelenítési és navigációs stílust kínált, beleértve a listanézetet, grafikus napi „időgazdálkodás” nézetet, illetve heti, havi vagy éves rácsot. A Nevekhez és a Jegyzetekhez hasonlóan, a Newton eszközön vagy egy Windows vagy Macintosh asztali gép PIM-jében létrehozott dátum elemek szinkronizálhatók egymással.[29][35]

Hardver modellek

szerkesztés
 
MP100
 
MP120
 
eMate 300
 
Apple Newton MessagePad 2000

Apple:

Motorola:

Sharp:

  • Sharp ExpertPad PI-7000 (megegyezik az OMP-vel)
  • Sharp ExpertPad PI-7100 (megegyezik az MP 100-zal)[67]

Digital Ocean:

Siemens:

 
Siemens NotePhone

Harris:

  • Harris SuperTech 2000[72]

Operációs rendszer és programozási környezet

szerkesztés

A NewtonScript egy fejlett objektumorientált programozási nyelv, amit Walter Smith, az Apple egyik alkalmazottja fejlesztett ki.[73] 1000 dolláros ára meglehetősen borsos volt, a programozók tiltakoztak is emiatt. Ráadásul egy új programozási módszert is el kellett sajátítaniuk.

Newton technológia a megszüntetés után

szerkesztés
 
Newton, Inc. logó

Mielőtt a Newton-projektet törölték, „kiszervezték” azt az Apple teljes tulajdonú leányvállalatába, a Newton, Inc.-be.[74][75]

Több éven át folyt a találgatás arról, hogy az Apple esetleg kiad egy új PDA-t valamilyen Newton technológiával vagy együttműködik a Palm céggel. Ezt a spekulációt valamennyire táplálta, hogy az Apple a Newton 2.1 kézírás-felismerő rendszerének „Print Recognizer” részét beépítette a Mac OS X v10.2 (ismert nevén „Jaguar”) verzióba. Grafikus táblagépeken használható a kézzel írt, nyomtatott szöveg fennakadás nélküli bevitelére bárhol, ahol a képernyőn van beillesztési pont. Ez az „Inkwell” néven ismert technológia megjelenik a Rendszerbeállításokban egy tablet beviteli eszköz csatlakoztatásakor. Larry Yaeger volt a szerzője a Newton eredeti „Rosetta” felismerőprogramjának, és ő volt felelős a Mac OS X-re való átültetéséért is.[76] Egy 2004-es „All Things Digital” konferencián, Steve Jobs utalt egy új „Apple PDA”-ra, amit a cég kifejlesztett, de végül nem hozot forgalomba.[77]

A Newton emulációja

szerkesztés

2004 óta folyik egy Newton emulátor fejlesztése, „Einstein Project” néven.[78] Ez a Newton alternatív operációs rendszerként való felhasználását célozza más platformokon. Jelenleg a Sharp Zaurus, az Apple Mac OS X, Nokia Maemo, Microsoft Windows és a Pepper Pad 3 platformokon ill. operációs rendszerek alatt működhet. Az emulátor nyílt forráskódú projekt, de működéséhez egy eredeti Newton ROM telepítése szükséges. Az iPhone-ok és iPadek 2010 szeptembere óta képesek futtatni az Einstein emulátort. Android operációs rendszeren az Einstein 2011 márciusa óta elérhető.[79]

A jövő

szerkesztés

A Newton esetleges újjáélesztése egy időben gyakori találgatások forrása volt a Macintosh-felhasználók körében. Szabadalmi kérelmeket nyújtottak be egy tablet alapú Macintosh-ra.[80]

2009 szeptemberében Michael Tchao, aki az eredeti Newton-koncepciót javasolta John Sculleynak,[81] visszatért az Apple-höz.[82] Michael Tchao jelenleg az iPad termékmarketingért felelős alelnöke.[83]

Fejlesztés

szerkesztés

A Newton számára megszüntetése óta készültek programok,[84] ezek között van RSS-olvasó is.[85]

A népszerű kultúrában

szerkesztés

Az Apple Newton MessagePad-et és annak gyenge kézírás-felismerését a Simpson család „Lisa a jégen” című epizódjában ábrázolták egy jelenetben, 1994-ben.[86]

