Attard
Ħ'Attard Málta egyik helyi tanácsa a nagy sziget központi részén. Lakossága 10 186 fő. Ħal Balzannal és Ħal Lijával együtt alkotják Málta Három Falvát. Főbb külterületei Ta' Qali és Misraħ Kola.
| Ħ'Attard | |||
 | |||
| Ħ'Attardi utcarészlet | |||
| |||
| Mottó: Florigera rosis halo[1] | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Málta | ||
| Rang | Helyi tanács | ||
| Polgármester | Norbert Pace (Nemzeti Párt, 1998 óta) | ||
| Irányítószám | ATD | ||
| Testvérvárosok | Lista Pieve Emanuele (Olaszország, 2004) | ||
| Ünnep | Szűz Mária (augusztus 15.) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 930 fő (2016. dec. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 1534 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,64 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 35° 54′, k. h. 14° 27′35.900000°N 14.450000°EKoordináták: é. sz. 35° 54′, k. h. 14° 27′35.900000°N 14.450000°E | |||
| Ħ'Attard weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ħ'Attard témájú médiaállományokat. | |||
Története
szerkesztésA Xarolla-szélmalom közelében föníciai sírokra bukkantak, ezek a legkorábbi emberi jelenlét nyomai. Később római sírokat és cserepeket is találtak a környéken. 1575-ben a 665 lakosú község önálló egyházközség lett. A mai központhoz közeli Ta' Fġieni részen épült a 17. századi plébániatemplom. 1623-36 között a Johanniták palotát építettek és hatalmas kerteket létesítettek (San Anton-palota és a botanikus kert), ez ma a köztársasági elnöki rezidencia.
1676-ban bubópestis pusztította el a lakosság 7%-át, azóta élő a községben Szent Rókus tisztelete. A brit uralom idején a San Anton-palota a kormányzó rezidenciája lett, a kertek 1882 óta látogathatók. 1942-ben két középkori kápolnája, a tas-Salvatur és a tal-Lunzjata is bombázás áldozata lett. 1962-ben nyitották meg a Corinthia Hotelt, amely mára nemzetközi lánccá bővült.[3]
Az 1980-as évekig apró földművelő község volt, a közlekedés és infrastruktúra fejlődésével ekkor kezdett rohamosan növekedni. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. Ma számos követség, vállalat székhelye.
Ta' Qali
szerkesztés
Ta' Qali apró község volt Ħ'Attardtól nyugatra. A határában épült brit repülőtér a második világháborúban a tengelyhatalmak bombázóinak kedvelt célpontja volt, közelsége miatt pedig a falu is elpusztult a háború végére. Területének jelentős része ma nemzeti park, a repülőtér megmaradt épületei ipari parknak és a Kézműves Falunak (Crafts Village) adnak otthont. Itt épült fel 1980-ban Málta új nemzeti stadionja.
Koordinátái: é.sz. 35° 53' 30.34", k.h. 14° 25' 6.61"
Önkormányzata
szerkesztésHétfős helyi tanács irányítja. A jelenlegi (6.) tanács 2012 óta van hivatalban.[4]
Polgármesterei:
- nincs adat (1994-1998)
- Norbert Pace (1998-n.a.)
- Stefan Cordina (Nemzeti Párt, n.a.-2012-)
Nevezetességei
szerkesztés
- Wignacourt-vízvezeték: Alof de Wignacourt nagymester Valletta számára vizet szállító 15 635 méter hosszú építménye
- Régi plébániatemplom: a helyi Tumas Dingli (a vallettai Porta Reale tervezője) mesterművének tartják, épületei közül egyedül ez maradt meg eredeti állapotában
- Vasútmúzeum: a helyi Nicholas Azzopardi összegyűjtött szinte mindent, amit talált a máltai vasútról, valamint modelleket épített az állomásokról, mozdonyokról, kocsikról
- San Anton-palota és a botanikus kert: 1623 és 1636 között épült Antoine de Paule nagymester pihenőhelyéül. A brit kormányzó székhelye volt, ma elnöki rezidencia
Kultúra
szerkesztésBand clubjai:
- Soċjetà Muzikali La Stella Levantina
- Soċjetà Filarmonika Banda Marija Assunta
Sport
szerkesztésSportegyesületei:
- Atlétika: Attard Athletic Club
- Labdarúgás: Attard FC (1974): jelenleg a harmadosztályban játszik
Közlekedése
szerkesztésAutóval bárhonnan jól megközelíthető, a sziget fő gyorsforgalmi útvonalai áthaladnak rajta.
Buszjáratai (2011. november után):[5]
- 51 (Valletta-Mtarfa)
- 52 (Valletta-Dingli)
- 53 (Valletta-Rabat)
- 54 (Valletta-Attard)
- 106 (Mater Dei Kórház-Ta' Qali)
- 109 (Baħrija-Għar Lapsi)
- 202 (Dingli-Pembroke)
- 203 (Rabat-Pembroke)
- 205 (Rabat-Pembroke)
- X3 (expressz, Repülőtér-Buġibba)
- N32 (éjszakai, San Ġiljan-Għargħur)
- N52 (éjszakai, San Ġiljan-Dingli)
- N61 (éjszakai, San Ġiljan-Siġġiewi)
Híres polgárai
szerkesztés- Itt született Tumas Dingli kőfaragó, építész, Valletta főkapujának és több híres máltai templomnak a tervezője (1591-1666)
- Itt halt meg Sir Gerald Strickland miniszterelnök, több amerikai és ausztrál brit gyarmat kormányzója (1861-1940)
Hivatkozások
szerkesztés- Attard parish (angol nyelven). [2013. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Jelentése: Virágaim illatával teli a levegő
- ↑ https://www.citypopulation.de/Malta-Cities.html?cityid=8054
- ↑ Többek között a budapesti Erzsébet körúton is üzemeltetnek egy szállodát
- ↑ „The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű)
- ↑ Routes by locality (angol nyelven). Arriva Malta. [2012. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
Források
szerkesztés- Ħ'Attard Local Council (angol nyelven). [2010. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 19.)
- Local Councils: Attard (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 26.)
