Aqif Elbasani
Aqif Elbasani vagy Aqif Biçaku pasa (albánul: Aqif Pashë Elbasani, egyéb névváltozatai Aqif pasa, Aqif Biçakçiu; Elbasan, 1860/1861 – ?, 1926. február 10.) albán politikus, 1916-ban két hónapig Albánia ideiglenes kormányfője, 1920–1921 között az államfői jogokat gyakorló Legfelsőbb Tanács tagja.
| Aqif Elbasani | |
 | |
| Aqif Elbasani pasa szobra szülővárosában, Elbasanban | |
| Albánia ideiglenes miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1916. február 18. – 1916. április 14. | |
| Előd | Esat Toptani |
| Utód | Albánia 1920-ig nemzeti kormány nélkül |
| Született | 1860/1861 Oszmán Birodalom, Elbasan |
| Elhunyt | 1926. február 10. Elbasan |
| Foglalkozás | politikus |
| Vallás | bektási muzulmán |
.svg) | |
| Aqif Elbasani aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aqif Elbasani témájú médiaállományokat. | |
Ibrahim Biçakçiu (1905–1977) politikus apja.
Életútja
szerkesztésBektási felekezetű elbasani földesúri család tagja volt. 1912. november 25-én, Albánia függetlenségének kikiáltása előtt három nappal elbasani házában látta vendégül a függetlenségi nyilatkozatot megszövegező és aláíró albán urakat, s Ismail Qemali kérésére már ekkor felvonta az albán nemzeti lobogót Elbasanban. A függetlenség kikiáltását követően tanácsadóként támogatta Qemali kormányát, majd 1914. május 20-án, Vilmos fejedelem uralkodása alatt, Turhan Përmeti kabinetjében kapott belügy- és hadügyminiszteri kinevezést. Legfőbb célja az uralkodó és a kormány ellen elégedetlenkedő nemzetségek lefegyverzése volt, de az ország egyre nagyobb anarchiába süllyedt, s szeptember 3-án a kormány is lemondott. Az első világháború során, 1916. január 28-án csatlakozott a megszálló Osztrák–Magyar Monarchia hadseregét felszabadítókként üdvözlő shkodrai nyilatkozathoz. Az Elbasanban február 18-án Amet Zogu kezdeményezésére összegyűlt, az albánságnak csak kis hányadát képviselő ideiglenes nemzetgyűlés Aqif Elbasanit bízta meg egy ideiglenes kabinet megalakításával. Kormányának célja a nemzeti egység elérése, és Vilmos visszahívása volt az albán királyi trónra. Aqif pasa azonban április 14-én lemondott az ideiglenes kormány vezetéséről, és a megszálló osztrák–magyar csapatoknak átengedte a hatalmat.
Az első világháborút lezáró, Albánia politikai stabilitását előkészítő, 1920. január 28–31. között ülésező lushnjai kongresszus elnöki tisztét Aqif pasa töltötte be. Az államügyek intézésére a kongresszus által január 30-án megalakított, négytagú Legfelsőbb Tanács bektási tagja Elbasani lett (Luigj Bumçi, Abdi Toptani és Mihal Turtulli mellett). 1921 októberétől a mind erőszakosabbá váló Amet Zogu, a későbbi I. Zogu a hatalom közelébe tört, de Aqif Elbasani meghiúsította kísérletét és kezdeményezésére a Legfelsőbb Tanács Zogu helyett Pandeli Evangjelit bízta meg kormányalakítással (első Evangjeli-kormány). Miután decemberben Aqif pasa Hasan Prishtinát támogatta Zogu ellenében, ez utóbbi fegyvereseivel nyomást gyakorolt a nemzetgyűlésre, s a képviselők december 22-én lemondatták a Legfelsőbb Tanács két tagját, Elbasanit és Bumçit, akik elhagyták az országot (nyomukban a tanács másik két tagja, Toptani és Turtulli is lemondott).
Elbasani később visszatért az országba, s 1923–1924-ben Korça küldötteként a nemzetgyűlés tagja volt, a polgári haladást támogató Fan Noli pártszövetségeseként. 1924. június 16-ától tanácsadói szerepet töltött be a júniusi forradalommal hatalomra kerülő Fan Noli kormányában. Ennek 1924 decemberi bukását követően külföldre távozott, s emigrációban halt meg.
Források
szerkesztés- Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137
- Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. 41. o. ISBN 978-1-78076-431-3