Ara (állatnem)

Ara
	Kéksárga ara (Ara ararauna)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Alcsalád:	Araformák (Arinae);
Nemzetség:	Ararokonúak (Arini);
Nem:	Ara; Lacépède, 1799
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ara témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ara témájú médiaállományokat és Ara témájú kategóriát.

Az ara (Ara) a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó nem.^[1]^[2]^[3]

Előfordulásuk

Amint erre besorolásuk bizonytalansága is utal, valamennyi faj újvilági: a kontinensen Közép-Argentínától Mexikóig élnek, és benépesítették a Karib-térség szigeteit is, a szigeti fajok legtöbbje azonban mára kipusztult.

Megjelenésük

Testhosszúk egyaránt mintegy 80 centiméter. Farkuk hosszú. A legtarkább és éppen ezért legismertebb papagájok közé tartoznak. Ebből a nemből kerülnek ki a papagájalakúak (Psittaciformes) egész rendjének legnagyobb testű képviselői: a kéksárga ara (Ara ararauna) és a sárgaszárnyú ara (Ara macao).

Életmódjuk

A fajok többsége a trópusi esőerdő lombkoronájában él, és növényevő.

Rendszerezésük

A nembe az alábbi, ma élő fajok tartoznak:

Zöld ara (Ara ambiguus)
Kéksárga ara vagy ararauna (Ara ararauna)
Zöldszárnyú ara (Ara chloropterus)
Kéktorkú ara (Ara glaucogularis)
Sárgaszárnyú ara vagy makaó (Ara macao)
Katonaara (Ara militaris)
Vörösfülű ara (Ara rubrogenys)
Barnahomlokú ara (Ara severus)

Régebben ide sorolt fajok:

Északi törpeara (Diopsittaca nobilis)
Kékfejű ara (Primolius couloni)
Sárganyakú ara (Primolius auricollis)
Maracana-ara (Primolius maracana)
Sárgaarcú ara (Orthopsittaca manilata)

Kihalt fajok

Az Ara nembe a ma élő fajokon kívül, mára már kihalt fajok is tartoznak. Ezek közül egyetlen faj ismert kitömött példányok és szakszerű leírások alapján:

† Kubai ara (Ara tricolor) – Kuba

További fajok is tartozhattak ide, melyek többsége kihalt, mielőtt tudományosan pontosan meghatározhatták volna őket, emiatt hipotetikus fajoknak számítanak. Mind a Karibi-szigetvilágban élt. Egyes fajokat a szigeteikre betelepülő indiánok irtottak ki még jóval Amerika felfedezése előtt. Néhány faj még életben volt, amikor az első európaik megérkeztek az Antillákra, egyikükről-másikukról feljegyzések is maradtak fenn. Később megtalálták csontmaradványaikat minden olyan szigeten, ahol valaha éltek. Ma már nem állapítható meg egyértelműen, hogy viszonylag sok, egymástól jól elkülönült faj élt-e ott, vagy csak egy-két faj alfajai.

Az alábbi hipotetikus fajok tartozhattak ide:

† Dominikai ara (Ara atwoodi) - Dominika
† Puerto Ricó-i ara (Ara autocthones) - Saint Croix, Amerikai Virgin-szigetek
† Vörösfejű ara (Ara erythrocephala) - Jamaica
† Sárgáskék ara (Ara erythrura) - Karib-szigetek
† Jamaikai ara (Ara gossei) - Jamaica
† Guadeloupe-i ara (Ara guadeloupensis) - Guadeloupe
† Martinique-i ara (Ara martinica) - Martinique

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 24.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 24.)

[Olah2022-3] Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.

[1]

[2]

[3]