Aranyarcú lombjáró

madárfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. október 20.

Az aranyarcú lombjáró (Setophaga chrysoparia) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az újvilági poszátafélék (Parulidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Aranyarcú lombjáró
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Újvilági poszátafélék (Parulidae)
Nem: Setophaga
Faj: S. chrysoparia
Tudományos név
Setophaga chrysoparia
(Sclater & Salvin, 1861)
Elterjedés
A sárga a fészkelő, a kék a telelő
A sárga a fészkelő, a kék a telelő
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranyarcú lombjáró témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyarcú lombjáró témájú médiaállományokat és Aranyarcú lombjáró témájú kategóriát.

Rendszerezése

szerkesztés

A fajt Philip Lutley Sclater és Osbert Salvin írták le 1861-ben, a Dendroeca nembe Dendroeca chrysoparia néven. Sokáig a Dendroica nembe sorolták Dendroica chrysoparia néven.[3]

Előfordulása

szerkesztés

Az Amerikai Egyesült Államok déli részén, Texas államban költ. Telelni Mexikó déli részére, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador területére vonul. Kóborlásai során eljut Panamába és az Amerikai Virgin-szigetekre is. Természetes élőhelyei a száraz erdők, mérsékelt övi erdők, lombhullató erdők, hegyi esőerdők és cserjések.[4]

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 14 centiméter.[5] Arcrésze sárga, fekete keretben, szemsávja, koronája, torka, nyaka és melle fekete, hasa fehér, néhány fekete csíkkal és egy vastag fekete csík fut végig mindkét oldalon. A szárnyai feketések, farok fekete, fehér külső tollakkal. A tojó és a fiatal, hasonló, mint a hím, kevésbé markáns színekkel.

Életmódja

szerkesztés

Szinte teljesen rovarokkal és más ízeltlábúakkal táplálkozik.

Szaporodása

szerkesztés

Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 12 napig. A kirepülési idő, még 9 napig tart, ez alatt az időben a hím táplálja őket. A fiókák 4 hét múlva vállnak önállóvá.

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

Az elterjedési területe viszonylag kicsi, egyedszáma pedig csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. október 19.)

További információk

szerkesztés