Az 1995-ös Neon Genesis Evangelion animesorozatban a Newtonról mintázott kézi eszközök láthatók, több alkalommal is, ezek különböző funkciókra szolgálnak a NERV-en belül.[87]

Az 1995-ös Under Siege 2: Dark Territory című filmben is megjelenik, ahol a cselekmény része.[88][89]

Az 1998-as The X-Files Game című interaktív videojátékban a főszereplő egy Apple Newtont használ jegyzetek készítésére, e-mailek olvasására és navigál a játék különböző helyszínein.[90]

Az Apple 2016. március 21-i iránykereső konferenciáján bemutattak egy „40 év 40 másodpercben” című videót. Ebben a cég negyvenéves történetét az Apple legjelentősebb termékneveinek és szlogenjeinek felvillanó szövegével mutatják be, és ezek között ott van a Newton is. A Newtoné volt azonban az egyetlen „kisatírozott” szöveg, azt utánozva, ahogy a felhasználók törölték a szöveget a készüléken, és ezzel a termékcsalád teljes törlésére utaltak.[91]

A For All Mankind TV-sorozat 3. évadának 1. epizódjában, egy alternatív történelem 1992-ében a Newton MessagePad háttérvilágítású (feltehetőleg színes) kijelzője látható egy eligazításon.[92]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Brown, Marcel: Apple Newton Announced. This Day in Tech History, 2015. május 29. [2021. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
  2. ↑ a b Luckie, Douglas: Newton MessagePad. Luckie's Homepage . Michigan State University. [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. ↑ a b c Hormby, Tom: The Story Behind Apple's Newton. Low End Mac, 2013. augusztus 6. [2022. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
  4. ↑ John Sculley III (1939. április 6. –) amerikai üzletember, vállalkozó és high-tech startupok befektetője. Sculley a PepsiCo alelnöke (1970–1977) és elnöke (1977–1983), mígnem 1983. április 8-án az Apple Inc. vezérigazgatója lett, ezt a pozíciót egészen 1993-as távozásáig töltötte be. Sculley-t Jobs csábította át az Apple-höz egy azóta legendássá vált kérdéssel:
    Egész hátralévő életedben cukros vizet akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatod a világot?
    – Steve Jobs
  5. ↑ Kuehl Julie: John Sculley: The Truth About Me, Apple, and Steve Jobs Part 2. The Mac Observer, 2012. január 13. [2022. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 20.) „[...] Larry [Tesler] realized that if you're going to do very sophisticated graphics manipulation on a handheld product, that no processor existed at that time that was both powerful and low powered enough to be able to even attempt that. Larry Tesler found a man in the UK named Hermann Hauser who had founded the Acorn computer company. [...] a new company that we had to put together that was 47 percent owned by Apple, it was 47 percent owned by Olivetti, a name from the past, and the rest of it was owned by Hermann Hauser. And this company we called ARM.”
  6. ↑ (2006. szeptember 25.) „Who Is Jonathan Ive? An in-depth look at the man behind Apple's design magic”. BusinessWeek. (Hozzáférés: 2008. december 11.) 
  7. ↑ (2000) „Cyber Elite: Jonathan Ive”. Time Digital. [2000. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 2.) 
  8. ↑ PDA. authorSTREAM. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 10.)
  9. ↑ a b History of PDAs blog Archiválva 2011. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  10. ↑ Kawamoto, Dawn: Riding the next technology wave. Newsmaker. CNET, 2003. október 2. [2012. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 15.)
  11. ↑ Hide, Nick. „The Simpsons' 'Eat Up Martha' was the first autocorrect fail”, CNET, 2013. szeptember 23.. [2019. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.) 
  12. ↑ Az egyik panelben, Michael Doonesbury Newtonja a „Catching on? (kb. elkapta a fonalat)” szavak helyett „Egg Freckles” (tojás-szeplők) szöveget ír, és ez a frázis széles körben elterjedt, mint a Newton problémáinak jelképe. A kifejezés később felbukkant egy „meglepetés-üzenet” kiváltójaként a MessagePad későbbi kiadásaiban, amely az adott képsort megjelenítette egy panelen, amikor azt valaki beírta a készülékre. A csík elismeréseként az Apple később egy MessagePad-et ajándékozott Trudeau-nak.
