Aranyos galambgomba

gombafaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. december 13.

Az aranyos galambgomba (Russula aurea) az Agaricomycetes osztályának galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó, lombos és fenyőerdőkben élő, ehető gombafaj.

Aranyos galambgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Galambgomba-alkatúak (Russulales)
Család: Galambgombafélék (Russulaceae)
Nemzetség: Galambgombák (Russula)
Faj: R. aurea
Tudományos név
Russula aurea
Pers. (1796)
Szinonimák
  • Russula aurata
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranyos galambgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyos galambgomba témájú médiaállományokat és Aranyos galambgomba témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés
 

Az aranyos galambgomba kalapjának átmérője 4–8 cm. Fiatalon félgömb alakú, később ellaposodik, középen bemélyed. Színe élénkvörös, narancsvörös vagy aranysárga, rajta kisebb-nagyobb sárga foltok lehetnek. Felülete kezdetben kissé ragadós, fénylő; idősebben bemattul. Széle sima, idősebb korban kissé bordázott lehet. Húsa fehér, fiatalon eléggé kemény; a kalap bőre alatt a légyölő galócához (Amanita muscaria) hasonlóan élénksárga.

Morzsalékony, sűrűn álló lemezei fiatalon fehéresek, ami később halványsárgára változik. Az idősebb gomba lemezeinek éle feltűnően aranysárga. Spórapora okkersárga. Spórái elliptikusak, méretük 7-10 x 6-8 µm, felületük hálózatosan tüskés.

Hengeres tönkje fehér, ami néha sárgás árnyalatú. Magassága maximum 10 cm, vastagsága 2,5 cm.

Hasonló fajok

szerkesztés

Hasonlít hozzá a hánytató galambgomba (Russula emetica), amelynek lemezei fehérek, íze pedig égetően csípős.

Elterjedése és termőhelye

szerkesztés
Az aranyos galambgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ízletes
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
mikorrhizás
 
lemezes
 
sárga
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
vagy benyomott
 
szabadon állók
 
csupasz

Lomb- és fenyőerdőkben található meg, főleg tölggyel (de lucfenyővel is) él gyökérkapcsolt (mikorrhizás) viszonyban. Júniustól októberig terem. Magyarországon ritka.

Jóízű, ehető gomba, de eléggé ritka.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés