Arabmézgafa

Arabmézgafa
	Rajz a növény különböző részeiről
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Hüvelyesek (Fabales);
Család:	Pillangósvirágúak (Fabaceae);
Alcsalád:	Mimózaformák (Mimosoideae);
Nemzetség-; csoport:	Acacieae;
Nemzetség:	Senegalia; Raf. (1838)
Faj:	S. senegal;
Tudományos név
	Senegalia senegal; (L.) Britton
Szinonimák
Szinonimák
	Acacia cufodontii Chiov.; Acacia oxyosprion Chiov.; Acacia platyosprion Chiov.; Acacia pseudoglauca Chiov.; Acacia pseudoglaucophylla (Chiov.) Chiov.; Acacia rostrata Sim; Acacia rupestris Stocks ex Boiss.; Acacia senegal (L.) Willd.; Acacia senegal var. kerensis Schweinf.; Acacia senegal var. rostrata Brenan; Acacia senegalensis (Houtt.) Roberty; Acacia spinosa Marloth & Engl.; Acacia trispinosa Stokes; Acacia unispinosa (Fiori) Chiov.; Acacia verek Guill. & Perr.; Acacia virchowiana Vatke & Hildebr.; Acacia volkii Suess.; Mimosa senegal L.; Mimosa senegalensis Houtt.; Senegalia oliveri (Vatke) Kyal. & Boatwr.; Senegalia retusa Raf.; Senegalia senegal var. kerensis (Schweinf.) Kyal. & Boatwr.; Senegalia senegal var. rostrata (Brenan) Kyal. & Boatwr.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Arabmézgafa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Arabmézgafa témájú médiaállományokat és Arabmézgafa témájú kategóriát.

Az arabmézgafa (Senegalia senegal, korábban Acacia senegal) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.^[1]

A Senegalia nemzetség típusfaja.

Előfordulása

Az arabmézgafa előfordulási területe a Szubszaharai Afrika félsivatagos részei, valamint Ázsiában Omán, Pakisztán és India nyugati partvidékei.^[2]^[3]

Szudánban^[4] és Indiában nagy számban termesztik, főleg a gumiarábikum kinyeréséhez; egy-egy fa 200-300 grammot is adhat. Ezt az anyagot sok mindenre lehet használni. Az eredeti élőhelyén, az emberek táplálékként is használják, úgy maguk részére, mint a háziállataikéra is.^[5]^[6] Gyógyszerként^[5] MEDRS^[7] és nitrogénmegkötőként is hasznosított.^[3]^[6]^[8]

Változata, alfaja

Senegalia senegal var. samoryana (A. Chev.) Roberty - szin: Acacia senegal var. samoryana (A. Chev.) Roberty, Acacia samoryana A. Chev.
Senegalia senegal subsp. trispinosa (Stokes) Roberty - szin: Acacia senegal subsp. trispinosa (Stokes) Roberty Acacia trispinosa Stokes

Megjelenése

Ez a fa 5-12 méter magasra nő meg. A törzsének átmérője 30 centiméter.^[9]

Képek

Termése és levelei
Szárított levelek
Archív kép a növényről

Jegyzetek

↑ [1]
↑ (2009) „Food Habits of the Indian Crested Porcupine, Hystrix indica in Sindh, Pakistan”. Pakistan Journal of Zoology 41 (4). ISSN 0030-9923. (Hozzáférés: 2016. május 29.)
↑ ^a ^b The Darfur Conflict : Geography or Institutions. New York: Routledge (2011). ISBN 978-0-415-88598-0
↑ "Gum arabic in Sudan: production and socio-economic aspects, United Nations Food & Agricultural Organisation". [2017. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 1.)
↑ ^a ^b Purdue University
↑ ^a ^b Heuzé V., Thiollet H., Tran G., Hassoun P., Bastianelli D., Lebas F., 2016. Gum arabic tree (Acacia senegal). Feedipedia, a programme by INRA, CIRAD, AFZ and FAO. http://www.feedipedia.org/node/342
↑ Wren, R.C.. Potter's Cylopedia of Botanical Drugs and Preparations. Potter & Clark, 2. o. (2012. április 1.)
↑ Khalil, S.K.W. & Elkheir, Y.M. 1975. “Dimethyltryptamine from the leafs of certain Acacia species of Northern Sudan.” Lloydia 38(3):176-177.
↑ World Agroforestry Centre. [2007. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 15.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Senegalia senegal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Senegalia senegal (L.) Britton Plants of the World Online
Van Wyk, Ben-Erik (2005). Food Plants of the World. Portland, Oregon: Timber Press, Inc. ISBN 0-88192-743-0
Acacia senegal Photos (Google Images)
Acacia senegal in West African plants – A Photo Guide.
PROTA on Pl@ntUse Archiválva 2021. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Britton, N.L. 1930. Scientific Survey of Porto Rico and the Virgin Islands 6: 538. 1930
International Plant Names Index. 2016. Senegalia senegal. Published on the Internet. Accessed Feb. 7 2016.
Kyalangalilwa, B., Boatwright, J.S., Daru, B.H., Maurin, O. & Bank, M. 2013. Phylogenetic position and revised classification of Acacia s.l. (Fabaceae: Mimosoideae) in Africa, including new combinations in Vachellia and Senegalia. Botanical Journal of the Linnean Society 172(4): .500-523. doi: 10.1016/j.ympev.2010.03.018 Full text PDF from ResearchGate reference page
USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Senegalia senegal in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-10.
Acacia senegal (L.) Willd. The Plant List

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] [1]

[2] (2009) „Food Habits of the Indian Crested Porcupine, Hystrix indica in Sindh, Pakistan”. Pakistan Journal of Zoology 41 (4). ISSN 0030-9923. (Hozzáférés: 2016. május 29.)

[Routledge-3] The Darfur Conflict : Geography or Institutions. New York: Routledge (2011). ISBN 978-0-415-88598-0

[4] "Gum arabic in Sudan: production and socio-economic aspects, United Nations Food & Agricultural Organisation". [2017. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 1.)

[purdue-5] Purdue University

[fao-6] Heuzé V., Thiollet H., Tran G., Hassoun P., Bastianelli D., Lebas F., 2016. Gum arabic tree (Acacia senegal). Feedipedia, a programme by INRA, CIRAD, AFZ and FAO. http://www.feedipedia.org/node/342

[7] Wren, R.C.. Potter's Cylopedia of Botanical Drugs and Preparations. Potter & Clark, 2. o. (2012. április 1.)

[Khalil-8] Khalil, S.K.W. & Elkheir, Y.M. 1975. “Dimethyltryptamine from the leafs of certain Acacia species of Northern Sudan.” Lloydia 38(3):176-177.

[9] World Agroforestry Centre. [2007. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 15.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]