Arkhütasz
Arkhütasz (görög: Ἀρχύτας; nyugati átírásokban: Archytas) (i. e. 428 – i. e. 347) ókori görög matematikus, filozófus, politikus, hadvezér, csillagász.
| Arkhütasz | |
 | |
| Született | Ἀρχύτας[1] i. e. 428 Taranto |
| Elhunyt | i. e. 347 Taranto |
| Foglalkozása |
|
| Filozófusi pályafutása | |
| Ókori Görögország – Ókor – | |
| Iskola/Irányzat | püthagoreusok |
| Fontosabb művei | The Harmonic |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arkhütasz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Olyan tudós és filozófus volt, aki kapcsolatban állt a püthagoreusok iskolájával. Leginkább a Platónnal való baráti kapcsolatáról ismert.[2] Állítólag megmentette Platón életét, amikor a filozófust Dionüszosz, Szürakuszai zsarnoka halálra ítélte.
Görög gyarmatvárosban, Taraszban született (ma Olaszország területe). Feltehetően Philolaosz tanítványa volt.
Arkhütasz foglalta elsőként rendszerbe a matematikát, a matematikai mechanika és logika megalapítója. Püthagoreus tanítások szerint az emberi viszonyokat a számmisztika segítségével magyarázta. A hangmagasságot a rezgő levegő mozgásával hozta kapcsolatba.
Platónnal közeli barátságban volt, és állítólag segítette Platónt az Állam című műben leírt utópikus állam megvalósításának kezdeményezésében.
Aulus Gellius elbeszélése szerint, Arkhütasz volt az első aki a gyakorlatban is alkalmazta a mechanika és a matematika törvényeit: állítólag egy repülni tudó „fagalambot” épített.[3]
Irodalom
szerkesztés- W. K. C. Guthrie: A History of Greek Philosophy 2. Cambridge, New Ed edition. ISBN 0-521-29421-5
Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ MacTutor History of Mathematics archive
- ↑ Debra Nails, The People of Plato, ISBN 1603844031, p. 44
- ↑ Aulus Gellius: Attikai éjszakák. X. 12. 9.
