Aragóniai Jolán lunai grófné

Aragóniai Jolán (Barcelona, 1310. október – Pedrola, Aragónia, 1353. július 19. után), katalánul: Violant d'Aragó, spanyolul: Violante de Aragón, olaszul: Violante d'Aragona, születése jogán aragóniai, valenciai, szicíliai és szardíniai királyi hercegnő, első házassága révén Rhómánia deszpinája, második házassága révén Luna grófnéja, Quinto bárónéja és Sogorb úrnéja. V. István magyar király dédunokája és IV. Péter aragóniai király nagynénje.

Aragóniai Jolán
Lunai Grófság grófnéja
Violante de Aragón
Uralkodási ideje
1339. július – 1353. július
Elődje	Aragóniai Konstancia
Utódja	Brianda d'Agoult
Quinto Báróság bárónéja
Violante de Aragón
Uralkodási ideje
1339. július – 1353. július
Elődje	Aragóniai Konstancia
Utódja	Brianda d'Agoult
Sogorb/Segorbe úrnője
Violant d'Aragó/Violante de Aragón
Uralkodási ideje
1339. július – 1353. július
Elődje	Aragóniai Konstancia
Utódja	Brianda d'Agoult
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Barcelonai-ház
Született	1310. október Barcelona
Elhunyt	1353. július 19. (után) (42 évesen) Pedrola, Aragónia
Édesapja	II. Jakab aragón király (1267–1327)
Édesanyja	Anjou Blanka nápolyi királyi hercegnő (1280/83–1310)
Testvére(i)	IV. Alfonz aragóniai király Peter IV of Ribagorza Aragóniai Izabella német királyné Maria of Aragon, Lady of Cameros Constance of Aragon Blanca d'Aragó Raimondo Berengario d'Aragona James of Aragon
Házastársa	1. Tarantói Fülöp (1297–1330), Rhómánia despotája
Házastársa	2. Lope lunai gróf (1315/20–1360)
Gyermekei	2. házasságából: Jolán (megh. fiatalon)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Édesapja II. Jakab aragón és szicíliai király, III. Péter aragón és szicíliai királynak, valamint Hohenstaufen Konstancia szicíliai királyi hercegnőnek, I. Manfréd szicíliai király lányának a fia. Édesanyja Anjou Blanka nápolyi királyi hercegnő, II. Károly nápolyi király és Árpád-házi Mária magyar királyi hercegnő leánya. Jolán volt szülei legkisebb gyermeke. Édesanyja röviddel a születését követően 1310. október 10-én meghalt Barcelonában. Édesapja ezután még kétszer házasodott meg. Először Lusignan Mária ciprusi királyi hercegnőt, majd Montcadai Elisenda úrnőt vette feleségül.

Első férje elsőfokú unokatestvére, Tarantói Fülöp (1297–1330), Rhómánia despotája, I. (Anjou) Fülöp tarantói hercegnek, Jolán anyja bátyjának másodszülött fia volt. Vele 1328 februárjában házasodott össze, a herceg azonban 1330. május 17-én meghalt. Házasságuk gyermektelen maradt. Első férje halála után Jolán másodfokú unokatestvéréhez, Lope lunai grófhoz ment feleségül 1339 júliusában, Lérida városában. Házasságukból egy leánygyermek született.

Lope grófot származása, rokonsága és a korona iránti hűsége miatt IV. Péter aragóniai király kinevezte Aragónia kormányzójává 1347-ben, mikor a nemesek az aragón király öccse vezetésével fellázadtak IV. Péter ellen, aki miután a felesége és az addig egyetlen fia közvetlenül a szülés után meghalt, az addigi trónöröklési törvények ellenében, mely szerint csak fiú örökölheti a trónt, legidősebb lányát, Konstanciát jelölte trónörökösnek. IV. Péter 1348-ban a szolgálataiért cserébe Luna grófjává léptette elő, így Jolán infánső is Luna grófnéja lett.

Jolán infánsnő túlélte egyetlen lányát, és 1353. július 19-én vagy röviddel utána halt meg az aragóniai Pedrolában.

Jolán halála után férje ismét megházasodott, és feleségül vette Brianda d'Agoult (1335 körül–1406) provanszál származású úrnőt, Foulques d'Agoult-nak, Sault urának és Alasacie (Alix) des Baux-nak a lányát, akitől 2 leánya született, köztük a legidősebb a későbbi Luna Mária aragóniai királyné.

Gyermeke

• 1. férjétől, Tarantói Fülöptől (1297–1330), Rhómánia despotájától nem születtek gyermekei
• 2. férjétől, Lope lunai gróftól (1315/20–1360), 1 leány:
  • Jolán (megh. fiatalon) lunai grófnő

Irodalom

• Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1285–1387 a. d. H. Barcelona, 1343–1387 König von Mallorca, 1379 Herzog von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 71, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

Külső hivatkozások

• Antonio Jardiel Badia: Señores de Quinto – 2014. május 31.
• FMG/Aragon Nobility/Luna Genealogy – 2014. május 31.
• FMG/Aragon Kings Genealogy – 2014. május 31.
• FMG/Sicily & Naples Kings Genealogy – 2014. május 31.
• Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea/Bellonidi (Aragonesi) – 2014. május 31.
• Fundación Casa Ducal de Medinaceli/Violante de Aragón – 2014. május 31.
• Pedrola y la Nobleza – 2014. május 31.
• Euweb/House of Barcelona – 2014. május 31.
• Euweb/Capet/Anjou Genealogy – 2014. május 31.
• Los Lunas – 2014. május 31.

Előző Aragóniai Konstancia

Luna grófnéja 1339 – 1353

Következő Brianda d'Agoult