Assisi Szent Ferenc-templom (Ferencváros)
Az Assisi Szent Ferenc-templom („belső-ferencvárosi plébániatemplom, Bakáts téri templom”) Budapest IX. kerületében, a Bakáts téren álló római katolikus templom. A kerület legnagyobb temploma. Stílusa eklektikus, háromhajós, kereszthajó elrendezésű műemlék templom, a homlokzata előtt toronnyal.
Assisi Szent Ferenc-templom | |
Vallás | kereszténység |
Felekezet | római katolikus egyház |
Egyházmegye | Esztergom-Budapesti főegyházmegye |
Védőszent | Assisi Szent Ferenc |
Püspök(ök) | Erdő Péter |
Pap(ok) | Szabon Gábor [1] |
Építési adatok | |
Építése | 1867–1879 |
Rekonstrukciók évei | 1946–, 2019– |
Stílus | eklektika |
Tervezője | Ybl Miklós |
Felszentelés | 1879. április 24. |
Felszentelő | Simor János |
Elérhetőség | |
Település | Budapest IX. kerülete |
Hely | 1092 Budapest, Bakáts tér 13. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 00″, k. h. 19° 04′ 02″47.483413°N 19.067234°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 00″, k. h. 19° 04′ 02″47.483413°N 19.067234°E | |
[https://web.archive.org/web/20150223233108/http://www.szentferencplebania.hu/plebania.html Archiválva 2015. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben Az Assisi Szent Ferenc-templom weboldala] | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Assisi Szent Ferenc-templom témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Története
szerkesztésA belső-ferencvárosi plébánia története a tatárjárás utáni évektől ismert. Pesterzsébetfalva, később Szentfalva egyháza a török uralom alatt elpusztult. A Boráros téren állt egy Pusztatemplom nevű templom romja a 18. századig. 1822-ben bízták meg a pesti ferenceseket új plébánia megszervezésével, tőlük 1900-ban vette át a főegyházmegyei papság. 1923-ban három új plébánia alakult.
A mai templomot Ybl Miklós építette 1867 és 1879 között, a francia román stílushoz igazodva. Előtte egy 1822-ben épült, de az 1838-as pesti árvízben megrongálódott templom állt a helyén. 1879. április 24-én szentelték fel. A második világháború után Gerő László építész állította helyre.
Felújítására egy 2017. novemberi kormányhatározat egymilliárd forintot biztosított.[2] A felújítás első üteme – melynek során megújult a homlokzat és a templomkert, az altemplomban pedig urnatemetőt alakítottak ki – 2019-ben fejeződött be.
2019 őszén indult a rekonstrukció második fázisa, amely a belső tér felújítására összpontosít.[3]
Épület
szerkesztésA templom háromszögű oromzatának mezőjében Feszler Leó Krisztus-domborműve látható, fölötte Szász Gyula Szent Ferenc-szobra. A harangtorony nyolcszögű sisakban végződik, mellette jobbra és balra kis tornyok vannak. Az oldalhomlokzatok ötmezősek, támpillérrel, középen oszlopos bejárati ajtóval. A kereszthajónak nagy hármas ablaka van; a szentély félköríves záródású.
Az egész templom alatt neoromán, oszlopos, kereszthajós altemplom van, amely az építkezés befejezéséig templomul szolgált. Az északi külső falon lévő Szent Ferenc-szobrot Strobl Alajos készítette, belül a szentélyben freskók láthatók Than Mórtól és Lotz Károlytól, valamint egy Ferenczy Béni által készített Szent Antal-szobor.
A templom tornyában három harang „lakik”.
Galéria
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Plébánia honlap
- ↑ Németh Géza: Nagyon sok pénz kap az egyház a kormánytól (magyar nyelven). Napi.hu, 2017. november 29. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
- ↑ (2019. nyár) „”. Esztergom-Budapest 17 (2), 10. o. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
Források
szerkesztés- ↑ Plébánia honlap: Assisi Szent Ferenc-plébánia. szentferencplebania.hu, 2011 [last update]. [2011. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 4.)
- ↑ Budapest lexikon: Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 429–430. o. ISBN 963-05-6410-6
További információk
szerkesztés- Zakariás G. Sándor: Budapest. Budapest, 1961
- Római katolikus plébániatemplom. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2017. május 19.)