Aszturleóni nyelv

nyelv
(Asztúriai–leóni nyelv szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. január 27.

Az aszturleóni nyelvAsztúriában asztúriai vagy bable, Kasztília és Leónban leóni, illetve a portugáliai Miranda de Douróban mirandai névvel (saját elnevezései: asturllïonés, asturianu, llïonés, illetve mirandés)újlatin nyelv, illetve nyelvjáráscsoport, amelyet a spanyolországi Asztúria, valamint Kasztília és León autonóm közösségekben (egészen a portugál határ mentén), illetve Portugáliában Miranda do Douro megyében és néhány szomszédos településen összesen mintegy 150 000-en használnak, kétnyelvűségben a kasztíliai spanyollal, illetve a portugállal. A középkori Leóni Királyságban kialakult vulgáris latin nyelvjárások folytatása, amely egyike volt a három nagy jelentőségű spanyol nyelvjárásnak, mára azonban visszaszorult. A kasztíliaival körülbelül 80%-os a kölcsönös érthetőség.[1] Bár vannak nyelvészek, akik csak a spanyol nyelvet alkotó történelmi nyelvjárásnak tekintik, az egységes nyelv kimunkálására való törekvés eredményeként 1980-ban megalakult az Academia de la Llingua Asturiana (Asztúriai Nyelvi Akadémia). Hivatalos státusszal nem rendelkezik, de mind a spanyol, mind a portugál jogi szabályozás önálló nyelvként ismeri el és védelmezi e nyelvváltozatokat.

Asztúriai
asturllïonés, asturianu, llïonés, mirandés
BeszélikSpanyolország, Portugália
TerületIbériai-félsziget
Beszélők száma(változataival együtt) ~150 000 fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   itáliai ág
    Újlatin nyelvek
     nyugati ág
      iberoromán csoport
       aszturleóni
ÍrásrendszerLatin ábécé
Nyelvkódok
ISO 639-1
ISO 639-2ast
ISO 639-3ast
A Wikimédia Commons tartalmaz asturllïonés, asturianu, llïonés, mirandés témájú médiaállományokat.
A terület nyelvjárásai

A populáris kultúrában egyik nemzetközileg ismert képviselője Hevia, aki jellegzetes asztúriai dudán, a gaitá-n játszik, s emellett közszereplőként is tevékenykedik a nyelv érdekében.[2]

Ettől különálló az asztúriai nyelv, bár előfordul, hogy keverik a kettőt.

Területi változatai

szerkesztés

Az aszturleóni három fő nyelvjáráscsoportra tagolódik:

  • keleti vagy kelet-asztúriai,
  • középső vagy közép-asztúriai,
  • nyugati vagy leóni.

A nyugati nyelvjárások hangtanilag a portugál nyelvhez, a keletiek a kasztíliaihoz állnak közelebb. A spanyol–portugál határ portugáliai oldalán fekvő Miranda do Douro városban már a portugállal kevert változatát, a mirandést beszélik kb. 15 000-en. Szintén asztúr-leóni nyelvjárást beszéltek egykor Extremadura területén, a Reconquista után azonban a kasztíliaival (egész pontosan annak andalúziai változatával) keveredett: így az extremadurai nyelv (extremeño, extremeñu vagy ehtremeñu) ma már kasztíliai nyelvváltozatnak számít. A továbbiakban leírtak az középső nyelvjáráscsoportra vonatkoznak.

A legkeletibb, kantábriai nyelvjárás vagy montañés már átmenet az aszturleóni és a kasztíliai között, ezért egyes nyelvészek a kasztíliai, mások az aszturleóni nyelvjárásai közé sorolják.

Eltérések a kasztíliai spanyoltól

szerkesztés

Az asztúr-leóni dialektus fő változata, a középső, bizonyos jellegzetes pontokon különbözik a spanyol köznyelvtől. Hangtani jellegű eltérések között említhető ennek megfelelően, hogy a spanyol -as, -an végződések helyett -es, -en végződést használnak (pl. casa/cases „ház/házak”, canta/canten „énekel/énekelnek” stb.); megtartotta a szó eleji f- hangot (amely a keleti asztúriaiban [x]-ként valósul meg) azokban a szavakban, amelyek a köznyelvi spanyolban ma már néma h-val kezdődnek (pl. spanyol horno, asztúriai fornu „sütő”); a latin és kasztíliai spanyol szókezdő l-nek a jésített ll [ʎ] felel meg (pl. latin és spanyol luna, asztúriai lluna „hold”). Nyelvtani eltérésként szerepel például a birtokos jelzős szerkezetekben a régi kasztíliaihoz hasonlóan a határozott névelő használata, amely a modern spanyolból már hiányzik (pl. la mía casa, spanyol mi casa „az én házam”).

Az asztúriai ábécé megegyezik a spanyol ábécével, azzal az eltéréssel, hogy a g-t mindig [g]-nek, az x-et pedig magyar s-nek (IPA [ʃ]) ejtik.

Nyelvi példa

szerkesztés

Idézet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:

Tolos seres humanos nacen llibres y iguales en dignidá y drechos y, pola mor de la razón y la conciencia de so, han comportase hermaniblemente los unos colos otros.

Kasztíliai spanyolul:

Todos los seres humanos nacen libres e iguales en dignidad y derechos y, dotados de razón y conciencia, deben comportarse fraternalmente los unos con los otros.

Magyar fordításban:

„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.”
  1. Ethnologue
  2. Hevia Velasco, «Hevia», José Ángel (spanyol nyelven). Cabranes. (Hozzáférés: 2025. január 26.)

Forrásművek

szerkesztés
  • A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, 102–103. ISBN 963-05-7597-3.
  • Manual Alvar: Manual de dialectología hispánica. El Español de España, Ariel Lingüística, Barcelona, 1996, 2007.

További információk

szerkesztés
Tekintsd meg a Wikipédia aszturleóni nyelvű változatát!