Arzin
Arzin | |
arzin | |
IUPAC-név | arzin |
Szabályos név | arzán |
Más nevek | arzén-hidrogén |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7784-42-1 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | AsH3 |
Moláris tömeg | 77,95 g/mol |
Megjelenés | színtelen gáz |
Sűrűség | 3,5198 kg/m³ (0 °C, gáz)[1] 1,4613 kg/dm³ (folyadék, forrásponton)[1] |
Olvadáspont | −116,9 °C[1] |
Forráspont | −62,48 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | 200 mg/l (20 °C)[1] |
Kristályszerkezet | |
Molekulaforma | trigonális piramis |
Dipólusmomentum | 0,20 D |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+), Nagyon gyúlékony (F+), Veszélyes a környezetre (N)[2] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R12, R26, R48/20, R50/53[2] |
S mondatok | (S1/2), S9, S16, S28, S33, S36/37, S45, S60, S61[2] |
Lobbanáspont | gyúlékony gáz |
Rokon vegyületek | |
Rokon hidridek | Ammónia; Foszfin; Sztibin; Bizmutin |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az arzin vagy arzén-hidrogén egy szervetlen vegyület, az arzén hidridje. Összegképlete AsH3. Az ammóniához és a foszfinhoz hasonló szerkezetű molekulákat alkot. Színtelen, fokhagymára emlékeztető szagú gáz. Erősen mérgező.
Szerkezete
szerkesztésAz arzin molekulája az ammóniához és a foszfinhoz hasonlóan trigonális piramis alakú. A molekulában található arzénatomhoz egy nemkötő elektronpár tartozik. Mivel az arzénatom nagyobb térigényű, a molekula kötésszöge (92°) kisebb, mint az ammóniában és a foszfinban.
Kémiai tulajdonságai
szerkesztésAz arzin instabil vegyület, könnyen elemeire bomlik. Ezt a tulajdonságát az arzén kimutatására használják az analitikában (Marsh-féle próba). Redukáló tulajdonságú. Meggyújtva elég, az égésekor vízgőz és arzén(III)-oxid keletkezik. Az ezüst-nitrátot redukálja, fémes ezüstöt szabadít fel belőle.
Előállítása
szerkesztésKülönböző arzénvegyületekből állítható elő, naszcensz hidrogénnel végzett redukcióval. Például:
Arzenidekből (például magnézium- vagy cink-arzenidből) savak hatására szintén arzin szabadul fel.
Felhasználása
szerkesztésAz arzint szerves arzénvegyületek előállítására, illetve a félvezetőiparban használják fel.
Néhány, az arzinból levezethető szerves vegyületet az első világháborúban hadi célokra használtak.
Források
szerkesztés- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
További információk
szerkesztés- ↑ a b c d e Az arzin (BGIA GESTIS)[halott link] (németül)
- ↑ a b c Az arzin (ESIS)[halott link]