Apponyi család

A nagyapponyi Apponyi család, eredetét a Péc nemzetségre vezeti vissza. A 16. századtól kezdődően Nyitra vármegye egyik legjelentősebb nemesi családja.

Apponyi de Nagy-Apponyi 1739

A család első ismert őse Vörös Tamás (1317-1349) csejtei várnagy volt, aki Győr vármegyéből Nyitrába költözött és Appony várára királyi adományt kapott. Vörös Tamás 1344-ben és 1346-ban követ volt Avignonban, a pápai udvarnál, s az ő fia, Miklós viselte elsőként az Apponyi nevet.

A család felmenője sztrázsai Péter mester is, aki az apponyi vár és uradalom egy részét cseklészi Miklós egyik lányával való házassága révén szerezte meg. 1392-ben királyi adományt kapott az uradalomra, melyet 1395-ben felosztottak. Fiai lettek az Apponyi család megalapítói.

Apponyi Pál (1564-1624) bars vármegyei főispán, már mint főúr vett részt a bécsi békét megelőző és követő tárgyalásokban. Testvérével Apponyi Péterrel 1606-ban bárói rangott kapott. A család másik kihalt ágából Apponyi Balázs Bars vármegyei alispán kapott 1624-ben bárói rangot.

Apponyi Gáspár fia, Apponyi Miklós Buda 1686-os ostrománál esett el. Miklósnak Pongrácz Esztertől született fia, Lázár, 1718-ban bárói, majd 1739-ben grófi rangot kapott. A jablánci kihalt ág Apponyi József kamarás révén 1808-ban szerzett grófi rangot.

A család tagjai, különösen a diplomáciában és a közigazgatás terén váltak ki, és a legtöbb igen erős hajlamot mutatott az irodalom és művészet iránt. A család birtokai Pozsony-, Nyitra-, Tolna- és Békés vármegyében terültek el. Lázár unokája Antal György (1751-1817) egyike volt kora legműveltebb főurainak, kedvelte a tudományokat és a művészeteket. II. József kitüntette, de a királybiztosi hivatalt nem vállalta el. Mint a Theresianum növendéke különösen egyházpolitikai tekintetben igen szabadelvű, nyomtatásbán is megjelent téziseket védett (1772). Ő alapította a híres családi könyvtárat. Második fia Antal, (1782-1852) császári követ volt Nápolyban, Londonban és Párizsban. Antal fia, Rudolf (1812-1876) Párizsban, majd Londonban képviselte a monarchiát.

Címereik leírását legutóbb Peter Keresteš foglalta össze.

Címer

A család címere négy részre van osztva:

• az első kék színű mezőben arany korona fölött pánczélos kar ezüst vadászkürtöt emel.
• a második arany mezőben négy sziklacsúcson vörös várfal két rovátkos toronnyal és a tornyok közt kék országalmával látható.
• a harmadik arany udvarban balra forduló két farkú vörös oroszlán áll.
• a negyedik mező rézsút kétfelé oszlik, felső kék része arany korona fölött három fehér strucctollal. Az alsó zöld osztályba három ezüst hullámos szalag nyúlik át.
• a közép vért az ősi címert mutatja: vörös mezőben szerecsenfejet ezüst átkötővel, szájában zöld száron piros rózsát tartva.

Híres Apponyiak

• Apponyi Albert
• Apponyi Antal politikus, Tolna vármegye főispánja
• Apponyi Antal császári diplomata
• Apponyi Balázs (?–1637 körül) alispán, költő
• Apponyi Géraldine albán királyné
• Apponyi Géza
• Apponyi György, 1848-ban Magyarország főkancellárja, Nyitra vármegye főispánja 1850-1852-ben
• Apponyi György, politikus
• Apponyi Károly
• Apponyi Lajos
• Apponyi Sándor
• Apponyi Rudolf

Kastélyok, kúriák

• Apponyi-kastély (Hőgyész)
• Apponyi-kastély (Lengyel)
• Apponyi-kastély (Medina)
• Apponyi-kastély (Pálfa) (Felsőrácegres)
• Apponyi-palota, Pozsony
• Apponyi kúria (Bátaapáti)

Album

• 
  Címer
• 
  Apponyi Antal
• 
  Apponyi–kastély, Hőgyész
• 
  Apponyi-kastély, Lengyel
• 
  Apponyi-kastély, Medina
• 
  Apponyi Albert

Források

• Nagy Iván 1857 I, 27-31.
• Siebmacher - Csergheő 1891, 9-45.
• A Pallas nagy lexikona
• Kammerer Ernő 1906: A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett levelei I. Budapest.
• Kempelen Béla 1911 I, 143.
• Frederik Federmayer 2001: Erby pánov korlátskeho hradu III. Záhorie 10, 6-7.
• Keresteš, P. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV - Nitrianska stolica. 2-3.

További információk

• Családfa
• Jan Koumar 2022: Three Nuptial Publications Celebrating Italian Unions of the House of Apponyi in Early 19th Century. Historický časopis 70/5, 949–965