  13. ↑ Markoff, John. „Doonesbury' and Apple Hatch a Comic Surprise”, New York Times , 1995. december 18.. [2012. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. június 15.) 
  14. ↑ a b c Invisible Engines: How Software Platforms Drive Innovation and Transform Industries. MIT Press, 159–161. o. (2008). ISBN 978-0262262644 
  15. ↑ Apple Computer CEO Gilbert Amelio says Apple may drop the Newton line of handheld computers. Macworld, 1997 április, 14. évfolyam, 4. szám, 32. oldal
  16. ↑ PC Magazine, 1992 október 27., 11. évfolyam, 18. szám, 6. oldal
  17. ↑ Macworld, 2004 február, 21. évfolyam, 2. szám, 71. oldal
  18. ↑ a b Honan, Matt. Remembering the Apple Newton's Prophetic Failure and Lasting Impact (2013. augusztus 5.) 
  19. ↑ Revisiting the great-grandfather to the iPhone: The Apple Newton. TechRepublic . [2021. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  20. ↑ a b Retro Apple: The Apple Newton MessagePad Was Well Ahead of Its Time. Rocket Yard , 2020. augusztus 21. [2022. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  21. ↑ Newton MessagePad - 1993. Old Computer Museum . [2022. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  22. ↑ Apple Computer officially unveils the Newton 2.0 operating system. PC World, 1995. december, N7. oldal
  23. ↑ Confidential  198. oldal At Fall Comdex, Apple Computer unveils the Newton 2.0 operating system, with ability to synchronize data with Windows and Mac OS applications, screen rotation, and revised handwriting recognition.
  24. ↑ Treading Lightly in a Sea of Hand-Held Computers. New York Times . [2022. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  25. ↑ a b The Apple Newton MessagePad Review. All Things Digital . [2022. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  26. ↑ Today in Apple history: Newton MessagePad reaches new heights. Cult of Mac . [2022. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  27. ↑ MessagePad 2000: New Newton Exceeds Expectations. TidBITS , 1997. május 12. [2022. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  28. ↑ a b Newton MessagePad. Michigan State Univ. CF Research Laboratory . [2022. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  29. ↑ a b c d Apple MessagePad Handbook. Apple Computer (1995. november 24.) 
  30. ↑ a b c First Look: Newton OS 2.0. Pen Computing . [2022. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  31. ↑ Newton MessagePad 120 (with OS 1.3 or 2.0). Michigan State Univ. CF Research Laboratory . [2021. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  32. ↑ Apple Newton H1000 & MessagePad 100 – Specifications. Message-Pad.net . [2021. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  33. ↑ a b NEWTON MessagePads Facts and FAQs. [2021. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  34. ↑ New Features of the Newton 2.0 Operating System. Apple Computer (1995. november 24.) 
  35. ↑ a b Organized time, 81. o. (1994. április 18.) 
  36. ↑ Apple Computer. "Newton Connection Utilities ReadMe" Archiválva 2007. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben. , Apple, July 24, 1997
  37. ↑ Apple Computer. "Newton Connection Utilities Features" Archiválva 2010. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben. , Newton Source
  38. ↑ Today in Apple history: Newton MessagePad inspires mobile revolution. Cult of Mac . [2021. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  39. ↑ Stationery Construction Kit. Stand Alone, Inc. , 1998. január 19. [1998. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  40. ↑ At the Spring Consumer Electronics Show, Apple Computer announces the Newton pen input device. Features include: multitasking NewtOS operating system, ARM 610 processor, one PCMCIA 2.0 card slot, 7 1/2 x 3 1/2 inch size, 3 x 6 inch screen, and weight of under one pound. BYTE, 1992 július, 17. évfolyam, 7. szám, 63. oldal
  41. ↑ Macworld, 1992 augusztus, 9. évfolyam, 8. szám, 129. oldal
