Arapaima

Az arapaima más néven pirarucu (kiejtve piráruku) (Arapaima gigas) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának elefánthalak (Osteoglossiformes) rendjébe, ezen belül az Arapaimidae családjába tartozó faj. Az arapaiama élő kövület és nemének a típusfaja.

Arapaima
Kifejlett példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Osteoglossomorpha Rend: Elefánthalak (Osteoglossiformes) Alrend: Osteoglossoidei Család: Arapaimidae Nem: Arapaima J. P. Müller, 1843 Faj: A. gigas
Tudományos név
Arapaima gigas (Schinz, 1822)
Szinonimák
Arapaema gigas (Schinz, 1822) Arapaima gigas (Cuvier, 1829) Sudis gigas Cuvier, 1829 Sudis gigas Schinz, 1822 Sudis pirarucu Spix & Agassiz, 1829 Vastres agassizii (non Valenciennes, 1847) Vastres arapaima Valenciennes, 1847 Vastres cuvieri Valenciennes, 1847 Vastres mapae (non Valenciennes, 1847)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Arapaima témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Arapaima témájú médiaállományokat és Arapaima témájú kategóriát.

Arapaima a pekingi állatkert akváriumában

Előfordulása

Dél-Amerika folyóiban honos, elterjedési területe Brazíliától Kolumbiáig tart. A sekélyebb vizek lakója.

Megjelenése

Az arapaima kopoltyúja mellett úszóhólyaggal is lélegzik. Az egyik legnagyobb édesvízi hal. Általában 2-3 méteresre is megnő, testtömege eléri a 135 kilogrammot. Méretéről sokat fabuláznak a helyiek. Néha eléri a 4,5 méter hosszúságot és a 200 kilogrammos testtömeget. A tudósok által eddig tanulmányozott legnagyobb példány hossza azonban nem haladta meg a három métert és 135 kilogrammot nyomott. Külsejét tekintve rendkívül hasonlít a csukára: hosszú, henger alakú testén a pikkelyek a farokúszója felé egyre sűrűbbek, kisméretű feje feltűnően lapos. Teste zöldes, bár a farok résznél inkább vöröses árnyalatú.

Életmódja

Az arapaima mindenevő hal, gyakorlatilag mindent befal, ami a szája elé kerül. Fő táplálékát az élőhelyéül szolgáló vizekben nagy mennyiségben előforduló halak alkotják. Elfogyasztja azonban még a csigákat, a férgeket, az édesvízi rákokat, a békákat is, valamint vízi teknősökre és kígyókra, úgyszintén rátámad. További tápláléka a vízbe hullott növények és gyümölcsök is. Kopoltyúit részben arra használja, hogy a vízből kiszűrje és a gyomrába továbbítsa a planktont és a vízben lebegő hasznosítható szerves anyagokat. Az arapaima elviseli a szennyezett és a trópusi hőség miatt sokszor oxigénszegény vizet is. Körülbelül negyedóránként kidugja a fejét a vízből, hogy levegőt vegyen. A nagy úszóhólyagja tüdőszerű szervvé fejlődött és a rendkívül finom véredényrendszerében sűrű a hajszálérhálózat. Levegővételkor az úszóhólyagból jut be az oxigén a vérébe.

Szaporodása

Április, május környékén, amikor a folyók megáradnak, és elöntik a környező erdőket, az arapaima a sekélyebb vizek felé veszi útját. A homokos mederben 20 centiméter mély, 50 centiméter átmérőjű fészkeket ás, ezekbe rakja 3-6 milliméter átmérőjű ikrákat. Alig 5 nap elteltével kikelnek a körülbelül 1 centiméter hosszú utódok. Az ivadékok a hím feje közelében úszkálnak, így könnyebb ellátni védelmüket a ragadozó halakkal szemben.

Természetvédelmi állapota

A húsáért való vadászata fenyegeti, ezért az IUCN vörös listáján a sebezhető kategóriában szerepel és emiatt számos helyen a horgászata tilos.

Képek

• 
  Arapaima gigas.
• 
  Arapaima gigas-t ábrázoló rajz.
• 
  Arapaima gigas közvetlen rokona, az Arapaimidae családba tartozó Arapaima leptosoma.
• 
  Arapaima 1954-es kiadású Brit Guiana-i postabélyegen II. Erzsébettel.

Források

• A Világ állatai A dél-amerikai pampák és folyók állatvilága című kötete.
• Charlie Bood: A természet csodái. Interprint KFT 1988. ISBN 963-02-6140-5
• Ferraris, C.J. Jr., 2003. Arapaimatidae (Bonytongues). p. 31. In R.E. Reis, S.O. Kullander and C.J. Ferraris, Jr. (eds.) Checklist of the Freshwater Fishes of South and Central America. Porto Alegre: EDIPUCRS, Brasil.

További információk

• Video a fajról. youtube.com. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Potencial del Paiche (Arapaima gigas) en la Amazonía peruana (spanyol nyelven). youtube.com. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• River Monsters - Battling an Arapaima (angol nyelven). youtube.com. (Hozzáférés: 2013. február 28.)

Internetes leírások az arapaimáról

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Giant Arapaima Arapaima gigas (Schinz, 1822). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Arapaima (Arapaima gigas) (angol nyelven). ARKIVE. [2012. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Arapaima gigas, Pirarucu (angol nyelven). Encyclopedia of Life. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Arapaima gigas (Cuvier, 1817) (angol nyelven). uBio. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Arapaima gigas (angol nyelven). NCBI. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Arapaima gigas (angol nyelven). ADW Animal Diversity Web. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Arapaima leptosoma. Species New to Science