  42. ↑ Apple Computer launches the Newton MessagePad 100 personal digital assistant at Macworld Expo, in Boston's Symphony Hall. It features 640 kB RAM, 3 MB of ROM storing applications and the operating system (Newton Intelligence), a low-voltage 20-MHz 32-bit ARM 610 microprocessor, 240x336 resolution (85 dpi) 2.8 x 4-inch LCD screen, one PCMCIA Type II expansion socket, data transfer of 9600bps, and runs 14 hours on four AAA batteries. 50,000 units sell in the first 10 weeks, but only 80,000 are sold during the product's life.
  43. ↑ BYTE, 1994 december, 19. évfolyam, 12. szám
  44. ↑ a b PC World, 1995. december, N7. oldal
  45. ↑ Macworld, 1994 január, 11. évfolyam, 1. szám, 187. oldal
  46. ↑ a b Macworld, 1994 május, 11. évfolyam, 5. szám, 36. oldal
  47. ↑ Macworld, 1994 február, 11. évfolyam, 2. szám, 21. oldal
  48. ↑ Macworld, 1994 augusztus, 11. évfolyam, 8. szám, 61. oldal
  49. ↑ a b Shipments of Apple Computer Newton MessagePad PDA for the year: 50,000. Microprocessor Report, 1994 január 24., 8. évfolyam, 1. szám
  50. ↑ PC Magazine, 1993 október 12., 12. évfolyam, 17. szám, 148. oldal
  51. ↑ Macworld, 2004 február, 21. évfolyam, 2. szám, 69. oldal
  52. ↑ a b Shipments of Apple Computer Newton MessagePad 100 systems in the first five months: 80,000. Microprocessor Report, 1994 március 28., 8. évfolyam, 4. szám
  53. ↑ Apple Computer introduces the Newton MessagePad 110 handheld computer. It features 1 MB RAM, 20 MHz ARM610 processor, and runs on four AA batteries. Remote data transfer rate is 38.5 kbps. Battery life is five times that of the Model 100. Price is US$599.
  54. ↑ Confidential  197. oldal, Apple Computer releases the Newton MessagePad 120 in Germany.
  55. ↑ Apple Computer announces availability of the Newton MessagePad 120 in the US. It includes Graffiti hardwriting recognition software by Palm Computing, and Newton OS 1.3. PC World, 1995. december, N7. oldal
  56. ↑ Apple Computer introduces the Apple Newton MessagePad 130, with transreflective LCD with an electroluminescent backlight, battery life about 8 hours (4 with backlight on), 1.2 MB heap space, 20 MHz ARM 610 RISC processor, 320x240 pixel display, one Type II PC Card slot, 2.5 MB internal RAM, for US$799. MacUser, 1996 szeptember, 12. évfolyam, 9. szám, 45. oldal
  57. ↑ Computer Life, 1996 július, 3. évfolyam, 7. szám, 113. oldal
  58. ↑ MacUser, 1997 augusztus, 13. évfolyam, 8. szám, 34. oldal
  59. ↑ Confidential 200. oldal Apple Computer releases the Apple eMate 300. It features 25MHz ARM 710a processor, 3 MB RAM, 480x320 pixel backlit grayscale screen, Newton 2.1 operating system. Price is US$799.
  60. ↑ BYTE, 1997 március, 22. évfolyam, 3. szám, 44. oldal
  61. ↑ Confidential 199. oldal Apple Computer unveils the MessagePad 2000 computer. It features 1 MB DRAM, 5 MB Flash RAM, 2 Type II PC Card slots, backlit 480x320 100 dpi display, size 4.7 x 8.3 inches, Newton OS 2.1, 1.4 pound weight, and 161.9 MHz StrongARM 110 RISC processor. It runs on four AA batteries.
  62. ↑ Time, 1996 november 4., 148. évfolyam, 21. szám, 45. oldal
  63. ↑ Apple Computer introduces the Newton MessagePad 2000. It features 32-bit StrongARM 162 MHz processor and 5 MB RAM. IEEE Spectrum, 1998 január, 35. évfolyam, 1. szám, 45. oldal
  64. ↑ Internet Magazine, 1998 február, 3. évfolyam, 2. szám, 56. oldal
  65. ↑ Confidential 202. oldal Apple Computer introduces the MessagePad 2100 handheld computer. It features Newton 2.1 operating system, 4.9 x 3.3 inch 480x320 pixel 16-shade grayscale LCD display, 4 MB RAM, stylus, two Type-II PC Card slots, four AA batteries. Size is 8.3 x 4.7 x 1.1 inches; weight is 1.4 pounds; price is US$999.
  66. ↑ Apple Computer introduces the Apple MessagePad 2100 handheld computer. It features Newton 2.1 OS, 8 MB ROM with various applications, 4 MB DRAM, 4 MB flash RAM, optional 2-4 MB flash PC Cards, two Type II PC Card slots, 16-shade 4.9 x 3.3 inch display, four AA batteries, and a stylus. Weight is 22.4 ounces; size is 1.1 x 4.7 x 8.3 inches; price is about US$1150. PC Magazine, 1998 március 10., 17. évfolyam, 5. szám, 103. oldal
  67. ↑ Sharp's Newton ExpertPad. Luckie's Homepage. Michigan State University. [1999. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  68. ↑ „Newton-based PDA announced”, InfoWorld, InfoWorld Media Group, Inc., 1995. január 9.. [2021. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. július 18.) 
  69. ↑ Back before iPhones and Androids, we had these.... Tech Under The Sun . [2016. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 18.)
  70. ↑ Siemens NotePhone. Siemens NotePhone , 2013. augusztus 16. [2020. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  71. ↑ Siemens NotePhone, kép és leírás
  72. ↑ „Discord in hardwareland”, Network World, IDG Network World Inc, 1996. február 19.. [2022. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. július 18.) 
  73. ↑ Walter Smith, software guy. waltersmith.us. [2011. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 10.)
  74. ↑ Dormehl, Luke: Today in Apple history: Newton spins off as its own company (amerikai angol nyelven). Cult of Mac , 2020. május 22. [2021. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  75. ↑ Newton, Inc Unveils New Corporate Identity and Headquarters. newton.apple.com , 1997. augusztus 6. [1998. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  76. ↑ Handwriting Recognition Technology in the Newton's Second Generation "Print Recognizer" (The One That Worked) Archiválva 2008. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.  – Apple Computer, World Wide Newton Conference, September 4–5, 2004, Slides
  77. ↑ Jobs: Apple developed, but did not ship Apple PDA Archiválva 2008. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. , By Kasper Jade, June 7, 2004, AppleInsider
  78. ↑ pguyot/Einstein. GitHub. [2015. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 10.)
  79. ↑ Apple Newton on Android Archiválva 2019. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. , March 13, 2011, My Apple Newton
  80. ↑ Appleinsider, Euro filing reveals Apple handheld design images, August 13, 2004. [2006. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 11.)
  81. ↑ Remembering the Apple Newton's Prophetic Failure and Lasting Impact, Wired, August 2013, https://www.wired.com/2013/08/remembering-the-apple-newtons-prophetic-failure-and-lasting-ideals/ Archiválva 2021. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  82. ↑ Stone, Brad: Apple Rehires a Developer of Its Newton Tablet. Bits. New York Times, 2009. szeptember 28. [2012. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 15.)
  83. ↑ Secret Apple Execs You've Never Heard Of. Business Insider . [2020. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  84. ↑ United Network of Newton Archives. www.unna.org . [2005. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 25.)
  85. ↑ 40Hz. 40hz.org . [2015. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 25.)
  86. ↑ „Did 'The Simpsons' Predict Autocorrect?”, Snopes.com, 2019. szeptember 26.. [2021. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. március 26.) 
  87. ↑ tweet (angol nyelven). Twitter . [2021. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  88. ↑ Molinari, Matteo; Kamm, Jim. Oops! Movie Mistakes That Made the Cut [archivált változat] (amerikai angol nyelven). Citadel Press, 242. o. (2002. április 1.). ISBN 9780806523194 [archiválás ideje: 2022. május 16.] 
  89. ↑ Ebert, Roger: Under Siege 2: Dark Territory (amerikai angol nyelven). RogerEbert.com, 1995. július 17. [2013. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 16.)
  90. ↑ Computer X-Files: The game is out there. CNN . [2022. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
  91. ↑ Hackett, Stephen (March 22, 2016) Apple’s ’40 Years in 40 Seconds’ Video Annotated Archiválva 2022. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben. 512 Pixels (blog). Retrieved 2019-10-11
  92. ↑ For All Mankind. Apple . [2022. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 18.)

Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „pk.010” <ref> címkének nincs tartalma.

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Apple Newton című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Newton programozási dokumentáció

szerkesztés

Általános információk a toll alapú számítástechnika történetéből

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Apple Newton témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Apple_Newton&oldid=27378802”